Azok, akik a cserkészetet a keresztény-nemzeti gondolat szolgálatába akarták állítani, a mielőbbi összefogás érdekében konferenciát hívtak...Tovább
„Nem kívánatos nemzeti egység”
Források a Csehszlovákia 1968. évi megszállását követő napok eseményeiről
„A jelzett okmányok egy, vagy két példányban készültek, eddig csak nálam voltak. Figyelembe kell venni ezeknél, hogy az általunk eddig főleg szovjet oldalról megvilágított tények csehszlovák oldalról ismert és megvilágított képét adják. Gondolom, nekünk a kétoldalú előadás egybevetéséből kell a megfelelő ténymegállapítást pontosítanunk és értékelést kialakítanunk.” Az idézett kísérőlevelet Kádár János, az MSZMP KB első titkára a csehszlovák események kapcsán felállított legszűkebb válságstáb tagjainak, Biszku Bélának, Fock Jenőnek és Komócsin Zoltánnak küldte 1968. szeptember 6-án.
Bevezetés
A közölt ügyirat négy dokumentumból áll: Kádár János kísérőleveléből és három, számára készített jelentésből. A saját kezű aláírással ellátott kísérőlevelet Kádár János, az MSZMP KB első titkára a csehszlovák események kapcsán felállított legszűkebb válságstáb tagjainak, Biszku Bélának, Fock Jenőnek és Komócsin Zoltánnak 1968. szeptember 6-án küldte meg. Az események idején valamennyien a legfontosabb hatalmi testület, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának a tagjai voltak. Biszku Béla az MSZMP KB titkári tisztét is betöltötte, Fock Jenő a Minisztertanács elnöke volt, míg Komócsin Zoltán az MSZMP KB külügyi titkári teendőit látta el. Az ügyirat darabjait - a fenti sorrendben - 1968. szeptember 6-án, 7-én és 9-én láttamozták.
Az 1. számú melléklet Kovács Imre prágai magyar nagykövet saját kezű aláírással ellátott, 1968. augusztus 31-én kelt jelentése, amit Kádár János szeptember 4-én láttamozott. Megkönnyítheti a jelentés értelmezését, ha tudjuk, hogy az említett fontosabb személyiségek milyen párt- és állami tisztséget töltöttek be. Az előfordulás sorrendjében: Bohumil Šimon a prágai pártbizottság első titkára; Oldřich Černík Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága (KB) Elnökségének tagja, miniszterelnök; Alexander Dubček a KB első titkára; Josef Smrkovský a KB Elnökségének tagja, a parlament elnöke; František Kriegel a KB Elnökségének tagja; Ludvík Svoboda a köztársaság elnöke; Antonín Novotný 1968. január 5-éig a KB első titkára, március 22-éig a köztársaság elnöke; Čestmír Císař a KB titkára; Ota Šik a KB tagja; Jiři Hájek külügyminiszter; Gustav Husák az Elnökség póttagja; Emil Rigo a KB Elnökségének tagja; Jan Piller a KB Elnökségének tagja; Josef Lenárt a KB titkára; František Barbirek a KB Elnökségének tagja; Drahomir Kolder a KB Elnökségének tagja; Antonín Kapek a KB Elnökségének póttagja; Alois Indra a KB titkára; Martin Vaculík a KB Elnökségének póttagja; Štefan Sádovský a KB titkára.
A 2. számú melléklet Gosztonyi Jánosnak, a Népszabadság főszerkesztőjének saját kezű aláírással ellátott, keltezés nélküli (Kádár kísérőlevele szerint 1968. szeptember 5-én kelt) jelentése. Gosztonyit minden valószínűség szerint meghatározott kérdések tisztázásával bízták meg. Erre enged következtetni a jelentés A szovjet elvtársak terv című részének első mondata: „Erre a kérdésre a választ nem tudom összeállítani." Gosztonyi két legfőbb forrása Bohumil Šimon és Oldřich Švestka. Az utóbbival (KB Elnökségének tagja, Rudé Právo főszerkesztője) Gosztonyi baráti kapcsolatokat ápolt. Švestka Dubček pártfogoltja volt, egyszersmind a szovjet vezetők bizalmát is élvezte. Csupán példaként említem, hogy Kádár Leonyid Iljics Brezsnyevhez írott, 1968. július 10-én kelt levele (MOL M-KS 288. f. 47. cs. 743. ő. e.) Gosztonyi és Švestka beszélgetésén alapult, a forrás megjelölésével.
A jelentésben említett Vasil Bil'ak a CSKP KB Elnökségének tagja volt.
A 3. számú melléklet Gosztonyi János 1968. szeptember 2-án kelt feljegyzése a Bohuslav Šimonnal az előző napon folytatott megbeszélésről. A Gosztonyi szignójával ellátott dokumentum sietős és hevenyészett kézírásos javításokkal maradt ránk. Megrendítő Šimon hűségnyilatkozata: „a magyar vezetéshez mindig teljes bizalommal voltunk." Ave Kádár, morituri te salutant.
A dokumentumokban szereplő szovjet személyek: Leonyid Iljics Brezsnyev az SZKP KB első titkára; Sztyepan Vasziljevics Cservonyenko prágai szovjet nagykövet; Alekszej Nyikolajevics Koszigin az SZKP KB Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; Kirill Trofimovics Mazurov az SZKP KB Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Nyikolajev Viktorovics Podgornij az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke.
A dokumentumokat szöveghűen, de nem betűhíven közöljük, a magyar helyesírás jelenlegi szabályai szerint. Az ügyirat lelőhelye: MOL M-KS 288. f. 47. cs. 744. ő. e.
Befejezésül hadd tegyek néhány megjegyzést.
•1. Közlésünk nem teszi lehetővé - remélhetőleg nem is igényli - a vonatkozó szakirodalom akár mégoly változatos ismertetését.
•2. A főcímet Biszku Bélának az MSZMP KB Politikai Bizottsága szeptember 3-ai ülésén (MOL M KS-288. f. 5. cs. 47. ő. e.) tartott előadói beszédéből vettem: „Szükséges, hogy az öt ország [Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK] pártjai valamikor egyeztessék lépéseiket: most nagyon nagy az eltérés, egységes értékelésre kell törekedni. Ha ez nem történne meg, beáll az a helyzet, amit nem akarunk, hogy az a bizonyos, nemkívánatos nemzeti egység még jobban megerősödik."
•3. Ez a forrásközlés az első hírmondója egy nagyobb szabású, megkezdett munkálatnak, amelynek ideiglenes címe: Az 1968-1969. évi csehszlovákiai események az MSZMP központi szervei iratainak tükrében.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő