Megalakul Tisza István második kormánya.Tovább
Szabó Pál levele Erdei Ferencnek 1951-ből
Szabó Pál, az ötvenes években is „jegyzett” népi író 1951. november elején írt levelében Erdei Ferenc földművelésügyi minisztert értesíti a tiszántúli parasztság körében tapasztalt igazságtalan intézkedésekről. Azok érdekében szól, akiket rossz minőségű, szikes földjük, szegényparaszti helyzetük ellenére kuláklistára vettek, miközben „azok a kisparasztok, akiket távolról sem érint a kulák kérdés szele, anyagilag egészen jól vannak”.
Bevezetés
Szabó Pál (1893-1970), a Talpalatnyi föld és az Isten malmai híres írója, a Nemzeti Parasztpárt első elnöke - a Földművelésügyi Minisztérium iktatókönyvének tanúsága szerint - 1951. november elején írta az - akkor már csupán jogi értelemben létező - Nemzeti Parasztpárt fejléces papírján az alábbi levelet egykori párt- és írótársának, az agrártárca akkori irányítójának, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszternek. Mint ismeretes, 1948 második felében kuláknak nyilvánították, és 1949 tavaszán listákra tették azokat a gazdákat, akiknek a birtoka a 25 holdat, földjük tiszta jövedelme pedig a 350 aranykoronát elérte. E két kritérium bármelyikének (sőt számos, további feltételnek) a megléte már önmagában megtorló intézkedést eredményezett. A Biharugrán (Békés megyében) született és a második. világháború után is aktívan politizáló népi író azok érdekében emelte fel a szavát, akiket 25 holdnál nagyobb, de rossz minőségű birtokaik miatt „szabályosan", a falu igazságérzete szerint azonban teljesen alaptalanul üldöztek.
Az új regény, amellyel Szabó Pál e levél tanúsága szerint gyötrődött, minden bizonnyal az 1953-ban megjelent és a falu szocialista fejlődését ábrázoló Új Föld című lehetett, amely magán viseli a szocialista regény sematizmusának összes rossz vonását. Ennek előjelei már ebben a levélben is felbukkannak, mivel Szabó - a helytelenül értelmezett osztályharcon túl - a tszcs fejlődését hátráltató tényezők között említi azt is, hogy a kisparasztok „anyagilag egészen jól vannak."
A levelet Erdei Ferenc Szőke Mátyásra, egyik helyettesére szignózta, aki néhány nappal később írásban azt válaszolta főnökének, hogy „Szabó Pál bátyánknak igaza van", ti. mindenfelé tömegesen fordultak elő hasonló esetek. A miniszterhelyettes azt javasolta, hogy a levélben említett probléma rendezésére készítsenek Politikai Bizottsági előterjesztést, amire azonban - ismereteim szerint - nem került sor.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 10.
1913
1918
A Premuda-szigettől délre olasz torpedóvető motorcsónakok megtámadják és elsüllyesztik a Szent István osztrák–magyar csatahajót, 89 ember...Tovább
1942
A németek elpusztították a csehországi Lidice teljes lakosságát.Tovább
1943
Biró László szabadalmaztatja a golyóstollat.Tovább
1944
A németek elpusztították Oradour-sur-Glane teljes lakosságát.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő