Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben
„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."
Részlet az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága ülésének jegyzőkönyvéből
Budapest, 1945. május 11.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának ülése 1945. évi május 11-én délután 4 órakor a képviselőház olvasótermében
[
[
Már az elnöki előterjesztések során is említettem, hogy a Keresztény Demokrata Néppárttól és a Polgári Demokrata Párttól a Politikai Bizottság legutóbbi határozatával kapcsolatban egy-egy beadvány . Az első beadvány ismertetését az előadó úr volt szíves vállalni. Méltóztassék ismertetni.Balogh István előadó: Igen t[isztelt] Bizottság! Könnyen vállalhatom az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságához intézett előterjesztését a Keresztény Demokrata Néppártnak, miután a beadvány március 27-i kelettel van ellátva, és ezt már március 12-én [!] letárgyaltuk. Akkor a Politikai Bizottság már állást foglalt ennek a beadványnak az ügyében. Feleslegesnek tartom a beadvány felolvasását, mert abban nincsen semmi új, ami azóta történt, s amit akkor nemcsak ismertettem, hanem el is bíráltunk. Ez a párt még mindig kereszténynek mondja magát, s ezzel bizonyos látszatokat kelt, és néppártnak mondja magát, ami ellen szintén észrevételek hangzottak el, úgyhogy én azt kérem, méltóztassék az előterjesztés felett napirendre térni, arra való hivatkozással, hogy azóta ne változhatott meg a Politikai Bizottság álláspontja, mert semmi újat nem tartalmaz az előterjesztés. Lehetséges, hogy az előterjesztés oka a régi dátum, március 27., de ha olyan fontosnak tartották, akkor ismertetni kellett volna a már azóta történt eseményeket és körülményeket is. Méltóztassanak az elmondottakat tudomásul venni.
Elnök: Méltóztatnak hozzászólni?
Németh István: T[isztelt] Politikai Bizottság! Én ismerem ennek a pártnak a keletkezését a vidéken, meglehetős ellenszenvet is keltett a lakosság körében, tudniillik bizonyos reakciós megmozdulást vélnek mögötte. Még nem tudjuk, hogy központilag ez a párt milyen elemekből tevődik össze, és milyen előzményekre tekinthet vissza, ezért nagyon szeretném, ha az előadó úr mégis ismertetné, hogy miről van szó. Őse-e ennek a pártnak a régi keresztény párt...
Elnök: Nem!
[Dálnoki] Miklós Béla miniszterelnök: A néppárt megszűnt a '20-as években. Végeredményben jogos a kívánság, mert az egyesülési szabadság megvan.
Németh István: Én minden érdemet elismerek, és megbecsülök, de nem tudom, megvannak-e ennek a pártnak az érdemei. Meg fogjuk tudni, hogy tényleg komoly demokratikus párt-e.
Elnök: Méltóztatnak az előadó úr javaslatát elfogadni? Az előadó úr azt méltóztatott mondani, hogy miután új adatok nem merültek fel a beadványban a múltkori határozattal szemben, egyelőre térjünk felette napirendre (Gerő Ernő: Nem egyelőre, hanem napirendre térni!) Én csak pontosan akartam idézni az előadó urat. Akkor tehát napirendre térünk az előterjesztés felett. (Helyeslés.)
[
Jelzet: MNL OL XVIII-5-1945. május 11. (1. doboz.) - Az államhatalom felsőbb szervei, Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága. - Eredeti, géppel írt és kézzel javított, aláírás nélküli fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő