Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet.hu/public/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet.hu/public/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Milliárdos fegyverkezési program?

„Az 1938. év elején a kormány szükségesnek látta, hogy nagyobb mérvű beruházási munkálatot indítson meg, egyrészt a különböző közigazgatási szükségletek kielégítése és az állami üzemek fejlesztése céljából, másrészt a honvédség felszerelése érdekében. 1938 tavaszán Darányi Kálmán akkori miniszterelnök Győrben beszédet mondott, amelyben meghirdette az ún. milliárdos beruházási programot. Ezt követően a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésbe s annak letárgyalása után jelent meg a honvédelmi és ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.”

 

Polgári beruházások:

 

1/ Belügyi tárca:

            Ivóvízszerzésre                                                             6 000 000 P.

            Közegészségügyi célokra                                          8 200 000 P.

            Gyermekvédelmi célokra                                               500 000 P.

            Csendőrségi beruházásokra                                    2 500 000 P.

            Rendőrségi beruházásokra                                       2 800 000 P.

                                                                              Összesen: 20 000 000 P

 

2/ Pénzügyi tárca

            Piacszabályozás                                                      75 000 000 P.

            Csepeli vízmű bővítése                                                500 000 P.

            Pénzügyőri laktanyák építésére                                  500 000 P.

            Adóhivatalok építésére                                                 300 000 P.

Dohányjövedéki beruházásokra                                          1 200 000 P

                                                           Összesen:                  77 500 000 P.

3/ Iparügyi tárca

            Recski arzénkitermelés                                             1 280 000 P

            Krakkolótelep létesítése                                            4 000 000 P.

            Bányászati kutatásokra                                              4 720 000 P

                                                                       Összesen:       10 000 000 P.

 

4/Kereskedelem- és közlekedésügyi tárca:

            Útépítésekre                                                                50 000 000 P.

            Bekötőutak építésére                                                 30 000 000 P.

            Hajózási célokra                                                         12 000 000 P.

            Nemzeti szabadkikötő beruházásaira                       2 000 000 P.

            Az államvasutak beruházásaira                               96 000 000 P.

            A posta, távírda és távbeszélő beruházásaira       20 000 000 P.

                                                                       Összesen:       210 000 000 P.

 

5/ Földmívelésügyi tárca:

            Telepítésekre                                                                     20 000 000 P.

            Alföldöntözésre                                                                  17 500 000 P.

            Vízi munkálatokra                                                              11 020 000 P.

            Ármentesítő társulatoknak beruházási kölcsönökre    7 500 000 P.

            Mezőgazdasági szakoktatásra                                          5 500 000 P.

            Kertészeti szakoktatásra                                                        500 000 P.

            Talajjavításra                                                                            350 000 P.

            Mezőgazdasági értékesítés előmozdítására                  8 930 000 P.

            Állattenyésztés fejlesztésére                                              3 700 000 P.

                                                                       Összesen:                75 000 000 P.

 

6/ Vallás- és közoktatásügyi tárca:

            Elemi népiskolai építkezésekre                                     9 300 000 P.

            Gazdasági népiskolák építésére                                   3 050 000 P.

            Műegyetemi tanszékek bővítésére                                    150 000 P.

                                                                       Összesen:             12 500 000 P.

 

Polgári beruházások együtt                                                     405 000 000 P.

Katonai beruházások                                                                600 000 000 P.

 

Amint a fentiekből látható, a milliárdos beruházási program 2/5 része esett polgári, 3/5 része honvédelmi beruházásokra. A polgári beruházások keretében első helyen a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca állott, főként az államvasúti és a közúti beruházásokkal, második helyen a pénzügyi tárca a piacszabályozás nagyösszegű előirányzásával, végül a harmadik helyen a földmívelésügyi tárca. Már itt meg kell jegyeznünk, hogy a piacszabályozásra előirányzott összeg - amely természete szerint különben sem tartozott volna a nemzeti beruházási programba - csak csekély hányadékban került felhasználásra. A honvédelmi beruházási program 600 millió pengős kerete később 822, 4 millió pengőre bővült, amelyre a beruházási hozzájárulás nagyobb bevétele adott lehetőséget.

A beruházási terv 5 év alatt volt megvalósítható. A beruházások - az időközben bekövetkezett háború ellenére is - tervszerűen folytak be és az 1943. év végére a végrehajtás nagyjában véve befejeződött. A belügyi tárcánál a 20 000 000 P-s előirányzott hitelből 19 545 849 P, az iparügyi tárcánál 10 000 000 P-ből 9 999 841 P, a vallás és közoktatásügyi tárcánál /12 500 000 P-ből 12 344 176 P nyert felhasználást. A földmívelésügyi tárcánál/ 75 000 000 P előirányzatból 71 439 316 P volt a felhasználás; a fennmaradt 3 560 684 P-ből1 276 485 P a mezőgazdasági szakoktatásra, 1 264 249 P az állattenyésztés fejlesztésére esik. A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca beruházásai teljesen megvalósították a programot, kivéve az államvasutakat, amelynél 7 060 987 P felhasználatlanul maradt. A legnagyobb az elmaradás a pénzügyi tárcánál s itt különösen a piacszabályozásnál, ahol 75 000 000 P előirányzatból mindössze 4 500 000 P került felhasználásra és 70 500 000 P maradt felhasználatlanul. A polgári beruházások összege 322,4 millió pengőt ért el az 1943. év végére. A honvédelmi beruházások - a program bővülése folytán - az eredeti előirányzatot jelentősen túlhaladtak és az 1943. év végére közel 806 millió pengőre emelkedtek.

A beruházási program végrehajtása a költségvetési kezelésen kívül, az ún. nemzeti beruházási alap keretében történt. Az alap bevételei a beruházási kölcsönbevétel és a beruházási hozzájárulás, kiadásai a beruházásokra adott és ezeken felül a beruházási hozzájárulásokra felvett előleg törlesztésére fordított összegek voltak. A kormány a beruházások idejében való megkezdése céljából ugyanis az első évben a beruházási hozzájárulás bevételére előleget vett fel, amelyet a következő években törlesztett. A beruházási alap 1938. VII. 1.-től 1943. XII. 31-ig, illetőleg 1944. XII. 5-ig terjedő időben a következő kezelést bonyolította le. /Millió P-ben./

Ezen a napon történt március 30.

1912

Karl May német regényíró (*1842)Tovább

1945

Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok az második világháború után.Tovább

1954

Fuchs Jenő négyszeres olimpiai bajnok vívó (*1882)Tovább

1981

Ronald Reagan elleni gyilkossági kísérlet.Tovább

1988

Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – II.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg egy másik művében –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának fő témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 6. szám első írásának szerzője, Tóth Judit azt mutatja be Tótkomlós példáján keresztül, hogy miként zajlottak le a Rákosi-korszakban a mezőgazdasági versenyek, és azok milyen szerepet töltöttek be az 1950-es években. Katona Klára rendőrségi iratok segítségével illusztrálja, hogyan élte meg a parasztság a konszolidálódó Kádár-rendszerben a téeszesítés befejezését. Tóth-Bartos András a magyar kormány 1940–1944 közötti észak-erdélyi birtokpolitikáját jellemzi, kiemelve, hogy a fő cél az erdélyi magyarság gazdasági pozíciójának megerősítése volt. Az ArchívNet alapvetően 20. századi, ritkább esetben a 19. század második feléből származó forrásokat közöl, ezúttal azonban kivételt teszünk Hegedűs István 18–19. századi forrásokat feldolgozó írásával. E dokumentumközlés ugyanis rávilágít a 20. századi magyar agrárkérdés történeti előzményeire. Nem kapcsolódik a tematikához, de érdekfeszítő a szám utolsó két írása is: Cseh Valentin a csepeli kikötőkomplexum működésének első időszakát vizsgálja, míg B. Stenge Csaba a Németországot megszálló amerikai csapatok és a menekült magyar nők kapcsolatának 1945 nyarán keletkezett verses emlékét idézi fel.

Budapest, 2019. december 20.

A szerkesztők