50 éve épült a berlini fal

Kiürül az NDK?

„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”

8. A berlini magyar nagykövetség munkatársának tapasztalatai Nyugat-Berlinről

1961. szeptember 21.

SZIGORÚAN TITKOS!
Készült: 4 példányban.
007222/1961.
Tárgy: Nyugat-Berlinben történő beszerzések és egyéb hivatalos ügyintézések.
Mell.: 1 feljegyzés 3 pld-ban

Magyar Népköztársaság
Nagykövetsége
Botschaft der Ungarischen
Volksrepublik Berlin-Treptow Puschkinallee 49
Tel.: 27-90-20 668/szig. titk./1961.

Mellékelten felterjesztem Mauterer elvtárs feljegyzését nyugat-berlini észrevételeiről.

Berlin, 1961. szeptember 28.
( Rostás István )
rk. nagykövet
Péter János elvtársnak,
Külügyminiszter,
B u d a p e s t
***

Mauterer János SZIGORÚAN TITKOS!
irodafőtiszt Készült: 4 példányban

F e l j e g y z é s
Rostás István nagykövet elvtárs részére

Tárgy: Nyugat-Berlinben történő beszerzések és
egyéb hivatalos ügyintézések

Rostás et. engedélyével, tekintettel az új helyzetre Berlinben, járok időnként Nyugat-Berlinben hivatalos ügyek intézése céljából.

Szeretném észrevételeimet Rostás elvtársnak jelenteni. Rostás elvtárs utasítása értelmében csak Hegedűs elvtárssal járhatok Nyugat-Berlinbe. Már több alkalommal jártam odaát az új helyzet óta és mondhatnám, egész Nyugat-Berlinen átutaztam, Charlottenburgtól Neuköllnig.

Szemmel észrevehető a kelet-berlini vásárlóerő kiesése, illetve a kb. napi 250-300 000 ember elmaradása, jobban mondva távolmaradása úgy az üzletekben, mint az utcán.

Augusztus 13. előtt a Sonnenallee és a Karl-Marx-Strasse (Neukölln) tömve volt emberekkel, járókelőkkel mindennap, de főleg péntek és szombat napokon (fizetési napok). A „Hertie” áruház zsúfolásig meg volt tömve hétvégenként, s a vásárlók 50-60%-a (lehet, hogy több is, ez az én becslésem) keleti márkában fizetett. Ma ugyanebben az áruházban feltűnik a vásárlók hiánya. Igen sok kiszolgálónak „kényelmessé” vált a munkája. A Sonnenallee-i és a Karl-Marx-Strasse-i kiskereskedések sínylették meg a legjobban a kelet-berlini vásárlók kiesését. Nagyon sok üzletember áll az üzlethelyisége előtt, s ilyenkor sok olyan dolgot vesznek észre, ami azelőtt üzleti elfoglaltságuk miatt nem. Ráérnek nézelődni. Megtudtam azt, hogy egy kiskereskedő (textiles, női ruhák, pulóverek stb.) a Sonnenallee-n napi 500 -vel kevesebbet keres az új helyzetben, mint korábban.

Általában a kelet-berliniek Neuköllnben szoktak vásárolni, s ez most igen érzékeny veszteség az üzletembereknek, ezt nem is tagadják.

A váltópénztárak végérvényesen lehúzták a rolót. Keleti-márka árfolyam nincsen kiírva.

Előfordul, hogy egyes személyek megjegyzést tesznek a mi kocsink láttán, pl. hogy mit keresünk mi odaát, néha szemtelen megjegyzéseket is tesznek, de ha az ember figyelmen kívül hagyja azokat, megunják a dolgot.

Hegedűs elvtárssal úgy szoktuk a kocsi parkolását elintézni, hogy ha lehet, nyilvános parkhelyen parkíroztatunk (ki is fizetjük a parkolást, 50-70 pfennig) és gyalog megyünk az ügyintézésre. Hegedűs elvtárs lezárja a kocsit, és velem jön. Így nincsen lehetőség arra, hogy esetleg megszólják a kocsiban ülő embert és esetleg szemtelenkedjenek vele.

A diplomáciai és külföldi utazók számára nyitva hagyott átkelőhelyen (Friedrich-Str.) a közlekedés zavartalan. A keleti határőrség a CD-kocsikat nem vizsgálja át, de a benne ülő utasok személyi igazolványait megtekinti. A másik oldalon az amerikai katonaság és a nyugat-berlini rendőrség (polgári is) vizsgálja meg az áthaladókat, előfordul, hogy igazolványt már nem kérnek, de minden esetben feljegyzik a kocsi rendszámát és valószínűleg az áthaladás irányát. A nyugati oldalon sokszor van embercsoportosulás, kíváncsiskodók álldogálnak ott és nézik az átjárón lefolyó forgalmat. Semmiféle különleges eseményt nem vettem észre. Igaz, láttuk, hogy mindkét oldalon távcsöveznek a katonák és fényképfelvételeket készítenek egymásról, illetve a határ mögött álló készültségi egységekről.

Berlin, 1961. szeptember 21.

Mauterer János
Jelzet: MOL XIX-J-1-j TÜK NDK (1945–64) 11/c 007222/1961. Magyar Országos Levéltár, A Nyugat-Berlinbe történő beszerzések és egyéb hivatalos ügyintézések, 1961. – Eredeti, gépelt, aláírt példány.
  
                   

Ezen a napon történt március 30.

1912

Karl May német regényíró (*1842)

1945

Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok az második világháború után.

1954

Fuchs Jenő négyszeres olimpiai bajnok vívó (*1882)

1981

Ronald Reagan elleni gyilkossági kísérlet.

1988

Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Történelmi tapasztalat, hogy a háborúk és az idegen katonai megszállás következményeit szinte mindig az ártatlan polgári lakosság sínyli meg leginkább. Nem volt ez másként a korabeli Magyarország területén sem 1944–1945 fordulóján. A bevonuló Vörös Hadsereg egységei ugyanis a katonák által „egyénileg” elkövetett atrocitásokon túl – rablás, fosztogatás, a nők tömeges megerőszakolása – módszeresen fogdosták össze a magyar és német származású civileket, majd vitték őket meghatározatlan idejű, sokszor évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunió területére.

Hosszú évtizedekig a szovjet tábor országaiban, így Magyarországon is tilos volt minderről a nyilvánosság előtt beszélni. Fiatal nemzedékek sora nőtt úgy fel, hogy szinte semmit nem tudott az ún. „málenkij robotról”, vagy pedig félrevezető, hamis információkat szerzett róla. A hazai történetírás is csak a rendszerváltozás környékén szabadult meg a rákényszerített ideológiai kötöttségektől, és az 1980-as évek végétől vált lehetővé a téma tudományos feltárása, tárgyilagos elemzése.

A magyar kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé, Gulág-emlékévnek nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ez alatt a több mint két év alatt számos megemlékezést, konferenciát, kiállítást, történelmi jellegű iskolai vetélkedőt rendeztek, emléktáblákat avattak, és új lendületet kapott a GULAG-, illetve a GUPVI-témakör magyarországi tudományos kutatása. Ennek köszönhetően állt össze az ArchívNet idei első, 2017/1. száma is, amelynek témája: „Hadifogság, Gulág, málenkij robot”. Írásaikban a szerzők ismertetik ez irányú kutatásaikat, új összefüggéseket tárnak fel, és mindeddig ismeretlen dokumentumok közlésével gazdagítják a szovjetunióbeli kényszermunkáról alkotott eddigi tudásunkat.

A szám megjelenését a Gulág Emlékbizottság támogatta. Ki kell emelnünk, hogy 2016 decemberében szintén a Gulág Emlékbizottság anyagi támogatásával újult meg a folyóirat külső megjelenése és honlapjának motorja, amelynek eredményeként korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb felület várja olvasóinkat.

Budapest, 2017. február 15.

A szerkesztők