A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban

„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”

Források

Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre

Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre

külügyminiszterhelyettes

Apró Antal elvtársnak,
az Országgyűlés elnökének,
Budapest.

Kedves Apró Elvtárs!

A korona átadásával kapcsolatos eseményekre az Országgyűlés tagjai közül - más minőségben is - a következő 21 személy kap meghívást:

Lázár György,a Minisztertanács elnöke,
Aczél György,a Minisztertanács elnök-helyettese,
dr. Trautmann Rezső,az Elnöki Tanács helyettes elnöke,
Kállai Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke,
Péter János,az Országgyűlés alelnöke,
Puja Frigyeskülügyminiszter,
Szépvölgyi Zoltán,a Fővárosi Tanács elnöke,

dr. Bartha Tibor, Györe Sándor tsz. elnök, dr. Horváth Richárd, dr. Ortutay Gyula, Borbély Gábor, dr. Petri Gábor és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai,

Pethő Tibor,az Országos Béketanács elnökhelyettese,
Erdei Lászlóné,a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke,
dr. Várkonyi Imre,a Katolikus Püspöki Kar Külügyi Bizottságának elnöke,
dr. D. Káldy Zoltán,evangélikus elnökpüspök,

Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára
Réger Antal, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára

Barcs Sándorújságíró

Javaslom továbbá, hogy kapjon meghívást:

dr. Prieszol Olga,az Országgyűlés jegyzője,
Nagy Miklós,a Külügyi Bizottság titkára,
dr. Orbán László és
Vida Miklós,
a Budapesti képviselő Csoport vezetője.

Egyben kérem Apró elvtársat, hogy szíveskedjék további 6 országgyűlési képviselőt kijelölni, akiket szintén meghívnánk az ünnepségre. Így - Apró elvtárssal együtt - az Országgyűlés 32 tagja venne részt.

A fentiekhez kérem Apró elvtárs jóváhagyását vagy módosításra irányuló utasítását.

Budapest, 1977. december 22.

Elvtársi üdvözlettel:
/Nagy János/

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő