Belügyi jelentés a Ferencvárosról

1968

„1968. augusztus 4-én, az MTK-FTC labdarúgó mérkőzés után az autóbuszban és a banketten a játékosok durva antiszemita kijelentéseket tettek az egyesület vezetőinek jelenlétében, akik ez ellen nem léptek fel. Jácint elnökhelyettes arról panaszkodott, hogy a VASAS-nak van egy Hegyi Gyulája, [az] MTK-nak egy Barcs Sándora, de az FTC-nek senkije sincs. Ezek után érthető, hogy az antiszemita kijelentések folytatódtak, amelyet később Kamilla azzal fejezett be, hogy elmondott egy viccet, melynek az a vége: a kutya azért ugathatott, mert bemetszették a farkát.”

Forrás

BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG               
POLITIKAI OSZTÁLY
221-13/19-1968
SZIGORÚAN TITKOS!

4. sz. példány

Kézzel írva: Logodi e.! Nálam lerakni! Kérni fogom.
Olvashatatlan aláírás

 Tárgy:

FTC sportegyesületben
tapasztalt jelenségekről

J E L E N T É S
Budapest, 1968. október 23.

Kankalin disszidálási ügye nem elszigetelt jelenség, hanem következménye az FTC sportegyesületben jelenleg is fennálló politikai kétarcúságnak.

Visszatértek, illetőleg tovább folytatódtak azok a politikailag és erkölcsileg elítélendő megnyilvánulások és módszerek, amelyek egyrészt ellenzéki, oppozíciós magatartásban, másrészt törvényeinket nyíltan sértő cselekményekben jelentkeztek.
Ezek megnyilvánulási formái: a cinikus, kétértelmű politikai kijelentések, a túlzott anyagiasságból származó vám- és devizabűncselekmények, disszidálási kísérletek, a becsületes sportolók lejáratására irányuló törekvések.

Az alábbiakban felsorolt káros jelenségeket tapasztaltuk az elmúlt időben:
1./ A labdarúgó-szakosztályon belül jelentkezik a legtöbb probléma, ami szorosan összefügg Kamilla edző magatartásával, politikai kétarcúságával.
A vezetők előtt lojális álláspontot képvisel, szűk körben, a csapat tagjai előtt cinikus, gúnyos formában tesz kétértelmű politikai megjegyzéseket.
Szavajárása: "a céklát azért nem eszik a fiúk, mert piros".
A képviselőválasztások alkalmával megjegyezte: "a labdarúgócsapatnak van ellenfele, de ennek a választásnak nincs".
A nyugat-berlini túrán azt a tréfás megjegyzést tette, hogy "a párttagok aludjanak Kelet-Berlinben, a pártonkívüliek Nyugat-Berlinben".
Ha alkalma nyílik, hangot ad annak a véleményének, hogy a felsőbb vezetők "politikai okok miatt nyomják", nem támogatják az FTC sportegyesületet.

Ilyen módon nyilatkozott akkor is, amikor Salgótarjánban gépkocsivezetőjükkel szemben szabálysértés miatt intézkedett a rendőrség: "minden azért történik, mert kiadják nekik, hogy jön a fasiszta FTC és politikai feladat a rendcsinálás. Ha másként nem megy, hát belénk kötnek."

[Az] 1968. augusztus 4-én lejátszott MTK-FTC mérkőzés után azt hangoztatta, hogy "ami ma a pályán történt, az nem más, mint fasizmus. Egyébként mit is akarunk mi, amikor ők vannak hatalmon." Egy másik alkalommal tett megjegyzése szerint: "a VASAS-nak van "K"-vonala, a VASAS az pártügy, a többi csapat nem érdekes".

Sportemberhez méltatlan megnyilvánulása volt az 1967. évi bajnoki vacsorán, amikor a következőket mondta Írisz színésznek: "Te mint Mózes kivezetted a zsidókat a Vörös-tengeren, én meg majdnem kivezettem az MTK-t az NB I-ből."

Kamilla magatartása, politikai megnyilvánulásai nem maradnak hatástalanok. Tekintélyével befolyásolja a csapat egyes tagjainak nézetét, állásfoglalását, tevékenységét.

1968. augusztus 4-én, az MTK-FTC labdarúgómérkőzés után az autóbuszban és a banketten a játékosok durva antiszemita kijelentéseket tettek az egyesület vezetőinek jelenlétében, akik ez ellen nem léptek fel. Jácint elnökhelyettes arról panaszkodott, hogy a VASAS-nak van egy Hegyi Gyulája, [az] MTK-nak egy Barcs Sándora, de az FTC-nek senkije sincs. Ezek után érthető, hogy az antiszemita kijelentések folytatódtak, amelyet később Kamilla azzal fejezett be, hogy elmondott egy viccet, melynek az a vége: "a kutya azért ugathatott, mert bemetszették a farkát".

2./ Elvtelenség mutatkozott meg az FTC vezetői részéről dr. Rózsa sportorvos ügyével kapcsolatban.

Dr. Rózsa, a Sportkórház adjunktusa, az FTC sportorvosa 1964-ben a Csepel-Ferencvárosi T. C. mérkőzés előtt Liliom csepeli labdarúgónak 11 000 ft-ot adott át azzal, hogy a csepeli csapat a győzelmet engedje át az FTC-nek. Liliom játékost Kála edző felelősségre vonta, aki a cselekményt elismerte.

A pénzt - amelyet Liliom már részben kiosztott - összeszedték, és a XXI. Ker. Pártbizottságnak beszolgáltatták, majd dr. Rózsának visszaadták. Nevezett ellen fegyelmi eljárást indítottak, amelynek alapján 1 évre eltiltották az FTC-nél viselt tisztségétől. Ennek ellenére az FTC sérült játékosait a Sportkórházban továbbra is ő kezelte.

Egy év elteltével a Ferencvárosi T.C. elnökségének kérésére az MTS [Magyar Testnevelési és Sportszövetség - TJ] dr. Rózsát a csapathoz visszahelyezte.

Dr. Rózsa mint a magyar labdarúgó B- és olimpiai válogatott orvosa sokat utazik nyugati államokba.

1967 októberében Mexikóban, az előolimpián, december hónapban a labdarúgó B-válogatottal dél-amerikai túrán volt, jelenleg Mexikóban tartózkodik a XIX. olimpiai játékokon.

Dr. Rózsa sporterkölcsöt sértő magatartását az egyesületben nem ítélik el, sőt a mérkőzések eredményének "adásvétele" a pénzkeresésnek ma is egyik formája.

1967 novemberében a bajnokság befejezésekor a Szombathelyi Haladás labdarúgócsapat szakosztályvezetője kéréssel fordult az FTC játékosaihoz, hogy adjanak át 2 pontot, mert ebben az esetben lehetőség van arra, hogy ne essenek ki az NB I-ből. Az FTC játékosai, mivel a Csepeltől már vereséget szenvedtek, kijelentették: hajlandók erre, ha fejenként 10 000 ft-ot kapnak. A Szombathelyi Haladás ezt vállalta. Meg is nyerték a mérkőzést, amelynek befejezése után 110 000 ft-ot adtak át a játékosoknak, amit ők egymás között szétosztottak.

3./ Több jelenség utal arra, hogy az egyesületben lehetőség van politikailag kétes személyek előtérbe kerülésére. A KISZ-apparátusból helyezték az egyesülethezLevendula elvtársat, a nemzetközi ügyek előadójaként. Rövid idő múlva azonban különböző indokok alapján leváltották /jelenleg létesítmény-felelősként foglalkoztatják/, és helyére Margarétát alkalmazták.
Néhány hónapos ott-tartózkodása után Margaréta egy nyugatnémet állampolgárhoz ment feleségül. Ezt követőleg a nemzetközi ügyek előadójaként, másodállásban a kettős állampolgárságú /magyar-francia/ - hírszerzés gyanúja miatt ellenőrzés alatt álló - Gyöngyvirágot alkalmazták. Gyöngyvirág intézte Kankalin feleségének útlevél ügyét.

4./ A becsületes sportolók lejáratására jellemző példa Szegfű ügye. Az FTC csapatától való eltávolítását Frézia kezdeményezte, s a vezetők Frézia akarata előtt meghátráltak.
A két játékos ellentéte 1962-ben, a chilei VB-n kezdődött, amikor Frézia állítása szerint Szegfű őt megsértette.

1965-ben, amikor az FTC labdarúgói visszatértek az USA-ból, a vámőrök néhány játékosnál fasiszta sajtótermékeket találtak, s megállapítottak vám- és devizabűncselekményeket is. Ezek alapján eljárás indult PipacsTulipánHóvirág és Dália ellen, s az Útlevél Osztály útlevelüket is bevonta.
A történtekkel kapcsolatban Fréziától indult el az a híresztelés, hogy a fentieket Szegfű jelentette, mert ő a rendőrség "besúgója".
E híresztelések alapján a játékosok igyekeztek Szegfűt lejáratni.

[...]
1967-ben Frézia Kardvirág edzőt arra akarta rábírni, hogy Szegfűt ne vigye ki a v&aacut e;logatottal Dél-Amerikába. Azzal indokolta, hogy ha itthon marad, esetleg elmegy a kedve Szegfűnek attól, hogy továbbra is az FTC tagja maradjon.
Miután Kardvirág a kérésnek nem tett eleget, Frézia betegség címén nem állt csapata rendelkezésére. A válogatott távolléte alatt kereste fel Frézia az FTC elnökét, s ezt követőleg történt meg Szegfű felajánlása egy másik sportegyesületnek.
Szegfű ellen a "legnagyobb vád" a párttagsága, kommunista magatartása volt. Ezt a megállapítást támasztja alá a Frézia baráti köréhez tartozó Ciklámen kijelentése: "nem kell párttag a csapatba".

Fréziának a vezetőkre gyakorolt befolyását mutatja az alábbi esemény is: ez év tavaszán az egyik megyei újság egy glosszában kritika tárgyává tette Frézia bécsi televízió-nyilatkozatának egyes részeit. Frézia ezen felháborodva követelte az FTC vezetőségétől, hogy a cikk ellen tiltakozzanak. A vezetőség pedig - ahelyett, hogy Frézia megbírált tevékenységét tisztázta volna - lépéseket tett érdekében az MTS-nél. Fréziát a vezetőségnek vele szemben tanúsított magatartása olyan megnyilvánulásokra bátorította, amelyek károsan befolyásolták a csapat légkörét, a játékosok szemléletét.

5./ Az FTC jégkorongcsapatában is hasonló problémák merültek fel.
Gerbera a jégkorong-szakosztály sportolója, aki a Kisstadionban megrendezett mérkőzéseken az egyébként is garázda magatartású nézőket sportszerűtlen cselekedeteivel károsan befolyásolja.
1966-ban pl. a mérkőzések biztosítását végző rendőregység parancsnokát, Pádár Antal r. alezr. elvtársat meglökte, sértő megjegyzésekkel illette. Pádár elvtárs a Járásbíróságnak adta át az ügyét, de akkor nem ítélték el. Egy másik alkalommal a rendőrség tagjait felemelt kézzel fenyegette és feléjük köpött.

1967-ben a Népstadionban megrendezett labdarúgó mérkőzésen dr. Sárosi Ernő r. alezr. elvtársat becsületsértő szavakkal illette. E cselekménye miatt 30 nap szabadságvesztés büntetést kapott, illetve töltött le Baracskán.
Szabadulása után sem változott. Kijelentette, hogy "a rendőröket még jobban utálom, mint eddig".

6./ Az ilyen politikai légkör következménye, hogy az FTC sportegyesületből 1967/68-ban az alábbi 5 fő disszidált:

Verbéna [...] testnevelő tanár /I. István Közgazdasági Technikum/, az FTC kézilabdacsapatának edzője látogató útlevéllel az NSZK-ba utazott, ahol - amint ezt telefonon közölte - edzői szerződést kötött.

Bíborka [...] orvosírnok /Bp. Orvostudományi Egyetem/, az FTC válogatott műkorcsolyázója turista útlevéllel, szüleivel együtt az NSZK-ba disszidált.

Dr. Muskátli [...], az FTC jégkorongcsapatának edzője 1968 áprilisában feleségével és kiskorú gyermekével turista útlevelet kért Svédországba és Dániába. Az NSZK-ból értesítette az egyesületet, hogy Magyarországra nem tér vissza. Értesüléseink szerint Kanadában kíván letelepedni.

Krizantém [...], az FTC evezős szakosztály tagja 1968. szeptember 28-án Bécsbe utazott versenyre a szakosztállyal együtt, s onnan nem tért vissza. A túrát az egyesületben kierőszakolták, anyagi fedezet nélkül utaztak el. Krizantémnak - amint utólag kiderült - korábban is voltak disszidálási szándékai, s erről tudtak az egyesületben.

Kankalin [...], az FTC labdarúgócsapatának játékosa, az olimpiai csapat tagja az olimpiai játékok színhelyéről, Mexikóból disszidált.

7./ Az egyesület vezetőinek és játékosainak több olyan tisztázatlan kapcsolata merült fel, akiknak az ellenőrzése még folyamatban van.
Ilyenek pl. Bécsben Szarkaláb, Búzavirág /az "üzleti ügyek", deviza-, vámügyletek bonyolítói/, az NSZK-ban Rezeda /1946-ban kitelepített, gyanús tevékenysége miatt kb. 2 éve nem engedjük meg a beutazását/ vagy az 1956-ban disszidált Zsálya, aki egy ideig az amerikai hadsereg tagja volt.

Nyugati útjaik alkalmával a csapatnál rendszeresen megjelent Nefelejcs impresszárió és Harangvirág menedzser, akik nemcsak a túrákat kötötték le, hanem a játékosok legkülönbözőbb ügyeit is bonyolították. Harangvirág neve Kankalin disszidálásával kapcsolatban is felmerült: az utóbbi hónapokban Budapesten járt, amikor - egyoldalú adatok alapján - tárgyalt Kankalinnal, és jelenleg is Mexikóban tartózkodik.

A kapcsolatok között szerepelnek olyan gyanús, kétes elemek, mint Nárcisz bécsi lakos, dr. Rózsa hírszerző-gyanús ismerőse, akivel a csapat több tagja is összeköttetésben áll. E kategóriába sorolható Orgona, az FTC volt játékosa, aki mint a "Hauslan Stras Saccer Club" [sic!] képviselője játékos-csábítással is megpróbálkozott.
Orgona egyébként ígéretet tett, hogy nyugaton gyűjtést fog szervezni az FTC-pályaépítéshez, s ezzel a csapat vezetői is egyetértettek.

Gyakran előfordul nyugaton, hogy disszidensek látják vendégül a csapatot és a túra vezetőit, akiket esetenként megajándékoznak, az ajándékot "köszönettel" elfogadják. Az is megtörtént, hogy a játékosoknak úgy engedélyezték különböző családok, személyek látogatását, hogy a vezetők nem tudták: hol, kiket keresnek fel, mikor térnek vissza.

8./ Több játékos követett el nagyobb összegű devizabűncselekményt. Pl.:

Petúnia labdarúgó prostituáltaktól vásárolt valutát: Ibolyától 100 nyugatnémet márkát, Violától 70 dollárt, Hibiszkusztól 40 dollárt, Árvácskától 1 db 11 grammos pecsétgyűrűt. Az így összeszedett valutáért külföldi útjain különböző árukat szerzett be, melyeket itthon értékesített.
Jelenleg eljárás folyik ellene.

Frézia 1961-1962-ben 57 000 ft-ot adott át Szarkaláb bécsi magyar disszidens autókereskedőnek azzal a céllal, hogy egy Opel Record személygépkocsit vásároljon számára. Az átadott forintösszeg nem volt elegendő, ezért Szarkaláb kölcsönzött még 200 dollárt, amelyből Frézia ma is tartozik 130 dollárral. Szarkaláb a megvásárolt gépkocsit fiktív ajándékozó-papírral egy nyugatnémet személy ajándékaként küldte be. Fréziát vámcsalásért 30 000 ft pénzbírsággal sújtották.

1967 augusztusában Frézia egy gépkocsit hozott be, amelyet állítása szerint Brazíliában ajándékba kapott a Flamingó egyesület [sic!] vezetőségétől.
Egyoldalú adataink szerint a személygépkocsit 2200 dollárért vásárolta.

Százszorszép, a jégkorong csapat tagja az Ausztriában megrendezett VB-n a magyar válogatott csapatban vett részt. Szoros kapcsolatot tartott Borostyán osztrák állampolgárral /volt magyar disszidens/, aki részére 8000 ft-ot váltott át schillingre.
Adataink szerint a kapott pénzen különböző árukat - rádiót, magnetofont - vásárolt, amelyeket a vonaton elrejtve akart behozni. A vámőrség e tárgyakat megtalálta, és miután a tulajdonos nem jelentkezett, azokat elkobozta.

Az egyesület vezetésében bekövetkezett változás az FTC-nél fennálló korábbi helyzetet, politikai légkörét nem javította meg. A Hóvirág-ügyből nem vonták le a megfelelő tanulságot, az abban hozott ítéletnek így semmi visszatartó hatása nem volt. Az egyesületen belül tovább romlott a politikai és erkölcsi helyzet: az utóbbi időben elszaporodtak a fegyelmezetlenségek, a törvénysértések, a disszidálások.

Dr. Tihanyi Sándor r. ezredes
Osztályvezető

Készült: 7 pl-ban

Megküldöm:1. pl. Németh Károly elvtárs, az MSZMP Bp-i Biz. I. titkára
Felterjesztem:2. pl. Rácz Sándor r. vörgy., Min-H. elvt.
3. pl. Baranyai György r. ezr., Főcsop. Főnök-h. et.
4. pl. dr. Sós György r. vörgy., Főkapitány et.
Kapják:5. pl. BM Ellenőrzési Csfség Vez.
6. pl. BM III/III-2 Oszt. Vez. et.
7. pl. Irattár

Gép: BE
Nytsz: 51-99/1968

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 28.

1909

Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább

1924

A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább

1943

Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább

1960

Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább

1971

Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők