Az utolsó amerikai katona is elhagyja Vietnamot.Tovább
Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből
„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”
Források
A Budakeszi I. számú területi MSZMP alapszervezet jelentése
1989. január 2.
Információ
A párttagság nagy túlnyomó része követeli, hogy amit eddig felépítettünk, azt ne engedjük szétforgácsolni, - főleg azoknak, akik nem tesznek semmit melléje, csak vinni akarnak.
Azt mondják, a parasztságra rákényszerítették a szövetkezetet. Most nem ezzel kell foglalkozni, mert az végül is mindenkinek jó lett, míg
Meg kell szüntetni a k[ülön]b[ö]ző mezőgazdasági háborúkat, a málnától a tojás-háborúig, mert különben a „kereskedők" olyan érzelmeket táplálnak a mezőgazdasági termelőkbe, amelyért már egyszer nagyon megfizettek emberi jogok nélkül.
Sokan feltételezik, hogy az Osztrák határon a műszaki akna zárt,
hogy k[ülön]b[ö]ző nációk, nem kívánatos elemek könnyen beáramolhassanak az országba és itt a rend, az eredmények ellen, főleg a hibák miatt követeldzködjenek [!].Azt is állítják, amilyen mértékben a párt átengedi a tömegkommunikációs eszközöket a
[!], olyan mértékben veszít mindig a hatalomból. Miért hagyjuk, hogy támadjanak, és mi miért nem támadunk, miért kell nekünk elviselnünk olyanok vádaskodását, akik nem tettek eddig semmit az asztalra, és most sem verik a mellüket, hogy mit fognak tenni oda.A sebek már régen behegedtek, - minek azokat feltépni, - lassan Sztálin nagyobb bűnös lesz, mint Hitler és Rákosi, és bűnösebb lesz, mint Horthy, aki 25 évig sanyargatta a népet, - még vannak, akik emlékeznek erre, 7-9-en laktak egy szobában, - csak azt nem tudni még kinél lesz bűnösebb.
Mit akarnak az „emberi jogok" világértekezletével, ha nekem azt kell elfogadnom, amit Régen diktál a világpolitikában is, meg az országok belügyeibe is beavatkozik. ő egy tőkés és nem semleges ember, aki annak a nemzedéknek az utóda, akik a rabszolgák, az indiánok és az aranyásók véres verejtékén lettek nagyhatalom, - és most a világ urai akarnak lenni.
Sok fiatal egyetért az NDK-ban a társadalmi helyzettel, és helyeslik politikájukat.
Kövessük az NDK-KOREA-KUBA politikáját, ne távolodjunk el a SZU-tól sem, - még talán a ROMÁNOK is jobban megtartják szoc. pozíciójukat, mint mi.
Azt nehéz megállapítani, hogy az áremelések, vagy az adórendszer érinti jobban az embereket. Talán az adórendszer, - mert az visszafogja a túlmunkát, pedig a túlmunkával a kiadásokat lehetne korrigálni, - az országnak is nagy szüksége van a termelésre.
Most a legfontosabb a termelés fellendítése, - azoknak kell más[!] engedményeket tenni, akik munkájukkal, - tevékenységükkel segítik építeni a szoc. Magyarországot. A párt belső ügyei most ne kössék le energiáját, azt a külső feladatokra kell nagyobbrészt fordítani. Ezért nincs is szükség a több pártrendszerre[!].
A TSz-ek vezetését sürgősen meg kell tisztítani az oda nem való elemektől, - nincs szükség akkora apparátusra és tele vannak a volt tulajdonosok megbízottaival, akik bomlasszák kívül is belül is a TSz-ek vezetését és tagságát is.
Újra napirendre kell tűzni a jelszót: „Földet vissza nem adunk!" - aki ezt megszegi, azt azonnal fel kell függeszteni.
Most az eredmények mind a kapitalizmushoz vezetnek. Ha nem vigyázunk, minden nap közelebb kerülünk a kapitalizmushoz, a szoc. megszűnéséhez és akkor igazuk lesz azoknak, akik azt állítják, hogy a vezetőink [nemcsak] adósságba keverték az országot, hanem el is adták, - és nem fognak hinni nekünk a továbbiakban.
A földigénylőknek a régen parlagon heverő földekből kell juttatni és vigyázni a kijátszásokra.
A TSz földekbe pedig most búzát kell vetni és nem erdőt telepíteni.
Kötelezni kell a TSz-eket, hogy a szervestrágyát ne adják el, - hanem saját földjeikbe használják fel.
Budakeszi, 1989. jan. 2.
| Sz. szervező titkár MSZMP I. alapszerv. L. alapszerv-i titkár |
Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 29.
Először közelíti meg és küld fényképeket űrszonda (Mariner–10) a MerkúrrólTovább
Dálnoki Veress Lajos honvéd vezérezredes, II. világháborús hadseregparancsnok (*1889)Tovább
A rákoskeresztúri Új köztemetőben Kralovánszky Alán régész és a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakcsoportja megkezdik a...Tovább
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
