Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább
A magyar szövetkezeti mozgalom múltja – Források a „Futura” történetéből
A jövő útjai kifürkészhetetlenek?
„A magyar búzának és általában a mi gabonánknak a nemzetközi piacokon mindig különleges hely jutott. Ahol megjelent a mi gabonánk, ott más ország terménye a második sorba szorult. [… A] szétmállott Osztrák–Magyar Monarchia területén keletkezett államok ellenséges magatartása és a többi hatalom viselkedése azt eredményezte, hogy nem kell a magyar búza. A józan ész ellenére a silányabb minőségű árut vették, mert ezzel árthattak nekünk, a volt ellenségnek így jutottunk el odáig, hogy szinte házalnunk kellett a legremekebb áruval, és még ilyen fáradozással is nehezen tudtuk értékesíteni.”
3) Irányított gazdálkodás (1931-1939)
Az előbbiekben említett, 1929-ben kirobbant, Magyarországra igazából 1930-31-ben begyűrűző gazdasági világválság az alapjaiban rengette meg az egész világ és hazánk gazdasági életét is. Természetesen ez a válság nem állt meg a gazdaság keretein belül, hanem - akár napjainkban - folyamatosan és nagymértékben átterjedt az élet többi területére is.
A Futura gabonaértékesítési tevékenységét - és Magyarország egész mezőgazdaságát - leginkább a búzaértékesítés folyamatosan növekedő nehézségei érintették. A „búzaharc" 1932-1933-ban érte el csúcspontját, amikor a készletek nagy mennyiségben felhalmozódtak, ezzel párhuzamosan viszont a búzaárak minimálisra csökkentek. Ebben az időszakban a Futura irányította az intervenciós búzavásárlás folyamatát.
A probléma megoldására több esetben is felmerült nemzetközi összefogás, együttműködés gondolata, ennek azonban nem lett gyakorlati eredménye. Sokkal hatásosabbnak bizonyultak az ún. regionális gazdasági megállapodások, amelyeket az 1930-as évek közepétől kötött Magyarország. Ezekben a kétoldalú megállapodásokban a szerződő felek különböző kedvezményeket biztosítottak egymás számára, illetve a világpiaci árnál magasabb kiviteli árat állapítottak meg. Ilyen szerződések születtek Magyarország, Olaszország, Ausztria és Németország között. Jó külföldi kapcsolatainak köszönhetően a Futura tevékenyen részt vett ezeknek a megállapodásoknak a létrejöttében, kivitelezésében és
Ugyanakkor az állami megbízások mellett a vállalat olyan országok felé irányuló gabonakivitelben is részt vett, ahol nem volt „egykézrendszer", tehát a piacot más vetélytársakkal folytatott versenyben kellett megszerezni. Ilyen országok voltak Ausztria, Svájc, Belgium, Hollandia, Anglia, Görögország.
A fenti tevékenységek mellett, ezekkel összhangban a Futura folyamatosan bővítette bevásárló hálózatát is, ami 1936-ra azt eredményezte, hogy az egész országot lefedve, a vállalatnak hét kirendeltsége, 128 bizományosa, 200 albizományosa és 129
lett.MTI hír a Futura közgyűléséről |
Természetesen azt is látni kell, hogy a támadások ellenére, a kormánymegbízások nem mindig jártak haszonnal. 1938-1939-ben például hatalmas búzatermés volt Magyarországon, a kormány viszont biztosítani akarta, hogy a gazdák ne járjanak rosszul, ezért a terhek nagy részét áthárította a Futurára. A részvénytársaság pedig, ha veszteségek árán is, de megoldotta a
| MTI propaganda híradás az Imrédy kormány gazdákat segítő intézkedéséről |
A vállalat gyapjúosztálya ebben az időszakban is vezető szerepet töltött be az ország gyapjúértékesítésében, amit jól mutat, hogy 1932-ben átvette a gyapjúárverés vezetését, és még ebben az évben a gyapjútermelés 20%-át a Futura hozta a
A korábban említett termékek mellett a Futura kiemelten foglalkozott a magféleségekkel is. Ebben az időszakban a magyar magféleségek világcikket jelentettek, ráadásul ezek ellenértékét szabad devizában fizették meg, így egyből érthetővé válik a kiemelt figyelem.
Szintén a '30-as évek nagy eredményei közé tartozott a gazdaválasztmányok létesítése. Az elsőt 1937. október 12-én Kecskeméten alapították, amelyet az elkövetkezőkben sok kisebb alapítás követett. Végül, különböző összevonásokat követően, öt nagy gazdaállományt hoztak létre (Duna-Tisza közi, Felső-dunántúli, Alsó-dunántúli, Tiszántúli, Tiszajobb-parti), amely behálózta az egész országot.
Túllépve a gyűjtés, értékesítés, kereskedelem területeit, a Futura - gondolva a jövőre - a maga módján bekapcsolódott az oktatásba is, hiszen különböző - hosszabb, rövidebb ideig tartó - tanfolyamokat szervezett, amelyeknek elsősorban az volt a célja, hogy a vállalat számára kineveljék az ifjú gabonakereskedő nemzedéket. Ennek céljából csatlakoztak a Horthy Miklósné nevével fémjelzett „Magyar a Magyarért" elnevezésű országos mozgalomhoz, amelynek a fő céljai közé tartozott, hogy csökkentsék a visszacsatolandó területek népességét sújtó éhínséget, a Felvidék népe előtt kifejezzék Magyarország szociális érzületét és szociális vonzást gyakoroljanak a vissza nem csatolt nép
.Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 16.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő