Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.Tovább
A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban
„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”
Az ünnepség amerikai és magyar résztvevőinek névsora
a.
A Korona átadására érkező amerikai delegáció
névsora
| Carter elnök személyes képviselője: | Cyrus Vance külügyminiszter és felesége | ||||||||||||||||||
| Carter elnök képviselői: | [Philip] Kaiser nagykövet és felesége, [Matthew] Nimetz tanácsos Arthur Sherer nagykövet, a belgrádi amerikai delegáció helyettes vezetője Luers SD csoportfőnök King, a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa | ||||||||||||||||||
| A kongresszusi tagok: | Adlai Stevenson III. szenátor Hamilton Stark képviselők Weiss | ||||||||||||||||||
| A küldöttség társadalmi tagjai: | R. Allet (Fayettville, North-Carolina) Elmer Charles (Springdale, Pa.) Dr. István Deák (Columbia Egyetem, New York) Edward Elson (Atlanta News Agency, Atlanta Ga.) George Green (Oceanside Ny.) Zoltán Gombos /Liberty Kiadó, Clevland, Ohio/ Robert Rattleyné (New Port News, Now Port Va.) Szentgyörgyi Albert Andrew Valuchek (Potomac, Md.) | ||||||||||||||||||
| A küldöttséggel érkező hivatalos személyek: |
| ||||||||||||||||||
| Az amerikai külügyminisztérium meghívására a küldöttséggel érkezik | |||||||||||||||||||
| elvtárs és felesége Heltai András, az MTI washingtoni tudósítója Thomas Boden, a Szabad Európa Rádiónak az amerikai külügyminisztériumhoz akkreditált tudósítója | |||||||||||||||||||
A küldöttség tagjairól az amerikai nagykövetség információkkal nem rendelkezik.
b.
A korona és a koronázási ékszerek visszaadási
ünnepségeinek magyar meghívottai
| [popup title="[I. Fogadáson részt vevőknek a lista pontosan készüljön el]" format="Default click" activate="click" close text="Az iraton kézzel írt megjegyzés."] | 17 fő |
Apró Antal elvtárs,
Lázár György elvtárs,
Aczél György elvtárs,
dr. Trautmann Rezső elvtárs,
Péter János elvtárs,
Cseterki Lajos elvtárs,
Puja Frigyes elvtárs,
dr. Korom Mihály elvtárs,
dr. Polinszky Károly elvtárs,
dr. Pozsgay Imre elvtárs,
Kállai Gyula elvtárs,
Szépvölgyi Zoltán elvtárs,
Miklós Imre elvtárs,
Dr. Várkonyi Péter elvtárs,
Bugár Jánosné elvtársnő,
Nagy János elvtárs,
Dr. Marczali Lászó elvtárs
| Az Elnöki Tanács tagjai: | 6 fő |
Nánási László elvtárs,
Bodonyi Pálné elvtársnő,
Györe Sándor elvtárs,
dr. Petri Gábor elvtárs,
Pióker Ignác elvtárs,
Borbély Gábor elvtárs
| Országgyűlési képviselők: | 12 fő |
dr. Prieszol Olga elvtársnő,
Nagy Miklós elvtárs,
Dr. Orbán László elvtárs,
Vida Miklós elvtárs,
Dr. Szokola Károlyné elvtársnő, a Somogy-megyei képviselő csoport vezetője,
Kurucz Márton elvtárs, a Termál Kertészeti és Mezőgazdasági Tsz. elnöke,
Farkas Pál elvtárs, az Egyetértés MGTsz. elnöke,
Gocza József elvtárs, a Lenin MGTsz. elnöke,
Kollár József, a Csepel Vas- és Fémművek Egyedi Gépgyár főművezetője,
Nagy Márta elvtársnő, az EIVRT Félvezető és Gépgyár esztergályosa,
Karkus Sándor elvtárs, az Oroszlányi Szénbányák XXI-es Bányaüzemének vájára,
Jeszenszki Gábor elvtárs, az Építő és Szerelő vállalat géplakatosa
| SZOT vezetők: | 4 fő |
Földvári Aladár elvtárs, a SZOT elnöke,
Duschek Lajosné elvtársnő,
Timmer József elvtárs,
Vas János elvtárs, a SZOT titkárai
| Országos Béketanács: | 5 fő |
Dr. Sík Endre elvtárs, elnök,
Dr. Réczei László elvtárs,
Pethő Tibor elvtárs, elnökhelyettesek
Sebestyén Nándorné elvtársnő, főtitkár,
Szilágyi Béla elvtárs
| A Magyar Nők Országos Tanácsa, nőmozgalom: | 10 fő |
Erdei Lászlóné elvtársnő,
Németi Irén elvtársnő, a Nők Lapja főszerkesztője
Fazekas Sándorné elvtársnő, az elnökség tagja,
Jókai Anna elvtársnő, írónő,
Kakucsi Gabriella elvtársnő, TSZ elnök
Makoldi Mihályné elvtársnő, nyug. pedagógus
Nádasi Lászlóné elvtársnő, a CSM vezérigazgató helyettese
Nyiró Gyuláné elvtársnő, VI. ker. tanács VB titkára,
Spolmin Lászlóné elvtársnő, varrónő,
Szabó Piroska elvtársnő, nyug. osztályvezető
| Fegyveres Erők Tábornoki Kara: | 5 fő |
dr. Lantódi József vezérőrnagy elvtárs,
Tóth Tibor vezérőrnagy elvtárs,
Farkas Mihály vezérőrnagy elvtárs
Kukk István rendőr-vezérőrnagy elvtárs,
Hajós Sándor határőr-vezérőrnagy elvtárs
| KISZ és ifjúsági mozgalom: | 14 fő |
| KISZ-vezetők: |
Szűcs Istvánné elvtársnő,
Barabás János elvtárs,
Pásztor Gabrielle elvtársnő,
Nádor György elvtárs
| Ifjúsági mozgalom: |
Szabó Zsuzsa, EVIG Villamos Kismotorgyár adagolója
Nagybakos István, elektrolakatos
Szalai András, öntőformázó
dr. Katona Ágnes, orvos
dr. Frank József, tudományos kutató
Huszti Péter, színművész
Segesvári Gábor, egyetemi hallgató,
Horváth Rita, gimnáziumi tanuló
Wagner Tünde, szakmunkástanuló,
Imrik Zsuzsa, középiskolai tanuló
| Egyházi vezetők: | 13 fő |
dr. Lékai László, bíboros érsek
dr. Ijjas József, kalocsai érsek
dr. Bánk József, egri érsek
dr. Bartha Tibor, református püspök
dr. Bakos Lajos, református püspök
dr. D. Káldy Zoltán, evangélikus elnökpüspök
dr. Vető Lajos, nyug. evangélikus püspök
dr. Salgó László főrabbi, a HNF OT tagjai,
dr. Várkonyi Imre, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Külügyi Bizottságának elnöke,
dr. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia főtitkára,
Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke,
dr. Palotay Sándor, a Magyar Szabadegyházak Tanácsának elnöke,
dr. Berki
| Nemzeti Szövetségek vezetői: | 4 fő |
Mándics Mihály, a Délszlávok
Such János, a Szlovákok
Réger Antal, a Német Dolgozók
Szilágyi Péter, a Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárai
| Magyarok Világszövetsége: | 2 fő |
dr. Bognár József, akadémikus, elnök
dr. Szabó Zoltán főtitkár
| A Hazafias Népfront OT tagjai: | 15 fő |
Árvai Mihályné, a Budapesti Harisnyagyár dolgozója
Béleczki József, a Keceli Szövetkezet tagja,
Budai László, a CSM Egyedi Gépgyárának esztergályosa
Diós Mária, a Szolnoki TSZ tagja,
Fekete Károlyné, a Goldberger Textilnyomógyár dolgozója
Horváth Endre, a Mecseki Szénbányák Vállalat Vasas I. Üzemének vájára,
Juhász László, a Diósgyőri Gépgyár géplakatosa
Kertész Lászlóné, a veszprémi I. sz. Általános iskola tanítója
Pákozdi Ferenc, a Vésztői TSZ tagja,
Pásztor Ágnes, a Tiszai Vegyikombinát üzemmérnöke,
Poduszló Sándor, az ózdi Kohászati Művek olvasztára,
Schuszter Ádám, a borjádi Általános Iskola igazgatója
Szabó László, a Magyar Hajó- és Darugyár géplakatosa,
Nagy György ezredes, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese,
Kovács Gézáné, bőrdíszműves kisiparos
| Kiemelt fizikai dolgozók: | 30 fő |
[popup title="[Bp.]" format="Default click" activate="click" close text="Az iraton kézzel írt megjegyzés."]
15 fő ipari dolgozó névsorát még nem kaptuk meg.
Mezőgazdasági dolgozók:
Ifj. Müller Jánosné, állattenyésztési brigádvezető,
Halász Lajos, gépszerelési brigádvezető,
Noszlopi Péter, Állami-díjas állattenyésztési brigádvezető
Márton Ferenc, növénytermesztési brigádvezető,
Tóth Imréné, TSZ szocialista brigádvezető
Karajz Andor, mezőgazdasági dolgozó,
Weis Antalné, szocialista brigádvezető
Mosolygó János,
Neményi János, növénytermesztési brigádvezető
Vidéki üzemi dolgozók:
Simkó István, előhengerész,
Pintér László, vájár,
Horváth György, géplakatos,
Kesztyüs József, hengerész,
Nagy Gizella, áruminősítő,
| A kulturális és tudományos élet élő személyiségei: | 35 fő |
Nagy László, költő
Juhász Ferenc, költő
dr. Székely György, történész
dr. Berend T. Iván, rektor
dr. Straub F. Bruno, akadémikus
Ligeti Lajos, akadémikus
Gerevich László, akadémikus
Illés Endre, író
Király István, akadémikus
Stefanovits Pál, akadémikus
Somogyi József, szobrász
Doboz[y] Imre, író
Gyurkó László, író
Kocsis Zoltán, zongoraművész
Sass Sylvia, operaénekes
Kadosa Pál, zeneszerző
Varga Imre, szobrász
Tóth Béla,
Marty Ferenc, festőművész
Ruttkai Éva, színművész
Kovács András, filmrendező
Dr. Antoni Ferenc, rektor
Vas István, költő
Szabó Magda, író
Garai Gábor, író
Fábri Zoltán, filmrendező
Sára Sándor, filmoperatőr
Keresztúri Dezső, akadémikus
dr. Mártha Ferenc, akadémikus
dr. Pach Zsigmond Pál, akadémikus
Illyés Gyula, író
Barcs Sándor
dr. Szentágothai János, akadémikus
dr. Györffy György, a történelemtudományok doktora
Boldizsár Iván, író
| A koronával foglalkozó munkacsoport tagjai: | 13 fő |
Horn Gyula elvtárs,
Ritter Tibor elvtárs,
Harangozó Szilveszter elvtárs, rendőr-vezérőrnagy
Lengyel László elvtárs,
Németh Jenő elvtárs, a KB Agit.-Prop. Osztályának munkatársa,
A KÜM illetékes munkatársai
| Kulturális szakértők: | 6 fő |
dr. Boros Róbert,
dr. Gönyei Antal, múzeumi igazgató
dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója,
dr. Miklós Pál, az Iparművészeti Múzeum főrestaurátora,
Szvetnyik Joachim, az Iparművészeti Múzeum főrestaurátora,
Mojzes Miklósné, dr. Kovács Éva, az MTA Iparművészeti Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa
Budapest, 1978. január 2.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő