Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek, kínai párt és állami vezető a Kairói...Tovább
Egy „MUK-kanás”
Kődobálás Münnich Ferenc házánál 1957. március 15-én
„Jelentem, hogy folyó hó 15-én 17 órakor Münnich elvtárs lakásánál – II. Barsi u. 10. – kb. 12 8-14 éves korban lévő gyerekek [!] megdobálták a házat kővel. Véleményem szerint helyesen járt el az őr, hogy nem lőtt, mivel az utcában sok békés járókelő sétált. Én úgy értékelem, hogy gyerekes csíny volt, amit alátámaszt az is, hogy a riadócsoport 3 perc alatt megérkezett, a gyerekek az utcában voltak még, s akkor futottak el, amikor a riadócsoport odaérkezett.”
Források
Részlet Münnich Ferencnek az MSZMP Ideiglenes Központi bizottsága 1957. február 26-ai ülésén elhangzott felszólalásából:
A "MUK" kérdése: Egyetértek az összes felszólalókkal, hogy itt nagy "mukkanások" nem lesznek, de nem szabad lebecsülni az ellenség elszántságát. Mi figyelemmel kísérjük az ellenforradalom mozgolódását. Vannak itt adatok is a készülődésekről. Tudjuk, hogy illegalitásba vonultak, szervezeteik vannak, de jó részükkel már egészséges kapcsolataink vannak. Most főleg röpcédulákat terjesztenek és igyekeznek meggyőzni az embereket, hogy október 23-án forradalom volt. A külfölddel erős kapcsolatuk van. Elfogtunk egy futárt, aki Strasbourg küldötte volt és különböző megbízatása volt munkástanács elnökökhöz és egyes értelmiségiekhez is. Mi ezeket figyelemmel kísérjük. Március 15-re sokkal messzebbmenő terveink vannak, de még nem jött el az ideje. Azoknak a száma, akiket március 15-e előtt védelmünkbe veszünk, sokszor több, mint amiről Sándor elvtárs megemlékezett [ti. 1956. november 15. és 1957. január 1. között 1030 fő]. Tisztában vagyunk azzal, hogy a népi demokráciánkat veszély nem fenyegeti, itt van a szovjet hadsereg, de nem adunk az ellenségnek alkalmat arra, hogy megerősödésünket kétségbe vonja.
Részlet Uszta Gyula felszólalásából ugyanott:
Sajnos az a helyzet, hogy március 15-én az ellenség az "ősi földet" jelszavával akar fellépni, a kulákság szövetségest kapott bizonyos mértékben éppen a jelszó hatására nemcsak egyes középparasztoknál, hanem még egyes szegényparasztoknál is. [...] Vigyáznunk kell, hogy március 15-ére le legyen választva a középparaszt, a szegény paraszt és világosan lássuk ki az ellenség. A mi karhatalmunk olyan, hogy lelövi mindazokat, akiket kell. Megindul a tavaszi munka, kimennek dolgozni és esetleg több embert kell megsemmisíteni, mint amennyire szükség volna.
A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei, II. kötet. 1957. január 25.-1957. április 2. Szerk.: Némethné Ványi Karola és Urbán Károly. Bp., 1994, Intera Rt., 198. és 208. oldal.
Az ülésen elhangzott legfontosabb felszólalások ismertetésére és a MUK-ra vonatkozó hatalmi-politikai manipulációra részletesebben lásd Némethné Ványi Karola és Urbán Károly: A hatalom félelmei. Kádár János referátuma és a Belügyminisztérium jelentése a MUK-ról, 1957. február-március. Társadalmi Szemle, 1994/3. szám, 82-93. oldal.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1943
1954
A DISZ KV Intéző Bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalta 15 író feljegyzését az ifjúság jövőjéről. A határozat szerint „abból részkérdések...Tovább
1956
Nagy Imre és társai – miután a tárgyaló jugoszláv külügyminiszter-helyettes biztosította őket sértetlenségükről – szovjet katonai...Tovább
1963
Merénylet John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke ellen Dallasban (Texas). A hivatalos verzió szerint Lee Harvey Oswald...Tovább
1975
Elfoglalja a királyi trónt János Károly spanyol király.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő