Egyes budapesti vendéglők bűnügyi „fertőzöttsége” 1955-ben
A Belügyminisztérium Budapesti Főosztálya alábbiakban közölt, 1955. május 30-án kelt, szigorúan titkos jelentése egy útvonal-biztosítási tervet tartalmaz az esetleges rendzavarások megakadályozására. A terv elkészítésekor felmérték egyes budapesti bel- és külvárosi kocsmák, vendéglők jellegét, törzsközönségét rendvédelmi szempontból. A dokumentum különlegesen fontos besorolását jelzi, hogy személyesen Piros László, akkori belügyminiszterhez szólt. Csak találgatni lehet, hogy kinek a védelmét kellett megszervezni, hiszen a rejtélyes látogatásról a korabeli sajtóban nem jelent meg semmiféle hír.
Belügyminisztérium. Budapesti Főosztály
222-187/1.-1955. SZIGORÚAN TITKOS!
Jóváhagyom!
(:Piros László:)
ÁV. Altábornagy.
Belügyminiszter.
ÚTVONALBIZTOSÍTÁSI TERVEZET
A biztosítás célja és feladata, hogy a csatolt vázlat szerinti útvonalon vezetőink felhajtását, valamint vendégeink és vezetőink elhajtását zavartalanná tegyük.
A fentiek végrehajtása érdekében az adott időben a közlekedési erők felhasználásával az útvonalról a járműforgalmat „elirányítjuk", illetve eltereljük.
A közrendvédelmi erők felhasználásával a közlekedési feladatok végrehajtását elősegítjük azáltal, hogy valamennyi - az útvonalra betorkolló - mellékutcát lezárjuk. Ugyanakkor az útvonal mindkét oldalán felállított lezáró őrszemeknek, járőröknek a feladatává tesszük a közbiztonság, a közrend fenntartását.
Az útvonal mentén fekvő közbiztonságra veszélyes objektumokat /italboltok, vendéglők stb./, külön terv szerint, megfelelő operatív erőkkel biztosítjuk és az esetleges rendzavarást megakadályozzuk. A biztosítást úgy hajtjuk végre, hogy a nagy feltűnést elkerüljük, ugyanakkor az elhajtás zavartalanságát maximálisan biztosítjuk.
A biztosítás szervezeti felépítése:
A biztosítást 1 parancsnokság irányítja, 8 közrendvédelmi és 4 közlekedési körzetparancsnokságon keresztül.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A hiányzó részben a dokumentum a körzetparancsnokokat és beosztottjaikat sorolja fel. "]
A körzetparancsnokságokon az összeköttetést 1-1 fő motoros futárral biztosítjuk:
A felsorolt parancsnokokat és a beosztott tiszteket az elhárító szervek leellenőrizték, és azok úgy szakmailag, mint politikailag megfelelőek.
A biztosításhoz az alábbi létszám szükséges:
Parancsnok: 15 fő.
Beo[sztott] tiszt: 11 ″
Motoros: 8 ″
Közrendvéd. beo: 173 ″
Közl. beo: 64 ″
Felhasználandó járművek:
Tehergépkocsi: 11 drb.
Személygépkocsi: 3 ″
Motorkerékpár: 11 ″
A körzetek részletes megosztása és feladata:
I. körzet:
Területe: Ráckevei és Szigetszentmiklósi műút keresztezésétől Budapest helységnévtábláig a Tököli műúton.
A terület sajátossága:
A terület általában az út mindkét oldalán eléggé belátható. Csupán az útkanyaroknál, valamint az út rövid szakaszain találhatunk kilátást akadályozó növényzetet. Általában az út két oldala kultúrterület, kevés épülettel.
A terület sajátosságát figyelembe véve a biztosítási feladatra elegendőnek bizonyul 14 fő közrendvédelmi rendőr
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kipontozott részekben minden körzetben felsorolták az őrhelyeket, feltüntetve pontos helyüket és feladatukat, ami általában a környék átfésülésére, megfigyelésére, csoportosulások megakadályozására vagy a forgalom irányítására terjedt ki."]
II. körzet:
Parancsnoki pont: Csepel, Rákóczi Ferenc u. Széchenyi útkereszteződésben.
Területi kiterjedés: „Budapest" helységnévtáblától Csepelen át Kossuth utca, Szabadkikötő pesterzsébeti elágazásáig.
Terület sajátossága: A terület „Budapest" névtáblától Háros u. 24. számig jól belátható, kevés fedőnövényzettel rendelkezik. Mindkét oldalon a lakóházak ritkán helyezkednek el. A Háros u. 24. számtól a Kossuth utca Szabadkikötő pesterzsébeti útelágazásig a terület sűrűn lakott, sok betorkolló utcával, mely utcákhoz a közlekedés, illetve a fel- és elhajtás biztosítása érdekében 1-3 őrszemet állítunk fel.
Létszám: A feladat végrehajtásához a terület két alapvető sajátosságát figyelembe véve 33 fő közrendvédelmi rendőr elegendőnek bizonyul.
[...]
III. körzet:
Terület sajátossága: Kossuth utca, Szabadkikötő-Pesterzsébet felé vezető útelágazástól a Kvassay hídig, az út jobb oldala teljesen áttekinthető kultúrterület (Bulgárkertészet). Az út bal oldala a csepeli gyorsvasút töltésétől szegélyezett, s így áttekinthetőség szempontjából veszélyesnek mondható. A Kvassay utca Soroksári út torkolatáig kevés, de jelentős útelágazás a
felé. Ezen a területen már néhány lakóház is található. Különösen veszélyeztetett terület az út baloldala, a csepeli gyorsvasút töltés mögötti területe és a Nagyvásártelepi elágazása.[...]
IV. körzet: [A Közvágóhíd és a Boráros tér közötti szakasz]
[...]
Terület sajátossága: A két pont közötti terület fő közlekedési útvonal, sok betorkoló utcával, az úttesten keresztül 9 tolató sínpár vezet. E terület különösen a keresztirányból jövő forgalom, valamint az aluljárók és az üzem-kijáratok miatt veszélyeztetett.
Létszám: A terület sajátosságait és veszélyeztetett pontjait figyelembe véve a terület biztosításához 34 fő közrendvédelmi elvtárs szükséges. [...]
V. körzet:
[...]
Terület sajátosságai: Az útvonal, különösen az úttest jobb oldalán sűrűn lakott, sok keresztutcával rendelkező terület. Az útvonal baloldalán a 2-es villamos sínpár húzódik. Veszélyeztetett pontok végig az úttest jobb oldalán a betorkoló utcák. Különösen veszélyeztetett helyek: 12-es autóbusz végállomás, Boráros téri aluljáró, Vásárcsarnok, Egyetem mögötti útszakasz, a Dimitrov tér. [Vámház tér] [...]
VI. körzet:
[...]
Terület sajátosságai: A terület az útvonal mindkét oldalán sűrűn lakott sok keresztutcával, úttorkolattal. Veszélyeztetett pontok:
gyalogfeljáró, Március 15. tér sarok, a „Kék Duna" előtti gyalogfeljáró, Roosevelt tér. [...]VII. körzet:
[...]
Terület sajátosságai: A Clark Ádám tér, a Fő utca és Alagút felől a közlekedés szempontjából veszélyeztetett. Az Attila utca bal oldalán park, teljesen belátható terület. Jobb oldalán épülettömbök, kevés keresztutcával, nem veszélyes. Az Attila út Malinovszky [ma Szilágyi Erzsébet] fasor, Moszkva téri aluljáró közlekedés szempontjából veszélyeztetett. Veszélyeztetett továbbá a Kékgolyó utca, a Városmajor keresztezése is.
VIII. körzet:
Területi kiterjedés: Istenhegyi úttól Galgóczi út kereszteződéséig.
Terület sajátossága: Az útszakasz erősen emelkedő, mindkét oldalán sűrű növényzettel szegélyezett. Az útvonalon a gépjármű oszlop 2 imperialista követség előtt is elhalad. A sűrű növényzet, a betorkolló utcák és éles kanyarok miatt az útvonal általában a legveszélyeztetettebb.
Létszám: A feladat végrehajtásához 21 fő szükséges, mivel a kérdéses terület egyébként is biztosítva.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kipontozott részek az általános és egyéb intézkedéseket, azaz a közrendvédelem és közbiztonság fenntartására vonatkozó általános rendelkezéseket és feladatokat tartalmazzák "]
Egyéb intézkedések
[...]
3. Budapest emlékműveinek biztosítása
A kerület közrendvédelmi alosztályvezetők felé utasítást adtunk ki, hogy a területükön lévő emlékműveket fokozottabb mértékben járőrözzék.
A
4. Koldusok, engedély nélküli árusok összeszedése
A Fővárosi Tanács szociálpolitikai igazgatóságával felvesszük a kapcsolatot, hogy az előző gyakorlatnak megfelelően, a szokásos erők (Fertőtlenítő intézet, szoc[iális] otthonok, stb. ) igénybevételével végrehajtjuk a koldusok, engedélynélküli árusok összeszedését. (...) E feladat végrehajtását május 27-én reggeltől kezdjük.
[...]
RENDŐRI OPERATÍV ÚTVONALBIZTOSÍTÁSI TERV
A BM. Budapesti Főosztály bűnügyi szervei utasítást kaptak a tököli repülőtértől az Akadémia utcáig, illetve az Istenhegyi út torkolatáig lévő útszakasz rendőri operatív biztosítására.
A biztosítás célja:
A megadott útvonalon és közvetlen környékén lévő szórakozóhelyeket (italbolt, espressó, vendéglő stb.) megtisztítani a bűnöző, munkakerülő, csavargó, huligán és prostituált elemektől.
[...]
I. Megelőző intézkedések
1. Az érintett útvonalon lakó vagy ott dolgozó ügynökségünk megbízható tagjaival felvesszük a kapcsolatot, naponta több alaklommal - lehetőség szerint - találkozókat tartunk.
Feladatul adjuk, hogy derítsék föl, a területükön bejelentetlenül élő, bujkáló, bűnöző elemeket, lebujokat, titkos találkahelyeket, esetleges bűnös összejöveteleket, valamint az államellenes, provokációs kísérleteket.
[...]
2. Az érintett területen operatív feldolgozás alatt álló, bűnös tevékenységet folytató szokásos bűnözőket és prostituáltakat, közveszélyes munkakerülőket, megrögzött verekedőket legszükségesebb esetben megelőzés céljából őrizetbe vesszük.
[...]
5. Az útvonalakon és azok közvetlen környékén lévő összes szórakozóhelységet mind nappal, mind az éjszakai órákban állandóan nyílt ellenőrzés alatt tartjuk, az ott megforduló gyanús személyeket rendszeresen igazoltatjuk, és a magukat kellőképpen igazolni nem tudó vagy a fenti kategóriához tartozó bűnöző elemeket előállítjuk, és indokolt esetben őrizetbevételt foganatosítunk.
[...]
6. Az útvonalon és környékén a nappali és éjszakai órákban azokon a helyeken, ahol ennek szüksége mutatkozik, operatív tisztekkel figyelő-szolgálatot szervezünk. Az operatív tisztek a területfelelősökkel szoros együttműködésben fogják munkájukat végezni. A területfelelősök eligazítást kapnak a házmesterek szigorú ellenőrzésére, elsősorban a bejelentetlenül lakók, szabaduló bűnözők, bujkáló elemek bejelentésére, valamint a házak, utcák tisztaságának és rendjének fokozott biztosítására.
[...]
II. Az útvonal biztosítása:
[...] Az útvonalbiztosítást és azzal kapcsolatos megelőző intézkedéseket 128 fő operatív beosztott és 65 közrendvédelmi beosztott végzi. A megelőző intézkedéseket 1955. május hó 28-án, 12. h.-kor kezdjük meg.
[...]
A főváros közrendjének és közbiztonságának megszilárdítása:
1. Az útvonalbiztosításon kívül a folyó hó 26.-tól június 1.-ig bezárólag a főváros területén, külön terv szerint, az összes vendéglátóipari objektumokban az éjszakai és a nappali órákban ellenőrzéseket tartunk.
Az ellenőrzés célja: a fővárost megtisztítani a csavargó, bűnöző és huligán elemektől, valamint a titkos keresetszerű kéjelgésből magukat fenntartó nőktől. Az ellenőrzés kiterjed - a nappali órákban - a szokásos üzérekre, spekulánsokra, akik különböző espressókban és egyéb szórakozóhelyeken rendszeresen megtalálhatók. Az ellenőrzést a központi és kerületi osztályok végzik. A központi osztályok a főváros legfertőzöttebb és legnagyobb, mintegy 75 vendéglátóipari objektum ellenőrzését végzik 6 brigáddal. A kerületek saját területükön a kisebb vendéglőket és italboltokat ellenőrzik.
[...]
Budapest, 1955. május hó 30.-án.
Kiss István, BM. Bp-i Főoszt. Vezetőjének rendőri helyettese.
Pőcze Tibor, r. vezérőrnagy. miniszterhelyettes. [s. k.]
Nyt.szám: 8/141.
Felterjesztem: Piros László belügyminiszter elvtársnak
Kapják: Tanácsadó Elvtársak, Kopácsi Sándor r. ezr. elvtárs, Kiss István r. alez. elvtárs, házi példány.
BFL XXIV. 1. BRFK 1/49/187/1955 (SZT) Útvonal biztosítási tervezet. (1-22.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő