Iratok Kádár János belügyminiszterségének idejéből

„A Magyar Köztársaság Elnöke 1948. évi augusztus hó 5-én kelt elnöki elhatározásával Rajk László belügyminisztert eddigi buzgó szolgálata elismerése mellett ezen tiszte alól felmentette, s egyidejűleg nevezettet külügyminiszterré, Kádár János országgyűlési képviselőt pedig belügyminiszterré kinevezte. […]
Intézkedés teendő a 24.001/1947. II. P.M. számú rendeletben meghatározott 150%-os miniszteri pótlék Rajk László volt belügyminiszter részére való beszüntetése és egyidejűleg Kádár János belügyminiszter részére fogadalomtétel napjától, azaz 1948.évi augusztus 5-től való kiutalása iránt.”

Bevezető

A Magyar Országos Levéltár „1945 utáni Belügyminisztérium"

öt iratot mutatunk be. Az iratok közül kettő Kádár János belügyminiszteri kinevezéséhez köthető: az egyik egy kötet, az ún. első oldala, a másik két egymással összefüggő ügyirat Rajk László felmentéséről és Kádár János belügyminiszteri illetve Kádár miniszteri pótlékának utalványozásáról szóló A további két irat a Belügyminisztérium szervezetének átalakításához kapcsolódik: a BM Államvédelmi Hatóság jogkörének megállapítása tárgyában, Kádár János által 1948. szeptember 6-án kiadmányozott, 288.010/1948. IV. 1. BM számú rendelethez készült valamint a november 25-ei keltezéssel ellátott, az Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága szervezeti változtatását célzó .

Az elsőként említett irat nem a benne szereplő adatok gazdagságával, vagy azok újszerűségével tűnik ki. Mindössze két nevet tartalmaz: Rajk Lászlóét és Kádár Jánosét, valamint hivatali működésükkel kapcsolatos, minimális mennyiségű adatot. Eszerint Rajk László közszolgálatának és belügyminiszterségének kezdete egyaránt 1946. március 20., e tisztséget pedig külügyminiszterré történt kinevezéséig, 1948. augusztus 5-éig viselte. Ettől a naptól kezdve váltotta őt a belügyminiszteri székben Kádár János. A kinevezés dátumát a miniszteri pótlékokról szóló irat is említi, azzal az információ-többlettel, hogy Kádár

összege 1948 szeptemberétől 2065, 50 forint volt. A szegényes információk miatt az iratok messzemenő következtetésekhez nem szolgáltathatnak kellő alapot, de éppen hiányosságaik miatt lehetnek gondolatébresztők.

Státuszkönyv egy oldala Kádár János és Rajk László nevének beírásával.
Jelzet: MOL XIX–B–1–r–Vegyes személyzeti. Státuszkönyv–1948
                                                           
Azt már nem rögzítették ugyanis, hogy Kádárt 1950. június 23-án - a Munka Érdemrend arany fokozatával való kitüntetése mellett - felmentették belügyminiszteri tisztségéből, miként azt sem, hogy utódául Zöld Sándort nevezték ki, aki 1951. április 10-ig dolgozott belügyminiszterként. Mindhárom személy rövid időt töltött belügyi hivatalában, további hasonlóság életútjukban, hogy nem sokkal a Belügyminisztérium éléről való távozásuk után nemcsak a hatalomtól voltak kénytelenek , hanem a puszta létük is volt. Csupán e tények ismeretéből arra következtethetünk, hogy önmagában a belügyminiszteri poszt birtoklása nem jelentette a hatalom legfelső köréhez való tartozást, a megválás a poszttól viszont az egyén politikai súlyának drasztikus csökkenését jelezte.

Ehhez a megállapításhoz illeszkedik a szeptemberi rendelettervezet is, amiről tévedés lenne azt hinni, hogy Kádár saját kezdeményezésére született, közvetlenül a kiadmányozás előtt. Az sem helyes, ha feltételezzük, hogy a Magyar Államrendőrség államvédelmi osztályának átalakításáról szóló döntést az MDP valamely vezető testülete hozta, noha az MDP Titkárságának 1948. szeptember 7-ei

tárgyaltak az ÁVO másodfokú hatósággá történő átalakításáról. A Titkárság ekkor csupán megerősítette az MDP Belügyi Bizottságának 1948. július 15-ei hozott határozatát, amit még Rajk László . Az, hogy annak ellenére nem adták ki a határozatot Rajk belügyminisztersége idején, hogy még júliusban jóváhagyták a hónapokkal később kiadott rendelet minden lényeges elemét, arra utal, hogy már ekkor sem számoltak vele hosszútávon.

A rendelet végül a belügyminisztérium államvédelmi hatósága jogkörének megállapítása címmel a Rendőrségi Közlöny1948. szeptember 15-ei számában

azzal, hogy 1948. szeptember 10-től lép hatályba. Ez év novemberében a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Rendészeti megszüntetésével és a BM ÁVH-ba való részleges beolvasztásával a rendőri és az államvédelmi szervezet párhuzamosságát számolták fel, illetve .

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 21.

1941

Megtartotta alakuló ülését a Népfőiskolai Tanács (KALOT, KIE, Ke-resztyén Leányegyesületek és a KALÁSZ). Itt fogalmazták meg a nép-...Tovább

1942

A 3050/1942. M.E. sz. r. „igen jelentős állomása és újabb kiinduló-pontja volt az ifjúságra is nehezedő és egyre fokozódó politikai nyo-...Tovább

1979

Az Óbudai temetőben Bibó István temetésén Kenedi János és Illyés Gyula mond beszédet. Ezt az alkalmat lehet tekinteni a demokratikus...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk.

Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ „Magyar agrárcsoda” és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira. Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük.

A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.

Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére.

Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára.

Budapest, 2022. február 28.

Miklós Dániel
főszerkesztő