Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban
„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”
A korona átadás-átvételének levélváltás tervezete
| A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERE 64/PF/1977. „A-10" | Szigorúan titkos! Melléklet: 3darab |
[Hány perces legyen a fogadás
Ki adja át először a levelet.
Felolvassuk. Vagy
csak átadjuk,
ezzel kezdjük a beszélgetést.]
az Országgyűlés elnökének
Budapest
Kedves Apró Elvtárs!
Mellékelten benyújtom a korona és a koronázási ékszerek visszaadásáról szóló magyar és amerikai levélváltásra készített javaslatot.
A javaslatot egyidejűleg benyújtottam Lázár György és Győri Imre elvtársaknak is.
Budapest, 1978. január 3.
Elvtársi üdvözlettel
/Puja Frigyes/
* * *
[popup title="[L. Apró]
" format="Default click" activate="click" close text="Az iraton kézzel írt megjegyzés."]| KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 64/PF/1977. „A-10" | Szigorúan titkos! Készült: 9 példányban 1. számú példány Melléklet: 2 darab |
Javaslat
Apró Antal, Lázár György és Győri Imre elvtársnak
Jóváhagyás kérésével mellékelten megküldöm az Apró Antal elvtárs és Vance amerikai külügyminiszter közötti levélváltás - az amerikai féllel előzetesen egyeztetett - tervezetét. A levélváltásra 1978. január 6-án 15.30-kor kerülne sor Apró elvtárs és Vance külügyminiszter között.
Budapest, 1978. január 3.
/Puja Frigyes/
* * *
Magyar levéltervezet
Őexcellenciája
Cyrus R. Vance,
az Amerikai Egyesült Államok
külügyminisztere
Excellenciás Uram!
Van szerencsém igazolni, hogy a magyar népet képviselő küldöttség élén a mai napon Öntől, mint az Egyesült Államok elnökének képviselőjétől és az Amerikai Egyesült Államok Kormányának más hivatalos személyiségeitől, az amerikai nép képviselőitől, a mellékelt leltárban feltüntetettek szerint, sértetlenül átvettem Szent István koronáját és a magyar koronázási ékszereket.
Szeretném kifejezni kormányom nagyrabecsülését ezeknek a tárgyaknak a biztonságos ideszállításáért és átadásáért, és egyben kijelenteni, hogy a Magyar Népköztársaság Kormányának véleménye szerint az Amerikai Egyesült Államok Kormánya ezzel a lépésével megfelelően eleget tett a koronával és a koronázási ékszerekkel kapcsolatos valamennyi nemzetközi jogi kötelezettségének.
Ennek megfelelően a korona és a koronázási ékszerek Egyesült Államok-beli megőrzéséből és gondozásából eredően kormányom semmiféle követelést nem fog támasztani az Amerikai Egyesült Államok Kormányával szemben.
Budapest, 1978. január 6.
Őszinte híve:
/Apró Antal/
a Magyar Népköztársaság
Országgyűlésének elnöke
* * *
Az amerikai válaszlevél tervezete
Őexcellenciája
Apró Antal,
a Magyar Népköztársaság
Országgyűlésének elnöke
Excellenciás Uram!
Örömmel igazolom 1978. január 6-i levelének vételét, amelyben volt szíves nyugtázni Szent István koronájának és a koronázási ékszereknek az átvételét.
Van szerencsém kijelenteni, hogy a korona és a koronázási ékszerek Egyesült Államok-beli megőrzéséből és gondozásából eredően kormányom semmiféle követelést nem fog támasztani a Magyar Népköztársaság Kormányával szemben.
Budapest, 1978. január 6.
Őszinte híve:
/Cyrus Vance/
külügyminiszter
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1906
1934
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
1941
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
1942
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
1943
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő