A prágai magyar „meghatalmazott" jelentése az Egyesült Államok által Csehszlovákia részére nyújtott pénzügyi támogatás beszüntetéséről
1946. november 6.

Washingtonból a múlt hó 17-én a United Press világgá kürtölte, hogy az Amerika által Csehszlovákiának nyújtott pénzügyi segítséget beszüntették.

A váratlan intézkedést nevezett sajtóügynökség ama „helyesléssel" indokolta, amelyben Csehszlovákia a szovjet azon állítását részesítette, miszerint az USA a hitel- és kölcsönnyújtás pénzügyi fegyverét saját imperialista politikájának alátámasztására fordítja. Az amerikai szócső hozzáfűzte, hogy ilyen állítások a szovjet és a csehszlovák sajtóban láttak napvilágot, de magán a párizsi békekonferencián is elhangzottak.

Gyakorlatilag a Csehszlovákiának nyújtandó amerikai pénzügyi segítség kétféle:

•I.                    Egy hadianyag-vásárlásokra szeptemberben koncedált [?] 50 millió dolláros hitelkeret.

•II.                 Az amerikai Import-Export Bank útján ipari berendezések (gépek) és nyersanyagvásárlásokra nyújtandó 50 millió dolláros hitelkeret.

A tengerentúli pénzügyi támogatás beszüntetéséről Clementis a United Press munkatársa előtt november 6-án Londonban a következőképpen nyilatkozott:

ad I. Az 50 millió dolláros hitelkeret alapján eszközölt hadianyag-szállításokat szeptember közepén állította le Amerika, miután a csehszlovák Külügyminisztérium Gazdaságpolitikai Osztálya tiltakozó jegyzéket intézett a prágai amerikai nagykövethez ama kettős elbírálás ellen, amelyet amerikai tisztek Brüsszelben tanúsítottak a szóbanlévő hadianyag felosztása alkalmával. A jelzett időpontig Csehszlovákia csupán 10 millió dollár erejéig merítette volt ki a szóbanlévő hitelkeretet.

Clementis egyúttal cáfolta ama híresztelést, mint ha a már megvásárolt hadianyagot Csehszlovákia haszonnal adta volna tovább Romániának. Bevallotta viszont, hogy Romániával szeptember 11-én - szóval közvetlenül az amerikai szállítások beszüntetése előtt - megállapodást kötött Csehszlovákia arra vonatkozólag, hogy 7%-os (mások szerint 13%-os) kezelési költség hozzászámításával az amerikai hadianyag bizonyos részét továbbadja Romániának. Azt állította azonban, hogy a román-csehszlovák megállapodás szövegét még ugyanaznap jóváhagyás végett bemutatták volna az Egyesült Államoknak, de mivel az utóbbiak az egyezmény ellen foglaltak állást, Románia nem kapott volna hadianyagot. Clementis eme londoni nyilatkozata ellentétben áll a

ad II. Az amerikai Export-Import Bank útján nyújtandó 50 millió dolláros kölcsönre vonatkozólag az államtitkár Londonban azt közölte, hogy ama USA-jegyzék, amely az amerikai kölcsönről folyó tárgyalások beszüntetését notifikálta [tudtul adta], három okot sorolt fel az intézkedés indokolására:

•a)                Csehszlovákia helytelenül értelmezi a kölcsönnyújtás terén követett amerikai politika céljait,

•b)               a Csehszlovákiában államosított, vagy elkobzott amerikai vagyonért nyújtandó kártalanítás érdekében mi sem történt,

•c)                nem áll fenn egyetértés a nemzetközi kereskedelem egyes alapelvei tekintetében.

Az amerikai jegyzék második pontjára vonatkozólag Clementis megjegyezte, hogy Prágában tárcaközi bizottság alakult az összes, idegen vagyonelkobzásokból felmerült problémák likvidálási módjának letárgyalására. Az a) és c) pontokban említettekre nézve Clementis kijelentette, hogy tárgyalások folynak a nézeteltérések kiküszöbölésére.

A londoni Clementis-interjú idején a csehszlovák kölcsönfelmondási botrány ügyében pendített sajtóhangot érzékeltetendő, a Svobodné Noviny november 6-i számában megjelent

•1)              A csehszlovák rádió, valamint az itteni sajtó tekintélyes része a háború befejezése óta intézményesen támadta a „rohadt" Nyugatot, azt Csehszlovákia részére feleslegesnek minősítvén a Szovjetunióval szemben, amely mindent nyújt Csehszlovákiának, és politikailag helyette mindent elintéz.

•2)              Csehszlovákia - ahelyett, hogy hálát tanúsított volna - neki járó természetességet látott az UNRRA nyersanyag-, mozdony- és konzerv-szállítmányaiban.

•3)              Amerikaiak vállalatait, házait és egyéb vagyonát Csehszlovákia elkobozta, anélkül, hogy füle botját mozdította volna megfelelő kártérítés nyújtása tekintetében.

Ezzel azonban Csehszlovákia - bármennyire is Kelet felé húzza szláv szívének dobbanása - már földrajzi fekvésénél fogva is kétségtelenül a Nyugattal és Kelettel való párhuzamos együttműködést célzó politikát kívánja folytatni. - Végeredményben az amerikai kölcsönfelmondás eme kétkulacsos csehszlovák politika következménye. Nem szabad ugyanis szem elől téveszteni, hogy az USA csehszlovák-ellenes intézkedésének hátterében ott áll a Kelet és Nyugat közötti hatalmi konfliktus. Ha eme gigantikus kötélhúzás nem létezne, akkor a csehszlovák botlásnak minden bizonnyal kisebb lett volna a nemzetközi repercussiója [megtorlása]. Az adott esetben tehát az eddigi kriminális csehszlovák külpolitika főleg azért nőtt drámai bűnné, mert a szovjet-amerikai feszültség körét metszette.

Valószínű viszont, hogy a csehszlovák hinta az amerikai penderítés folytán pillanatnyilag nagyot fog nyugatra lengeni. Hiszen egyrészt Csehszlovákia jelenleg rá van utalva az átmenetileg megvont amerikai pénzsegélyre, másrészt valószínű, hogy Amerika azért fog engedni a rimánkodó Czernin Palotabeli dioskuroknak [kebelbarátoknak], mert arannyal igyekszik majd súlyosbítani a Csehszlovákiát Nyugat felé húzó kötél vonzó hatását. Utóbbi oknál fogva igen valószínű, hogy a Bretton-Woouds-i megbeszélések alapján létesült International Bank and Fond-nál[4] 350 millió dollárkölcsön folyósítása iránt csehszlovák részről tett előterjesztés ugyancsak kedvező elintézést fog nyerni, mert nevezett nemzetközi pénzintézetnél többé-kevésbé a Nyugat kotizációja mérvadó.

MOL XIX-J-25-a-172/pol/1946. Rosty-Forgách Ferenc „meghatalmazott" jelentése. Írógéppel írt tisztázatnak az előadói íven található másodlata.