Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A magyar szövetkezeti mozgalom múltja – Források a „Futura” történetéből
A jövő útjai kifürkészhetetlenek?
„A magyar búzának és általában a mi gabonánknak a nemzetközi piacokon mindig különleges hely jutott. Ahol megjelent a mi gabonánk, ott más ország terménye a második sorba szorult. [… A] szétmállott Osztrák–Magyar Monarchia területén keletkezett államok ellenséges magatartása és a többi hatalom viselkedése azt eredményezte, hogy nem kell a magyar búza. A józan ész ellenére a silányabb minőségű árut vették, mert ezzel árthattak nekünk, a volt ellenségnek így jutottunk el odáig, hogy szinte házalnunk kellett a legremekebb áruval, és még ilyen fáradozással is nehezen tudtuk értékesíteni.”
3) Irányított gazdálkodás (1931-1939)
Az előbbiekben említett, 1929-ben kirobbant, Magyarországra igazából 1930-31-ben begyűrűző gazdasági világválság az alapjaiban rengette meg az egész világ és hazánk gazdasági életét is. Természetesen ez a válság nem állt meg a gazdaság keretein belül, hanem - akár napjainkban - folyamatosan és nagymértékben átterjedt az élet többi területére is.
A Futura gabonaértékesítési tevékenységét - és Magyarország egész mezőgazdaságát - leginkább a búzaértékesítés folyamatosan növekedő nehézségei érintették. A „búzaharc" 1932-1933-ban érte el csúcspontját, amikor a készletek nagy mennyiségben felhalmozódtak, ezzel párhuzamosan viszont a búzaárak minimálisra csökkentek. Ebben az időszakban a Futura irányította az intervenciós búzavásárlás folyamatát.
A probléma megoldására több esetben is felmerült nemzetközi összefogás, együttműködés gondolata, ennek azonban nem lett gyakorlati eredménye. Sokkal hatásosabbnak bizonyultak az ún. regionális gazdasági megállapodások, amelyeket az 1930-as évek közepétől kötött Magyarország. Ezekben a kétoldalú megállapodásokban a szerződő felek különböző kedvezményeket biztosítottak egymás számára, illetve a világpiaci árnál magasabb kiviteli árat állapítottak meg. Ilyen szerződések születtek Magyarország, Olaszország, Ausztria és Németország között. Jó külföldi kapcsolatainak köszönhetően a Futura tevékenyen részt vett ezeknek a megállapodásoknak a létrejöttében, kivitelezésében és
Ugyanakkor az állami megbízások mellett a vállalat olyan országok felé irányuló gabonakivitelben is részt vett, ahol nem volt „egykézrendszer", tehát a piacot más vetélytársakkal folytatott versenyben kellett megszerezni. Ilyen országok voltak Ausztria, Svájc, Belgium, Hollandia, Anglia, Görögország.
A fenti tevékenységek mellett, ezekkel összhangban a Futura folyamatosan bővítette bevásárló hálózatát is, ami 1936-ra azt eredményezte, hogy az egész országot lefedve, a vállalatnak hét kirendeltsége, 128 bizományosa, 200 albizományosa és 129
lett.MTI hír a Futura közgyűléséről |
Természetesen azt is látni kell, hogy a támadások ellenére, a kormánymegbízások nem mindig jártak haszonnal. 1938-1939-ben például hatalmas búzatermés volt Magyarországon, a kormány viszont biztosítani akarta, hogy a gazdák ne járjanak rosszul, ezért a terhek nagy részét áthárította a Futurára. A részvénytársaság pedig, ha veszteségek árán is, de megoldotta a
| MTI propaganda híradás az Imrédy kormány gazdákat segítő intézkedéséről |
A vállalat gyapjúosztálya ebben az időszakban is vezető szerepet töltött be az ország gyapjúértékesítésében, amit jól mutat, hogy 1932-ben átvette a gyapjúárverés vezetését, és még ebben az évben a gyapjútermelés 20%-át a Futura hozta a
A korábban említett termékek mellett a Futura kiemelten foglalkozott a magféleségekkel is. Ebben az időszakban a magyar magféleségek világcikket jelentettek, ráadásul ezek ellenértékét szabad devizában fizették meg, így egyből érthetővé válik a kiemelt figyelem.
Szintén a '30-as évek nagy eredményei közé tartozott a gazdaválasztmányok létesítése. Az elsőt 1937. október 12-én Kecskeméten alapították, amelyet az elkövetkezőkben sok kisebb alapítás követett. Végül, különböző összevonásokat követően, öt nagy gazdaállományt hoztak létre (Duna-Tisza közi, Felső-dunántúli, Alsó-dunántúli, Tiszántúli, Tiszajobb-parti), amely behálózta az egész országot.
Túllépve a gyűjtés, értékesítés, kereskedelem területeit, a Futura - gondolva a jövőre - a maga módján bekapcsolódott az oktatásba is, hiszen különböző - hosszabb, rövidebb ideig tartó - tanfolyamokat szervezett, amelyeknek elsősorban az volt a célja, hogy a vállalat számára kineveljék az ifjú gabonakereskedő nemzedéket. Ennek céljából csatlakoztak a Horthy Miklósné nevével fémjelzett „Magyar a Magyarért" elnevezésű országos mozgalomhoz, amelynek a fő céljai közé tartozott, hogy csökkentsék a visszacsatolandó területek népességét sújtó éhínséget, a Felvidék népe előtt kifejezzék Magyarország szociális érzületét és szociális vonzást gyakoroljanak a vissza nem csatolt nép
.Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő