Pillanatfelvétel Szász Endre festőművész és grafikus életéből

„Húszéves ellenségeim vannak. Akár hiszi, akár nem, hiányoznak.”

„Szász Endre második éve tartózkodik Kanadában, s ez alatt rendkívül jó hírnévre tett szert, nemcsak Kanadában, de az USA-ban és Mexikóban is. Több százra tehető azoknak a képeknek a száma, amelyet megfestett, különböző galériákon keresztül kiállított, és az itteni körülményekhez képest nagyon magas áron értékesített. […] Felajánlotta, hogy a Torontó-i rezidenciáját térítés nélkül a magyar államnak ajándékozza. (Ha nem fogadható el, odahaza forint elszámolásban lehet rendezni. A ház értéke kb. 150 ezer dollár.) Egy cserével így megoldást nyerne a nagyköveti rezidencia problémája.”

Források

  

1. Szász Endre és a Petőfi ünnepségek Kanadában

a. 

Szigorúan titkos!

1972. okt[óber] 20.                                                                              Ottawa

Konzuli Osztály, Területi Osztály és Sajtóosztály figyelmébe:

Otthon jól ismert Szász Endre festőművész, kérésünkre felajánlotta hathatós segítségét a Petőfi évforduló torontói megszervezésében. Egy jó Galériában, Torontóban egy Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti időtartamra bemutatná. Vállalja továbbá egy Petőfiről szóló előadás megtartását magyar nyelven, tolmács segítségével. Ez alkalommal a sajtó, televízió részvétele biztosítottnak látszik. Mielőtt továbblépnénk, a kérdésben kérem a központ állásfoglalását.

Küldte: B[artha János nagykövet]

***

A Konzuli Főosztály megjegyzése:

Támogatjuk a nagykövetség kezdeményezését. Úgy ítéljük meg azonban, hogy ez esetben a döntésre és intézkedésre az V. Területi Osztály és a Sajtófőosztály illetékes.

Budapest, 1972. október 26.

[olvashatatlan aláírás]

A Sajtófőosztály megjegyzése:

Mi is támogatjuk a nagykövetség kezdeményezését, és javasoljuk, hogy az V. T[erületi] O[sztály] tájékoztassa erről a KKI-t.

Bp. 1972. 10. 27.

Ba [aláírás]

***

                                                                                                                                                                       Szigorúan titkos!

Petőfi évforduló Torontóban

00940/11/1972.          

Kulturális Kapcsolatok Intézete

Komornik Z[oltán]

főosztályvezető elvtársnak

Budapest

Ottawai nagykövetségünk jelentette, hogy Szász Endre, Torontóban tartózkodó festőművész felajánlotta segítségét a Petőfi évforduló ottani megszervezésében. Egy ismert torontói galériában Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti időre bemutatná. Vállalja továbbá egy Petőfiről szóló előadás megtartását magyar nyelven, tolmács segítségével. Ez alkalommal sajtó és televízió részvétele is biztosra vehető.

A Külügyminisztérium egyetért az ottawai nagykövetség kezdeményezésével és javaslatával. Kérjük, állásfoglalásukat velünk közölni szíveskedjék, hogy nagykövetségünknek mielőbbi választ tudjunk adni.

Budapest, 1972. november 17.

(Várkonyi József)

főosztályvezető

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Vegyes-4-765-00940/11-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

b.

KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE

II. Területi Főosztály                                                                           SZIGORÚAN TITKOS!

                                                                                                          Ikt. sz.: 0066/9-1/72.

 

Művelődésügyi Minisztérium

Képzőművészeti Osztály

Gádor Endre osztályvezető

elvtársnak

 

Budapest

Kedves Gádor Elvtárs!

A Külügyminisztérium támogatólag továbbította az ottawai nagykövetségünk jelentését, amelyben Szász Endre Torontóban tartózkodó festőművész felajánlotta segítségét a Petőfi évforduló ottani megszervezésére. Szász egy ismert torontói galériában Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti határidőre bemutatná. Egy Petőfiről szóló előadás megtartását is vállalná, amelyre a sajtó és televízió részvétele is biztosra vehető.

Intézetünk egyetért az ottawai nagykövetség kezdeményezésével és javaslatával. Kérjük, szíveskedjenek állásfoglalásukat velünk közölni, hogy nagykövetségünknek mielőbb választ tudjunk adni.

Budapest, 1972. november 21.

Elvtársi üdvözlettel:

(Komornik Zoltán)

osztályvezető

Jelzet: MOL XIX-I-4-d-0018/84-1972. (Magyar Országos Levéltár, Művelődésügyi Minisztérium, TÜK iratok)

 

c.

 

KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE

 

II. Területi Főosztály                                                                           SZIGORÚAN TITKOS!

                                                                                                          Ikt. sz.: 0066/9-2/72.

 

Külügyminisztérium

Várkonyi József főosztályvezető

elvtársnak

Budapest

Kedves Várkonyi Elvtárs!

A Külügyminisztérium kérése alapján tájékozódtunk a Művelődésügyi Minisztériumban Szász Endre torontói festőművész személyével kapcsolatban. A kapott információ szerint Szász tehetséges festő és grafikus, és már más esetben is készített képillusztrációkat Petőfi verseivel kapcsolatban. A Szász-grafikák színesebbé tehetik a Petőfi évfordulót, és emelhetik annak színvonalát. Nem tanácsoljuk viszont, hogy nevezettet előadásra kérjék fel, mert erre alkalmatlannak tartjuk.

Budapest, 1972. november 27.

Elvtársi üdvözlettel:

(Komornik Zoltán)

fosztályvezető

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Kanada-4-765-003632/1-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

 

d.

SZIGORÚAN TITKOS!

0018/84-2/1972.

 

Kulturális Kapcsolatok Intézete,

Komornik Zoltán főosztályvezető elvtársnak,

Budapest

Kedves Komornik Elvtárs!

Szász Endre torontói Petőfi kiállítására vonatkozó levelükre közöljük, hogy a kiállítással örömmel egyetértünk, Szász Endre itthoni illusztrátori tevékenysége úgy érezzük, biztosítékot nyújt arra, hogy színvonalas, a Petőfi évfordulóhoz méltó kiállítást fog rendezni Kanadában.

Petőfiről szóló előadásával kapcsolatban már több kételyünk van. Szász Endre csapongó fantáziája, sokszor eredetieskedő ötletei, sok pesti szóhasználata véleményünk szerint vitathatóvá teszi az előadás színvonalát. Ez ugyan nem képzőművészeti téma, de magunk részéről megnyugtatóbbnak tartanánk, ha a kiállításra előadás nélkül kerülne sor.

Budapest, 1972. november 27.

Elvtársi üdvözlettel

(Gádor Endre)

osztályvezető

Jelzet: MOL XIX-I-4-d-0018/84-1972. (Magyar Országos Levéltár, Művelődésügyi Minisztérium, TÜK iratok)

e.

  

Szigorúan titkos!

003632/1972.                                                                                      Szász Endre ügy

 

Boros Róbert főosz[tály]vez[ető] h. elvtársnak,

Művelődésügyi Minisztérium

Budapest

 

Szíves tájékoztatásul mellékelten megküldöm ottawai nagykövetségünk tárgybani jelentése másolatát, valamint a kanadai sajtóban Szász Endréről megjelent

fotókópiáit.

Nagykövetségünk a jelentésben ismét említést tesz arról, hogy Szász Endre képillusztrációkat készítene Petőfi verseihez az évfordulóval kapcsolatban, valamint előadás tartására is vállalkozna. Erről a javaslatról a KKI-t korábban értesítettük és a KKI véleményét nagykövetségünknek december 12-én továbbítottuk. A KKI egyetért azzal, hogy Szász Endre képillusztrációkat készítsen, ugyanakkor nem tanácsolja, hogy a nevezettet előadások tartására felkérjük.

A fenti állásfoglalással egyetértünk és ennek alapján küldtünk utasítást ottawai nagykövetségünknek.

Budapest, 1972. december 14.

(Várkonyi József)

főosztályvezető

 

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Kanada-4-765-003632-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

Ezen a napon történt április 08.

1958

Az MSZMP KB Titkárságának március 14-ei határozata alapján megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szervezeteinek Országos...Tovább

1964

Nyikita Szergejevics Hruscsov egy háromnapos hivatalos látogatás keretein belül Magyarországra látogatott.Tovább

1989

A nemzeti kerekasztalt előkészítő megbeszélés. A meghívott 14 társadalmi, politikai szervezet helyett mindössze hét részvételével kezdte...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – II.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg egy másik művében –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának fő témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 6. szám első írásának szerzője, Tóth Judit azt mutatja be Tótkomlós példáján keresztül, hogy miként zajlottak le a Rákosi-korszakban a mezőgazdasági versenyek, és azok milyen szerepet töltöttek be az 1950-es években. Katona Klára rendőrségi iratok segítségével illusztrálja, hogyan élte meg a parasztság a konszolidálódó Kádár-rendszerben a téeszesítés befejezését. Tóth-Bartos András a magyar kormány 1940–1944 közötti észak-erdélyi birtokpolitikáját jellemzi, kiemelve, hogy a fő cél az erdélyi magyarság gazdasági pozíciójának megerősítése volt. Az ArchívNet alapvetően 20. századi, ritkább esetben a 19. század második feléből származó forrásokat közöl, ezúttal azonban kivételt teszünk Hegedűs István 18–19. századi forrásokat feldolgozó írásával. E dokumentumközlés ugyanis rávilágít a 20. századi magyar agrárkérdés történeti előzményeire. Nem kapcsolódik a tematikához, de érdekfeszítő a szám utolsó két írása is: Cseh Valentin a csepeli kikötőkomplexum működésének első időszakát vizsgálja, míg B. Stenge Csaba a Németországot megszálló amerikai csapatok és a menekült magyar nők kapcsolatának 1945 nyarán keletkezett verses emlékét idézi fel.

Budapest, 2019. december 20.

A szerkesztők