Angol orosz - magyar export - import társaság tervezete

Az alábbi dokumentum az elméleti gazdaságpolitikai írások egyik gyöngyszeme is lehetne, ha lett volna realitása. Az olvasó előtt felsejlik Magyarországnak képe, amely összeköti a Keletet a Nyugattal, a tervgazdaságot a piac világával – és ebből jól megél. Miért érdekes a dokumentum? Mert az angol–orosz–magyar export–import társaság létrehozásának gondolatát1947-ben vetették papírra – a világháború után megkötött békeszerződés előtt nem sokkal, és a kezdődő hidegháború idején.

Bevezetés 

A forrás akár az elméleti gazdaságpolitikai írások egyik gyöngyszeme is lehetne. Az olvasó előtt felsejlik egy vízió: annak a Magyarországnak a képe, amely összeköti a Keletet a Nyugattal, a tervgazdaságot a piac világával - és ebből jól megél.

Mi az abszolút bizarr? Ezt a kérdést akár egy vicc első mondataként is fel lehetne tenni, de mivel e folyóirat célja távolról sem az, hogy feledhető találós kérdésekkel kívánjon könnyed szórakozásra csábítani, így a kérdésre adható egyik lehetséges válasz egy 1947-ben papírra vetett gondolat: angol - orosz - magyar export-import társaság alapítása.

A szerzőről aláírás és utalás híján csupán annyit lehet megállapítani, hogy a közgazdaságtanban, illetve a kereskedelempolitikában járatos, képzett személy lehetett. Sajnos, az irat helye sem ad ehhez a kérdéshez fogódzót, mivel ez a tervezet a Belügyminisztérium Közrendészeti Főosztályának iratai között lelhető fel.

A dokumentumban nem szerepel dátum, így a tervezet születésének időpontjára csak az irat tartalmából lehet következtetni. A szerző utal a már meglévő angol-magyar kereskedelmi kapcsolatokra, továbbá szót ejt "az angol megszállás alatt lévő területről nemrégiben visszaérkezett magyar küldöttség"-ről. A britek által megszállt Németország területén járt magyar delegációról, annak összetételéről, utazásának időpontjáról és tárgyalásainak eredményéről sajnos nem sikerült érdemi információt szereznem, de egyéb külügyi eseményekből arra lehet következtetni, hogy a tervezet 1947 derekán készülhetett. A második világháború után az első kereskedelmi tárgyalásokat Magyarország Nagy-Britanniával 1946 novemberében kezdte meg Londonban; majd angol-magyar kereskedelmi megállapodásokat tettek közzé 1947. május 23-án; 1947. június 26-án pedig egy Tárcaközi Külkereskedelmi Értekezleten nyilvánították ki, hogy Magyarország Németország brit megszállási övezetével kereskedelmi kapcsolatokat kíván létesíteni, amire angol részről pozitív reagálás érkezett.

A belpolitikai élet egyes eseményei is ezt az időszakot valószínűsítik, hiszen 1947 tavaszán-nyarán a béke-előkészítő tárgyalások tanulságait levonva, az ország számára meddőnek találván mind a nyugati, mind a szovjet orientációt, a magyar politikusok egy része - amint ezt az 1947. március 20-án a nemzetgyűlésben a külpolitikai orientációról folytatott vita is mutatta - Magyarország a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közti közvetítő szerepét tartotta kívánatosnak.

Az itt közzétett tervezet Magyarország "híd" státusát feltételezi; tulajdonképpen nem más, mint a közvetítő szerepről vallott politikai elképzelések egyfajta gazdasági szempontú alátámasztása. Azonban ha volt is realitása 1945 után egy ilyen elképzelésnek, azt gyakorlatilag a tervezet születésekor el is veszítette. Részint azért, mert épp ezen gondolatok kikristályosodásának időszakában az addig is kölcsönös bizalmatlansággal terhelt viszony a nagyhatalmak között a külügyminiszterek tanácsának moszkvai ülésszakán (1947. március 10.-április 25.) végképp megromlott. Részint pedig azért, mert Magyarország Szovjetunióhoz való kötődése ekkorra már - a parlamenti demokrácia színielőadásától függetlenül - politikai és gazdasági szempontból is eléggé szoros volt; köszönhetően többek között az 1945 augusztusában megkötött szovjet-magyar gazdasági egyezményeknek, az itt tartózkodó Vörös Hadseregnek és a Vorosilov marsall által vezetett, a szovjet érdekeket előtérbe helyező SZEB, valamint a szovjet támogatást élvező MKP tevékenységének.

A cinikus olvasóban talán még az is felmerülhet, hogy a tervezet szerzője művét talán azért nem írta alá, mert mire eljutott az utolsó mondatig, már valamely 1947 nyarán történt esemény (a Marshall-terv kihirdetése és az arra való szovjet és kelet-(közép)-európai reagálás, esetleg a Dinnyés-kormány színre lépése) miatt már maga sem látta értelmét. A már említett Tárcaközi Értekezlet után egy nappal, június 27-én hangzott el a Nemzetgyűlésben Mihályfi Ernő, a külügyekkel megbízott tájékoztatásügyi miniszter kijelentése Magyarország külpolitikájáról, melynek "alapja az őszinte és fenntartás nélküli barátság [] a Szovjetunióval". Az elgondolás tehát 1947 nyarán először értelmetlenné, majd egyenesen bizarrá vált. A szerzőről azonban egy dolog bizton állítható: a KGST megalapításához vajmi kevés köze lehetett.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 23.

1912

A Vérvörös csütörtök. A Vérvörös csütörtökről emlékezik meg Babits Mihály Május huszonhárom Rákospalotán című versében.Tovább

1915

Olaszország csatlakozik az antanthoz, és hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.Tovább

1990

Letette az esküt az új magyar kormány. A művelődési és közoktatási tárca irányításával Andrásfalvy Bertalant bízták meg.Tovább

1990

Az MSZP II. kongresszusa Budapesten. Módosították a párt alapszabályát. Új tisztségviselők: elnök Horn Gyula, alelnök Jánosi György,...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk.

Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ „Magyar agrárcsoda” és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira. Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük.

A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.

Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére.

Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára.

Budapest, 2022. február 28.

Miklós Dániel
főszerkesztő