Az első zsidótörvény.Tovább
Válság a KGST-ben
1956-1958
„A KGST munkája legfőbb hiányosságának tartjuk, hogy eddig nem történt meg az együttműködés közgazdaságtudományi megalapozása. A szóban forgó országok a fejlettség különböző fokán álló, természeti gazdasági adottságaikban különböző, önálló országok, amelyeknek érdekei az egyes termelési ágak fejlesztésében nem mindig megegyezők. Mindegyik ország elsősorban azokat a termelési ágakat, gyártmányfajtákat igyekszik fejleszteni, amelyek látszólag a legtöbb gazdasági eredményt adják, viszonylag kisebb és amellett gyorsan megtérülő beruházásokat igényelnek."
A válság kifejezés talán túlzónak tűnhet, hiszen a KGST hosszú története során a szervezetet a nyilvánosság előtt folyamatosan a Közös Piaccal szemben magasabb szinten megvalósult és eredményes integráció megtestesülésének tekintették, amely sikert sikerre halmozott, nemzetközi beruházásokat valósított meg, termelési kooperációt szervezett, támogatta a fejlődő országokat, elhárította, illetve enyhítette a tőkés országok gazdasági válságainak „begyűrűzését", és ezzel biztosította a kelet-európai szocialista országok egyenletes fejlődését. Nos, ez a kép mára jócskán változott és messze nem olyan derűs, mint néhány évtizeddel korábban. A KGST története konfliktusok, nekirugaszkodások, részsikerek és nagy kudarcok sorozata, amelynek összértékelése egy torz és sikertelen modernizációs kísérletként is leírható.
E konfliktusok és működési zavarok első alkalommal 1956 végén és 1957 elején manifesztálódtak, ha nem is teljes, de a KGST mechanizmusaiban szokatlan nyíltsággal. A problémát nem a Szovjetunió, hanem meglepő módon az egyik „kis" ország, Lengyelország vetette fel, nem bizalmas tárgyalások keretében, hanem hivatalosan. Az itt közölt dokumentumok a lengyel kezdeményezést és az erre készült magyar reflexiót tartalmazzák.
1956 nemcsak az európai szocialista országok - ezen belül Magyarország és Lengyelország - politikai válságával jellemezhető, de részben ennek, részben a KGST működési mechanizmusának okán a gazdasági együttműködés nem lebecsülhető zavaraival is. Mint ismeretes, a politikai válság egyik eleme mindkét országban a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok megítéléséhez kötődött. Nyilvánosságot kaptak az egyoldalú, kizsákmányolás gyanús kapcsolatok, amelyek befolyásolták a tömeghangulatot. Magyarországon a Petőfi Körben már ősszel élesen exponálódtak a KGST kapcsolatok
, az október 16-án létrejött független egyetemi ifjúsági szervezet, a MEFESZ pontjai között szerepelt a Szovjetunióval való egyenjogú gazdasági kapcsolatok megteremtésének követelése. A vizsgálódások meg is kezdődtek, de a forradalom rövid időszakában természetszerűen nem juthattak nyugvópontra.A lengyel és különösen a magyar események, a sztrájkok, Budapesten a fegyveres harcok következményei, a dezorganizáltság nemcsak a magyar gazdaságra, hanem ennek következtében az 1956 nyári KGST külkereskedelmi egyezségek betarthatóságára is hatással volt. A KGST együttműködésben mutatkozó zavarok azonban csak részben vezethetőek vissza a lengyel és magyar politikai válság gazdasági hatásaira. Az okok messzebbre vezetnek.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő