Megjelenik a Bibó-emlékkönyv, melyet Bibó István 1945-1948 között írt meg.Tovább
Propaganda a borítékon
A görög kormány politikai elveinek postai népszerűsítése
A polgárháború befejezése után tíz évvel, a hatalmon lévő görög kormány a propagandája középpontjába a baloldali veszélyt, illetve a baloldaliak felett aratott győzelmet állította. A postai forgalom a kormány kedvelt propaganda-eszköze volt, ami hasonló igényeket is kielégített, mint később a TV és a rádió. Az athéni magyar követ jelentése szerint a „10 évvel ezelőtt a kommunizmust legyőzték a görög hegyekben” szövegezésű bélyegző-nyomat felirat is arra utal, hogy a postát általános politikai kampányra használták fel a kormány-körök.
Bevezetés
A tíz évvel a polgárháború befejezése után, 1959-ben fennálló sajátos politikai környezet, a külső és belső politikai helyzet meghatározta a hatalmon lévő görög kormány érdeklődését a propaganda iránt. A konzervatív Nemzeti Radikális Unió abszolút többséghez jutott a választásokon 1956-ban, és a párt első embere Konsztantin Karamanlisz lett a miniszterelnök, és egészen 1964-ig ő töltötte be a kormányfői tisztséget. Ezt a nyolc esztendőt a NATO-tagsággal összefüggő katonai beruházások és a gazdasági fejlődés fémjelezte. Karamanlisznak a baloldali pártok széthúzásának köszönhetően és a jobboldali ellenzék belső ellentéteit kihasználva lehetősége nyílt hatalmának megszilárdítására.
A kormány a propaganda középpontjába a polgárháború befejezésének 10. évfordulóján a baloldali veszélyt, illetve a baloldaliak felett aratott győzelmet állította. A magyar külpolitika érdeklődve, de nem kevés rosszallással tekintett ennek megnyilvánulásaira. Ahogyan korábbi, Nagy Imre-bélyegről írott tanulmányomból is kiderült, a postai forgalom a kormány kedvelt propaganda-eszköze volt. Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan az volt, hogy a posta, olyan - a kormány által könnyen befolyásolható intézmény - melyre mindenkinek szüksége van, és amely a propagálni kívánt üzenetet mindenkihez eljuttathatja. Az 1950-es évek végén a tömegtájékoztatás még meglehetősen korlátozott eszköztárral rendelkezett. A posta hasonló igényeket is kielégített, mint a politikai tömeg-médiumok a TV, a rádió napjainkban. A jobboldali kormány, más eszközök mellett, általa juttatta el "tudatformáló" politikai eszméit a széles tömegeknek.
A bélyegző-nyomat felirata: "10 évvel ezelőtt a kommunizmust legyőzték a görög hegyekben". Az athéni magyar követ jelentéséből azt is megtudhatjuk, hogy a 10 éves évforduló megünneplését általános politikai kampányra használták fel a kormány-körök. Sajtóközleményekben, politikai cikkekben ismertették a tíz évvel azelőtti események jelentőségét. A nyilatkozatok, bár többségükben nem voltak szélsőségesek, a magyar követség szerint nem-tetszést váltottak ki a közvéleményben. Csekély számban teljesítették csak a polgárok a házak augusztus 30-i fellobogózására vonatkozó kormány-felhívást, és a propaganda-plakátok "önkéntes kihelyezésére" való felszólítás sem örvendhetett ennél nagyobb népszerűségnek.
Kétségtelen világnézeti elfogultsága ellenére mégis tárgyilagosan állapította meg a jelentést készítő követ, hogy a kormánypárt politikai helyzete stabil. Valóban: kormányváltásra csak 1964-ben, került sor, melyet 1967-től rövid jobboldali-liberális kormányzás után a diktatúra évei követtek Görögországban.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő