A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben
„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."
Pálffy József levele a miniszterelnökhöz az új választójogi rendeletről
Budapest, 1945. szeptember 14.
Miniszterelnök Úr!
7460/1945. M. E. sz[ámú]
rendelettel kapcsolatban a Demokrata Néppárt nevében a következőket hozom nagybecsű tudomására:Pártunk a demokrácia elveihez híven az alkotmányosság és a jogegyenlőség alapján áll és ennélfogva sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy a rendelet a magyar közjog alapelveit súlyosan sérti, a magyar választójogi fejlődés már elért eredményeit hatálytalanítja. Ezzel lehetetlenné válik, hogy Kossuth Lajos demokratikus elvei 100 év után a választójogi rendszerben legalább érvényesülhessenek.
Kifogásaink a rendelet sorrendjében részletezve a következők:
1.) 2. §. /2/ rendelkezés szerint a választáson csak oly párt vehet részt, amelynek részvételéhez az Országos Nemzeti Bizottság hozzájárul.
Magyar közjogunk eddig a szabad pártalakulás elvi alapján állott. A legutóbbi, a titkos választójogot megállapító törvényünk - 1938. XIX. tc. [törvénycikk] - állítja a 82. §-ában az országos párt fogalmát, de ezen pártoknak is csupán csak az ajánlások tekintetében biztosít előnyös állást. De ez esetben is, amennyiben a Belügyminiszter nem vette volna tudomásul a párt bejelentését, közigazgatási bírósági panaszjogot adott. A reakciós idők eme rendelkezése csak előnyös volt minden pártnak, - így a Szociáldemokrata Pártnak és a Független Kisgazdapártnak is - de egy pártot sem zárt ki a választáson való részvétel lehetőségéből, mert ezt a reakció sem merte megkísérelni.
Ma teljesen egyoldalúan, a mostani pártpolitikában érdekelt pártok állapítják meg a választásban való részvétel jogát, bírói jogvédelem elutasító határozat esetére pedig nincs.
Nincs megállapítva az sem, amennyi alatt az Országos Nemzeti Bizottságnak a részvétel tekintetében nyilatkoznia kell és így a választási előkészületek alatt hosszabb ideig bizonytalanságban tarthat egy pártot.
2.) [
Főbb és lényeges vonásaiban ezek a pontok, amelyek a magyar közjogunk elveit és így alkotmányunkat is sértik e rendeletben, és a nemzet egyetemes érdekeinek érvényesülésére irányuló nemzeti akarat kialakulását pártpolitikai érdekből vezettetve korlátozzák, sőt meghiúsíthatják.
A Demokrata Néppárt állásfoglalása mennyire nem egyedül álló, utalok a közigazgatási bíróságnak ugyanezen rendeletére vonatkozó és az Ideiglenes Nemzetgyűléshez intézett észrevételeire, amelyek nagy megfontolást érdemelnek.
Ilyen körülmények között a fentiek alapján a Miniszterelnök Úrnak e tekintetben fennálló súlyos felelősségére, kötelességemnek tartottam a demokrata Néppárt nevében és felhatalmazására nagybecsű figyelmét felhívni azzal, hogy [az] e rendelet alapján tartandó választás a demokrácia elveivel össze nem egyeztethető.
Budapest, 1945. szeptember 14.
Pálffy József
a Demokrata Néppárt elnöke
(Pálffy József)
Jelzet: MNL OL XIX-A-1-j XXIII. tétel-9650-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Miniszterelnökség, Általános iratok.- Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat. A beadványon szereplő megjegyzés: „Iktatva és a/a [ad acta]."
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő