Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben
„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”
Második levél
Sopron, 1949. július. 4.
Házi Jenő a győri káptalannak
Sopron város főlevéltárosától
54/1949
Főtisztelendő Székeskáptalan!
Visszatérvén Győrből Sopronba, a főtisztelendő Székeskáptalan birtokában lévő levéltárakról a látottak alapján az alábbi javaslatokat terjesztem elő megfontolás és megfelelő intézkedés céljából.
1. A hiteleshelyi országos levéltár teljes egészében rendezettnek látszik, ha mégis mutatkoznék itt némi rendetlenség, annak eltüntetése nem nehéz feladat, azonban a levéltáros figyelme e körülményre mégis hívassék fel.
2. A káptalani magánlevéltár[at] túlnyomórészben már rendezte Ebenhöck [Ebenhöch] kanonok, miért is e rendezésen belül észlelt zavarok hasonlóképen könnyű szerrel megszüntethetők. A még nem rendezett részt, mint pl. a számadáskönyveket stb. leltárba kell foglalni és ezt a leltárt annak idején ismét ellenőrzésem alá bocsátani.
3. A káptalani gazdasági levéltár az u. n. zene-teremben csupán annyiban némileg rendezett, amennyiben a munkát elkezdte Jeney, kinek ezirányú munkájáért köszönet mondassék és egyben közöltessék, hogy a jövőben a rendezést a levéltáros fogja folytatni, kit ezirányban részletes utasításokkal elláttam.
4. A magánlevéltár a sekrestye nedvessége folytán lassan és biztosan tönkre megy, miért annak elszállítása az emeleti zeneterembe késedelmet nem szenvedhet.
5. már korábban intézkednem kellett a pápoci prépostság penészes iratainak gondozása felől, most pedig, hogy a helyszínen láthattam az iratokat, a levéltáros csupán figyelmeztessék, hogy gondosan kövesse a vele közölt szempontokat, amelyekkel gátat lehet vetni a további pusztulásnak és remélhető, hogy az oklevelekbe beivódott nedvességet el tudjuk ismét távolítani minden károkozás nélkül.
6. mindegyik levéltár mindig zárva tartassék, a kulcsokat a levéltáros őrizze, akinek ellenőrzése nélkül senki a levéltárakat nem tekintheti meg.
7. A kutatók kiszolgálása a jövőben úgy történjék, hogy a kutatási engedély birtokában egy káptalani házban, vagy a püspökvárban berendezett kutatószobában megkapják a kutatókönyvet és azok alapján kiírják maguknak azokat az iratokat, melyekbe betekinteni óhajtanak. Ez iratokat a levéltáros kikeresi minden darabot beír a kutatókönyvbe és a kutatókönyvvel együtt átviszi a dolgozó szobába, ahol azokat leszámolja, a kutatókönyveket aláíratja. Az iratok visszaadása hasonló ellenőrzéssel és gondossággal történjék. E rendszer mellett elképzelhetetlen, hogy százával tűnjenek el az iratok, miként ez a múltban megtörtént.
Amennyiben levéltáros a kutató részéről a legcsekélyebb szabálytalanságot észlelné, ez a kutatási engedély azonnali megvonását vonja maga után.
8. Jeneyvel én már személyesen közöltem és kérem ezt a főtiszt. Székeskáptalan által is megerősíteni, hogy őt a jövőben csupán kutatónak tekinthetjük és így vele szemben éppolyan szigorúan és következetesen kell alkalmazni a fentebbi szabályokat, mint bárki mással szemben, legyenek azok egyházi, vagy világi személyek. Itt nem lehet kivétel!
9. A mai körülmények mellett kutatók nem igen fognak jelentkezni. Mivel a levéltárosnak egyéb munkája is van, mint hogy a kutatókat kiszolgálja, ez okból, ha valaki kutatni kíván, az előzőleg állapodjék meg mindig a levéltárossal, akinek lelkére kötöttem, hogy a kutatókat a legjobb tudása szerint szolgálja ki, mert ez hozzá tartozik a tudomány önzetlen szolgálatához. Mivel a vidéki kutató rendszerint előzetesen levélben jelentkezik, a helybeli pedig alkalmazkodni tud a levéltáros idejéhez, nézetem szerint e tekintetben panaszra nem lesz ok.
10. Papiros és egyéb írószer beszerzésére esetleges postaköltségre és hivatalos levelezésre a levéltáros utólagos elszámolás kötelezettsége mellett kapjon egyszáz Ft. előleget.
11. A káptalani magánlevéltár egyik büszkesége a legrégibb számadáskönyv, amelynek egész terjedelmében leendő közlését javasoltam is a Püspök Úrnak az összes középkori oklevelekkel egyetemben, azonban ez a számadáskönyv olyan rongált állapotban van, hogy annak szakszerű restaurálása felettébb kívánatos minél előbb. A mai árakat tekintve kb. 600 Ft. költséget jelentene ez, mely összeg talán még most is előteremthető lenne, mely esetben kérnék értesítést. Amidőn kifejezésre juttatom ama készségemet, hogy levéltári ügyben máskor is szívesen állok a főtiszt. Székeskáptalan szolgálatára, maradtam mély tisztelettel.
Piszkozat az 54/1949. iktatószámon, az 1. számú irat után folytatólagosan gépelve. Aláírás és dátum nélkül.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő