Az állami gyermekmenhelyekről szóló 1901:VIII. tc. „szentesíttetett” és június 9-én, az Országos Törvénytár útján „kihirdettetett”.Tovább
Válság a KGST-ben
1956-1958
„A KGST munkája legfőbb hiányosságának tartjuk, hogy eddig nem történt meg az együttműködés közgazdaságtudományi megalapozása. A szóban forgó országok a fejlettség különböző fokán álló, természeti gazdasági adottságaikban különböző, önálló országok, amelyeknek érdekei az egyes termelési ágak fejlesztésében nem mindig megegyezők. Mindegyik ország elsősorban azokat a termelési ágakat, gyártmányfajtákat igyekszik fejleszteni, amelyek látszólag a legtöbb gazdasági eredményt adják, viszonylag kisebb és amellett gyorsan megtérülő beruházásokat igényelnek."
A válság kifejezés talán túlzónak tűnhet, hiszen a KGST hosszú története során a szervezetet a nyilvánosság előtt folyamatosan a Közös Piaccal szemben magasabb szinten megvalósult és eredményes integráció megtestesülésének tekintették, amely sikert sikerre halmozott, nemzetközi beruházásokat valósított meg, termelési kooperációt szervezett, támogatta a fejlődő országokat, elhárította, illetve enyhítette a tőkés országok gazdasági válságainak „begyűrűzését", és ezzel biztosította a kelet-európai szocialista országok egyenletes fejlődését. Nos, ez a kép mára jócskán változott és messze nem olyan derűs, mint néhány évtizeddel korábban. A KGST története konfliktusok, nekirugaszkodások, részsikerek és nagy kudarcok sorozata, amelynek összértékelése egy torz és sikertelen modernizációs kísérletként is leírható.
E konfliktusok és működési zavarok első alkalommal 1956 végén és 1957 elején manifesztálódtak, ha nem is teljes, de a KGST mechanizmusaiban szokatlan nyíltsággal. A problémát nem a Szovjetunió, hanem meglepő módon az egyik „kis" ország, Lengyelország vetette fel, nem bizalmas tárgyalások keretében, hanem hivatalosan. Az itt közölt dokumentumok a lengyel kezdeményezést és az erre készült magyar reflexiót tartalmazzák.
1956 nemcsak az európai szocialista országok - ezen belül Magyarország és Lengyelország - politikai válságával jellemezhető, de részben ennek, részben a KGST működési mechanizmusának okán a gazdasági együttműködés nem lebecsülhető zavaraival is. Mint ismeretes, a politikai válság egyik eleme mindkét országban a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok megítéléséhez kötődött. Nyilvánosságot kaptak az egyoldalú, kizsákmányolás gyanús kapcsolatok, amelyek befolyásolták a tömeghangulatot. Magyarországon a Petőfi Körben már ősszel élesen exponálódtak a KGST kapcsolatok
, az október 16-án létrejött független egyetemi ifjúsági szervezet, a MEFESZ pontjai között szerepelt a Szovjetunióval való egyenjogú gazdasági kapcsolatok megteremtésének követelése. A vizsgálódások meg is kezdődtek, de a forradalom rövid időszakában természetszerűen nem juthattak nyugvópontra.A lengyel és különösen a magyar események, a sztrájkok, Budapesten a fegyveres harcok következményei, a dezorganizáltság nemcsak a magyar gazdaságra, hanem ennek következtében az 1956 nyári KGST külkereskedelmi egyezségek betarthatóságára is hatással volt. A KGST együttműködésben mutatkozó zavarok azonban csak részben vezethetőek vissza a lengyel és magyar politikai válság gazdasági hatásaira. Az okok messzebbre vezetnek.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 05.
1901
1919
A magyar vörös hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz...Tovább
1940
Franciaországban Erwin Rommel páncélosainak támadása áttöri a Weygand-vonalat, Amiens és a tengerpart között.Tovább
1947
E napon hirdette meg a Harvard Egyetemen tartott beszédében George C. Marshall amerikai külügyminiszter a róla elnevezett gazdasági...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő