50 éve épült a berlini fal

Kiürül az NDK?

„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”

11. A külügyminiszter utasítása a követség eljárására különböző készültségi helyzetek esetére


1961. november 4.

Rendkívül titkos!
Rostás István
nagykövet elvtársnak,
B e r l i n

Kedves Rostás Elvtárs!

Mellékelten megküldöm a 0089 számú miniszteri utasítást. Tájékoztatásul közlöm, hogy jelenleg az I-es állapotra vonatkozó utasítás kell végrehajtani. A II-es vagy III-as állapot beálltáról távirati értesítést kap és az erre vonatkozó intézkedéseket csak a távirat vétele után kell majd foganatosítani.

Mielőtt Nagykövet elvtárs a jelzett intézkedéseket végrehajtaná, beszélje meg azt Kovács Rezső elvtárssal, a katonai attaché helyettesével. Ha az elvtársak bármilyen rendkívüli dolgot észlelnek, azonnal jelentsék Nagykövet elvtársnak, Nagykövet elvtárs pedig beszélje meg a teendő intézkedéseket Kovács Rezső elvtárssal. Ha Nagykövet elvtárs nem elérhető a rendkívüli esemény bekövetkezésekor, az elvtársak értesítsék haladéktalanul Kovács Rezső elvtársat.

A külkereskedelmi miniszter elvtárs közölni fogja a kereskedelmi kirendeltség vezetőjével, hogy az utasításban foglaltaknak megfelelően köteles a Nagykövet elvtárs utasításait maradéktalanul végrehajtani. Hasonló utasítást kap a katonai attaché elvtárs is a Honvédelmi Minisztériumtól.

Budapest, 1961. december 7.

Elvtársi üdvözlettel:
(Puja Frigyes)


I. Intézkedések az

1.) A nagykövetségen és a kereskedelmi kirendeltségen feleslegesség vált iratokat haza kell szállítani. ½ évnél idősebb iratok ott nem maradhatnak.

2.) A nagykövetség és a kereskedelmi kirendeltség vezetője biztosítsa, hogy a kereskedelmi kirendeltségen lévő szigorúan titkos anyagokat a követségen helyezzék el.

3.) Amennyiben az Orion és a Mogürt részlegeknél titkos anyag van, azokat haladéktalanul a kirendeltségre kell szállítani, felülvizsgálni és a nélkülözhetőket haza kell küldeni.

4.) A titkos iratok kezelésére vonatkozó utasításokat a legszigorúbban be kell tartani.

5.) A követség ügyeleti szolgálatát az eddigieknél alaposabban kell megszervezni, melyre a Nagykövet elvtárs dolgozzon ki részletes utasítást. Az ügyeleti szolgálatba a kereskedelmi kirendeltség tagjai is bevonhatók.

6.) Felül kell vizsgálni a külképviseleteken dolgozó német alkalmazottakat és dönteni kell azok további foglalkoztatására, illetve beosztásuk ügyében. Erre vonatkozóan Nagykövet Elvtárs tegyen javaslatot.

7.) Berlin sajátos helyzetének és az NDK hivatalos szervei által hozott intézkedések figyelembevételével, Nagykövet elvtárs utasítsa a külképviselet, a kereskedelmi kirendeltség és más kinti szervek beosztottait, hogy csak engedélyével mehetnek át Nyugat-Berlinbe. Szigorúan meg kell tiltani a családtagok egyedüli átjárását és különböző hivatalos ügyekben a Demokratikus Berlinben tartózkodó magyar állampolgárok szórakozás, vagy egyéni vásárlások célját szolgáló átjárását. A Nyugat-Berlinbe való átjárásokról kimutatást kell vezetni és csak az illetékes vezető hozzájárulásával, a fenti időpont figyelembevételével az átjárást engedélyezni. A követség vezetője hozzájárulása nélkül sem szolgálati, sem magán gépkocsin a külképviseleti dolgozók más személyeket nem vihetnek át Nyugat-Berlinbe.

8.) A konzulátus dolgozói azonnal kezdjék meg az NDK területén tartósan kint tartózkodó magyar állampolgárok felkutatását. Pontos névsort kell összeállítani a tartózkodási hely, lakás, stb. megjelölésével, az ösztöndíjasokról, színészekről, pincérekről, orvosokról, stb. figyelemmel kísérve a változásokat.

9.) Minden ügyeleti szolgálatot adó elvtársat a külképviseleten rendszeresített fegyverek használatára ki kell oktatni.

10.) Villanyvilágítás esetleges megszűnése alkalmára, megfelelő tartaléklámpákat kell beszerezni.


II. Intézkedések a II-es állapotban

1.) A Nyugat-Berlinbe való átjárást a külképviselet valamennyi dolgozójának meg kell tiltani. Rendkívüli esetekben csak külön engedéllyel mehetnek át.

2.) Az összes titkos irattári anyagot azonnal haza kell küldeni.

3.) Az újonnan keletkezett titkos irattári anyagok oly módon való elhelyezése, hogy az bármely időben azonnal megsemmisíthető legyen. Be kell szerezni olyan megsemmisítő anyagot, mellyel adott esetben minden bizalmas anyag azonnal megsemmisíthető.

4.) Meg kell kettőzni az ügyeletet, melynek ellátására részletes utasítást kell készíteni.

5.) Az ügyelet időtartama alatt bekövetkezett rendkívüli esetekről a nagykövetség vezetőjét azonnal értesíteni kell, ezért mindig tudomással kell lenni a Nagykövet elvtárs tartózkodási helyéről. Az ügy jellegétől függően azonnal tájékoztatni kell Nagykövet elvtársat.

6.) A külképviselet minden beosztottja a munkaidő befejezése után köteles tartózkodási helyét az ügyelettel közölni, hogy adott esetben azonnal elérhető legyen.

7.) A konzulátus ügyfélforgalmát oly módon kell szabályozni, hogy esetleges provokációnak messzemenően elejét tudják venni.

8.) A helyzet olyan alakulása esetén, amikor már követlen támadás, vagy terrorcselekmény veszélye áll fenn, felvetődhet a családtagok, gyermekek hazaszállítása. Ehhez hozzájárulást minden esetben csak a Külügyminisztérium véleményének kikérése után szabad megadni.

9.) Fentiekhez hasonlóan kell megszervezni az NDK területén tartózkodó ösztöndíjasok, orvosok, színészek, pincérek, stb. hazaküldését.

10.) A külképviselet minden egyes szolgálati és magán gépkocsijához megfelelő mennyiségű tartalék üzemanyagot kell beszerezni.


III. Intézkedések a III-as állapotban

1.) A külképviseleti szerveknél található minden tikos, vagy egyéb fellelhető anyagot – a sifré kivételével – azonnal meg kell semmisíteni.

2.) A Külügyminisztérium külön utasítására azonnal meg kell szervezni a még kint maradt családtagok és személyi ingóságok hazaszállítását.

3.) Ezzel egy időben meg kell szervezni a külképviselet női alkalmazottainak hazaküldését is, kivételt képez 1-2 olyan alkalmas női beosztott, akik a munka menetének biztosításához elengedhetetlenül szükségesek.

4.) Az összes német alkalmazottat a külképviseleti szolgálatból el kell bocsátani.

5.) A követség és külkereskedelmi kirendeltség és az egyes személyek tulajdonában lévő gépkocsikat mindenkor üzembiztos állapotban kell tartani, s annak felhasználásáról a nagykövetség vezetője dönt.

6.) A konzulátus munkáját a követség mellett lévő kereskedelmi kirendeltség épületébe kell áttelepíteni, hogy adott esetben az egész kollektíva egységes, ütőképes legyen.

7.) Kötelező megfelelő mennyiségű, tűzoltáshoz szükséges homok és víz tárolása, az egyes épületekben elhelyezett tűzoltó készülékek állandó készenlétben tartása.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Budapest
V. Jászai Mari tér

Külügyminisztérium
Puja Frigyes miniszterhelyettes elvtárs

B u d a p e s t

Kedves Puja Elvtárs!

A hozzám küldött anyagot áttanulmányoztam, s annak szövegével egyetértek.
Elvtársi üdvözlettel:
Budapest, 1961. november 4.
Hazai Jenő

Jelzet: MOL XIX-J-1-j TÜK NDK (1945–64) 1/a 0089/RT/1961. – Magyar Országos Levéltár, A berlini magyar nagykövetség készültségi állapotára vonatkozó utasítás – Tisztázat

Ezen a napon történt október 17.

1913

Lezuhan a Ferdinand von Zeppelin által tervezett léghajó.

1918

Gróf Tisza István volt miniszterelnök a Parlamentben bejelenti: a háborút elvesztettük. Ugyanaznap Csehszlovákia bejelenti elszakadását az...Tovább

1956

Vita a Petőfi Körben a mezőgazdaság kérdéseiről Papp Gábornak az Új Hang szeptemberi számában megjelent, „Kertmagyarország” című cikke...Tovább

1965

Londonban és Washingtonban az első nagyszabású tüntetések zajlanak a vietnami háború (1964–1975) ellen.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Az 1867-es kiegyezés a magyar történelem sokat vitatott eseménye. Mélyen megosztotta a korabeli közvéleményt, és történeti értékelése is hosszú ideig ellentmondásos volt. A kiegyezés nyomán létrejött új politikai rendszert jelentős társadalmi erők utasították el. Az emigrációban élő, de nagy népszerűségnek örvendő Kossuth Lajos súlyos jogfeladásnak minősítette a kiegyezést, és általa a nemzet halálát vizionálta. Deák Ferenc viszont úgy vélte, hogy a Habsburgokkal való kiegyezés nem egyéb, mint az elérhető, megvalósítható 1848, azaz esélyt kínál a polgári Magyarország felépítésére. A társadalom túlnyomó többsége soha nem lelkesedett az új rendszer iránt, de idővel lojálissá vált, és – gyakran csak személyes érdekből – elfogadta azt. Valódi rokonszenv alakult ki viszont a forradalom és a szabadságharc eltiprása miatt kezdetben rendkívül népszerűtlen Ferenc József személye iránt. Parasztházak szobafalán sok esetben egymás mellett függött Kossuth és a már idős uralkodó képe.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását és különösen az 1920-as trianoni békeszerződést követően Magyarországon ismét fellángolt a vita a kiegyezés, illetve most már a dualizmus időszakának értékelése körül is. Szekfű Gyula bölcs döntésként értékelte a kiegyezést, az azt követő évtizedekről viszont lesújtó véleményt alkotott. Németh László Kossuthoz hasonlóan mélyen elítélte 1867-et, és Bibó István is „öncsaláson” alapuló kompromisszumnak minősítette azt. A kommunista hatalomátvételt követő első években a szabadságharcos-függetlenségi hagyomány folytatásaként a kiegyezést elvtelen és káros alkunak, sőt nemzetárulásnak minősítették. Az 1950-es évek végétől fokozatosan újraértékelték az eseményeket, és az ún. Kossuth-párti narratíva mellett megjelent a Deák-párti is.

Napjainkban a legtöbb magyar történész olyan reális kompromisszumnak tartja a kiegyezést és a dualizmus időszakát, amelynek jó és kevésbé jó oldalai is voltak. Helyreállította a történelmi Magyarország területi egységét és megteremtette az alkotmányos kormányzás feltételeit. További eredményei elsősorban gazdasági és kulturális téren mutatkoztak meg, társadalmi és nemzetiségpolitikai szempontból már jóval kedvezőtlenebb a mérleg. Máig ható legfőbb hozadéka a polgárosodás, a civilizatórikus megújulás volt. 1867 példája ugyanakkor meggyőzően bizonyítja, hogy a magyar politikai elit és a társadalom nagy része képes felülemelkedni múltbeli sérelmein azért, hogy saját jól felfogott érdekében kiegyezzen egykori ellenségével.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a 150. évfordulón látványos kamarakiállítással és az ArchívNet idei 4. számával emlékezik a kiegyezésre és a dualizmus időszakára. Így kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az 1867-es, alapjában véve sikeres és előremutató kompromisszum végleg a nemzeti emlékezet szerves részévé váljék.

 

Budapest, 2017. szeptember 12.

A szerkesztők