Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább
Háborús propaganda a hadiüzemekben
A magyar munkásság egy része már 1942-ben megismerkedett a szabotőrök és a kémek elleni küzdelem fontosságával, az „éberség” jelszavával, az aktuális ellenség rabszolgasorban tartott dolgozóinak sorsával, egyáltalán a munkaidő utáni „fejtágítók” hangulatával. Ezek a kötelező előadások alighanem szokatlanok és kellemetlenek lehetettek a munkásoknak. Az sem kizárt azonban, hogy röpke hat-hét év múlva, békeidőben, egy szombat délutáni Szabad Nép félórán ülve nosztalgiával gondoltak vissza a "Horthy-fasiszták" előadásaira.
Hadiüzemi tájékoztató előadások 2.
| 52.026/vkf.2.klgs.-1942.sz-hoz. |
| Hadiüzemi tájékoztató előadások. |
4. sz. előadás
AZ IPARI KÉMKEDÉSRŐL
Napjainkban, - midőn az anyagellátás döntő fontosságú és midőn a háborúból totális háború lett - a kémkedés sem szorítkozik csupán a katonai térre!
Különös fontosságú lett az ipari kémkedés, melynek célja, hogy hadiiparunk termelőképességének, gyártmányainak adatait megszerezze.
Hadiüzemi munkások!
Legyünk résen!
Honvédségünk fegyvereinek jósága, páncéljainak edzettsége, hadimunkánk zökkenésmentes folyamata nemcsak a gondos, lelkiismeretes munkától függ, hanem éberségünktől is!
Ne fecsegjünk! Az ipari kémek legtöbb értesülésüket a meggondolatlan fecsegőktől szerzik, akik levegőt sem tudnak venni addig, míg jólértesült nagyképűséggel nem fecseghetnek. Vagy az örök elégedetlenkedőktől, akiknek képzeletében a szovjet nyomortanya a földi paradicsom.
De megtudhat az ellenség megbízottja bizalmas adatokat sötét jellemű egyénektől is, akik csak akkor érzik jól magukat, ha nem járnak egyenes úton.
Az ellenséges kém összeköttetést keres olyan gyári alkalmazottakkal, akik kilátásba helyezett jutalom reményében vállalják a munkalassítás, rombolás, zavartkeltés szörnyű munkáját. Aki nem engedelmeskedik nekik, azt megfenyegetik. Ha erélyes, becsületes, öntudatos magyar munkással állanak szemben, - aki azonnal jelentést tesz hadiüzemi személyzeti parancsnokának - gyáván meghátrálnak.
Az ipari kém eszközeiben nem válogatós, nem ismeri az érzelgősséget. A csalás, sikkasztás, lopás, betörés, gyilkosság mind csak eszközök az ipari kémkedés céljainak szolgálatában.
Magyar munkás! Jól vigyázz! Ne fecsegj! Ha kíváncsiskodókkal állsz szemben, semmit se árulj el nekik, bármennyire zaklatnak látszólag érdektelen kérdéseikkel. Becsületes munkád, kenyered, családod jövője, otthonod nyugalma függ attól, hogy tudsz-e titkot tartani, vagy sem?
Óvakodj azoktól, akik költséges vásárlásokba, szórakozásokba akarnak beugratni, kerüld a nagyhangú ígérgetőket, a cifrálkodó nőket.
Bármit észlelsz, látsz és hallasz, kísérd éber figyelemmel.
A tapasztaltakat, hallottakat jelentsd sürgősen, feltűnés nélkül a hadiüzemi személyzeti parancsnokodnak, aki anélkül, hogy felfedné személyedet meg fogja tenni a kellő intézkedéseket.
Nemcsak a haza, nemzet, a nagy család: a hadiüzem, hanem legelső sorban kis családod érdekeit véded! Mi lesz apró gyermekeiddel, akiket féltő gonddal nevelsz! Ha a szabotázs miatt megáll a gyár, nincs munkabér! Ha nincs kereset, szeretteid éhezni, nélkülözni fognak! Ha tehát rendellenes tevékenységet tapasztalsz az üzemben, azonnal tégy jelentést, bármily csekélység legyen is az! Ha látszólag jelentéktelen, de gyanús tünetről nem tudsz megfelelő következtetést levonni, ne töprengj! Ez nem a te feladatod! A látottak és hallottak bejelentése hazáddal és önmagaddal szemben legszentebb kötelességed!
Magyar hadiüzemi munkás! Hazád és családod érdekeit szolgálod, ha tevékeny részt veszel az ipari kémkedés elhárításában!
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 06.
1912
1916
I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább
1917
I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább
1917
A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább
1938
Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő