Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
Láng Pál népbírósági ügye 1949-ből
„1944. október 15-én a hatalomnak a nyilasok által történt átvétele után Láng Pál a Danuvia fegy-ver- és gépgyár nyilas üzemi tanácsának mint szakmai szervező helyettes tagja lett és mint gyári nyilas pártszolgálatos, árpádsávos nyilas karszalaggal és fegyverrel őrséget teljesített. Részt vett zsidólakások kifosztásában, és egyízben több nyilas társával együtt a Nagy Lajos király u. 189. sz. házban házkutatást vezetett.” Láng viszonylag későn, 1949-ben került a hatóságok látókörébe, rá-adásul vizsgálati dossziéját 1989-ben megsemmisítette a BM III. főcsoportfőnöksége.
Forrás
Láng Pál népbírósági ügye
I g a z o l á s
Igazoljuk, hogy Lang Pál műszaki tisztviselő vállalatunknál 1947. VIII. 11-e óta működik. Beosztása a vállalat Tervosztályán van, ahol a 3 éves tervvel kapcsolatban az összes tervek elkészítésében tevékenyen részt vett.
Nevezett az 5 éves terv előkészítő munkálataiban is tevékeny részt vett és munkából való kiesése a tervek előkészítése terén nehéz problémát okoz.
Győr, 1949. március 3.
| Magyar Wagon és Gépgyár Részvénytársaság |
* * *
Lakatos [Albert]
| Magyar Dolgozók Pártja Wagongyári Szervezete Győr | Győr, 1949. márc.4. |
Nehézipari Igazgatóság
Holits Vezérigazgató Elvtársnak!
B u d a p e s t
Lakatos Albert Elvtárssal történt megbeszélés alapján Langh Pál műszaki tisztviselőről az alábbiakat közölhetjük.
Az itteni működése alatt munkáját teljes megelégedéssel végezte egészen elviteléig. Pártunknak tagja volt, de éppen a Danuvia esetből kifolyólag a pártból ki lett zárva. Ez idő alatt politikailag semmiféle elhajlás nem volt érzékelhető nála. A tervirodán volt beosztva, ott munkáját a legnagyobb megelégedéssel végezte.
| Elvtársi üdvözlettel: Pintér Lajos Káderos |
* * *
Budapest, 1949. március 8.
F e l j e g y z é s
Dr. Bakoss főügyész úr részére
Tárgy: Láng Pál népbírósági ügye.
A mai napon eljártam a népügyészségen Láng Pál népbírósági ügyében. Az ügy előadója Csillag népügyész, aki közölte velem, hogy Láng Pál a nyilas uralom alatt a nyilas mozgalomban fejtett ki tevékenységet, s mert ezt a körülményt a nyomozati iratok alátámasztották, Láng Pált az ügyészség Győrből felhozatta és letartóztatta.
Láng Pál letartóztatását megfellebbezte, és az ide vonatkozó összes iratokat az ügyészség 342/1949. sz. alatt döntés végett II. 28-án átette a Népbírósághoz.
Csillag népügyész közölte még azt is, hogy amennyiben az ügyirat a népbíróságtól az ügyészséghez visszaérkezik, akkor Láng Pál ellen a vádiratot megszerkeszti.
Az 1945:VII. tc. 13§ /3/ bek.-be ütköző bűncselekmény elkövetésével vádolja a népügyészség, amely kimondja, hogy háborús bűnös az is, aki nem vezető jellegű cselekményével a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzéséhez, vagy megtartásához.
Csillag népügyész kijelentette, hogy a vádirat megszerkesztésére 2-3 héten belül kerül sor, akkor érdeklődjek és a vádiratba betekintést ad.
Dr. Sugár
* * *
| Nehézipari Igazgatóság Jogügyi Osztálya Dr. Bakoss | Budapest, 1949. március 28 Telefon: 214 mellék |
F e l j e g y z é s
Holics elvtárs részére
Tárgy: Láng Pál népbírósági ügye.
Rovatolt tárgyban ismételten eljártunk a Népügyészségen és a következő tényállást állapítottuk meg:
Láng Pál terhelt 1944. évben lépett be a nyilaskeresztes pártba.
1944. október 15-én a hatalomnak a nyilasok által történt átvétele után Láng Pál a Danuvia fegyver- és gépgyár nyilas üzemi tanácsának mint szakmai szervező helyettes tagja lett és mint gyári nyilas pártszolgálatos, árpádsávos nyilas karszalaggal és fegyverrel őrséget teljesített. Részt vett zsidólakások kifosztásában, és egyízben több nyilas társával együtt a Nagy Lajos király u. 189. sz. házban házkutatást vezetett.
A budapesti népügyészség vádiratát 1949. évi március 9-én 342/1949.Nü/3. sz. alatt készítette el.
A vádiratból a fenti tényállás pontosan megállapítható és terheltet a népügyészség az 1945:VII.tc. által jogerőre emelt NBR. 13.§.3./pont /1/ bekezdésében meghatározott háborús büntett elkövetésével vádolja. Terhelt ugyanis a már említett cselekményeivel segítséget nyújtott a nyilas hatalom átvételéhez és megtartásához.
A vádirat szerint a terhelt a tényállást lényegében beismeri, de az elkövetett bűncselekményét az ügyészség által kihallgatásra indítványozott tanúk bizonyítják.
A népbíróság az ügy tárgyalására1949. április hó 14. napjának d. e. 11. óráját tűzte ki a törvényszék Markó-utcai épületének I. em. 26. sz. termében, az ügyet a népbíróság dr. Király Gyula tanácsa tárgyalja.
Fenti körülmények között nem javasoljuk a közbelépést Láng Pál ügyében és érdekében, mert a tényállás szerint olyan cselekményeket követett el, amely igen szigorú konzekvenciát von maga után.
Javasoljuk, hogy az április 14-i tárgyalás eredményét várjuk meg és az ott történtektől tegyük függővé további magatartásunkat.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár XIX-F-6-pa 20. doboz
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1906
1934
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
1941
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
1942
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
1943
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő