Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton

„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."

 

3.

a.

Izbég, 1940. július 21.

 

M. Kir. 208. sz. k[ü]l[önle]g[e]s. Munkás zászlóalj                    Parancsnokság

256/1940

 

SZOLGÁLATI JEGY

Izbég, 1940. július 21-én

            A m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre 950. sz. M. 1940 parancsa alapján kirendeltem a tekintetes elöljáróság részére 2 tiszt parancsnoksága alatt 50 főből és 1 írnokból álló munkás osztagot. A kirendelt alakulat elhelyezéséről és élelmezéséről, idézett rendelkezés értelmében a munkaadók tartoznak gondoskodni. Zsoldilletékkel továbbra is a zászlóaljparancsnokság látja el a különítményt.

Községi Elöljáróság, Pesthidegkút                                                    [Orbán Antal hadnagy]

parancsnok

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940. - Az irat külzetén: érkezett: tudomásul vétel után irattár. Ph. 940. július 25. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.

 

  

b.

Pesthidegkút, 1940. július 25.

  

A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj pesthidegkúti munkásosztaga.

257/940.

 

SZOLGÁLATI JEGY

Pesthidegkút, 1940. július 25-én

 

Az idevezényelt munkásosztag részére járó élelmiszer fejadagok mennyiségére vonatkozólag a parancsnokságom által megküldött kimutatás adatai

szíves tudomásvétel végett az alábbiakban tisztelettel közlöm.

Orbán [Antal] h[a]d[na]gy

parancsnok

20 d[k]g.

nyers hús ebédre

10  „    „  

„      „       vacsorára vagy

10  „

szalonna vagy

10  „    

kolbász vagy

10  „-nak

megfelelő egyéb húsnemű

  2  „

zsír

50  „

burgonya vagy

50  „-nak

megfelelő egyéb főzelék

  1  „

cukor vagy

2  db

sacharin

  1  dg.

nyers kávé

50  „

kenyér

Fűszer a főzéshez megfelelő mennyiségű, de legalább

10 dg.

paprika vagy egyéb fűszeráru

1  „

 

 

A fenti élelmiszeradagoknak minden körülmények között elsőrendű minőségűeknek kell lennie.

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.

  

c.

Dátum nélkül

  

A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj különítménye.

Parancsnok:                Orbán Antal hadnagy

    „            helyettes:  dr. Sik Miklós zászlós

 

1. raj               Hajdu László             

őrmester           rajparancsnok

              Fuchs Béla                    „     

         „          helyettes

              Singer Artur               tizedes

              Márkus László            karp. őrvezető

              Grosz Bernát              őrvezető

              Windholz György     

              Menzel Jenő               gyal.

              Schütz György           karp. gyal.

              Freund Emil               gyal.

              Fischer Imre               gyal.

 

2. raj      Blantz Pál                karp. őrmester             rajparancsnok

         Dr. Fuchs Sándor          „       tizedes       „               helyettes

         Silbermann Oszkár     őrvezető

         Kurz Hugó                 gyal.

         Szilágyi Sándor            „

         Láng Károly                 „

         Singer Albert                „

         Weisz Sándor               „

         Mózes Jakab                 „

         Fellner László               „

 

3. raj               Földes Emil                karp. őrmester             rajparancsnok

         Bergida Árpád           karp. tizedes

         Fuchs Károly              szakaszvezető

         Székely Árpád                „

         Földes László             karp. őrvezető

         dr. Verő Pál                  „      gyal.

         Kálmán Jenő               gyal.

         Hoffmann Ervin            „

         Fried Dezső                   „

         Walter Salamon             „      

 

4. raj                Singer Frigyes            karp. őrmester             rajparancsnok

         Ferencz Imre              „       tizedes           „             helyettes

         Reiner Hugó               „        őrvezető

         Sinberger Lipót          őrvezető

         Vadász György          karp. gyal.

         Balassa István               „       „

         Wellisz László            gyal.

         Schlamevits Árpád     gyal.

         Weber Lajos               gyal.

         Grünfeld Antal              „       szakács

 

5. raj               Loránt Béla                karp. őrmester             rajparancsnok

         Kárpáti Zoltán                        szakaszvezető         „              helyettes

         Kurlaender Ferenc      tizedes

         Blau Sándor                  „

         Grünfeld Ferenc            „

         Erdős Miklós              őrvezető

         Löwy Pál                    gyal.

         Izsák Vilmos                 „

         Bauer Ármin                  „

         Elber Nándor                 „       szakács

 

Szolgálatvezető:                     Wolf Sándor karp. őrvezető (ideiglenesen idevezényelve)

 

Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 14.

1901

A lotaringiai csatában a francia hadsereg sikertelenül támadja a németeket.Tovább

1920

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes szövetségre lépnek, ez lesz a kisantant első...Tovább

1945

Japán kapitulációjával véget ér a második világháborúTovább

1952

Rákosi Mátyás lesz Magyarország miniszterelnöke.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést, és több mint egy évtizeddel később Szekfű Gyula is Mohácshoz hasonlította a Három nemzedék című művében. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló békeszerződés Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Trianon széleskörű társadalmi elutasítottságának legfőbb oka a békeszerződés előírásainak durvasága és elvszerűtlensége volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei s a vae victis („jaj a legyőzötteknek”) elve érvényesült.

Az 1947-es párizsi békeszerződésben megismételt Trianon, az általa okozott újabb sokk, majd az államszocialista diktatúra hatalomra kerülése azt eredményezték, hogy a téma hosszú ideig feldolgozatlan és kibeszéletlen maradt. Közel negyven évnyi kényszerű hallgatás után Trianon az 1980-as évek elejétől szűnt meg tabutémának lenni Magyarországon, és azóta számos feldolgozás – irodalmi mű, dokumentumfilm, tanulmány, monográfia – született e kérdésről.

Ennek ellenére a trianoni sokk hatása máig jelen van a magyar társadalomban. A századik évforduló kapcsán végzett friss, reprezentatív magyarországi közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. Ennél valamivel kevesebben, de a lakosság még így is több mint háromnegyede, 77%-a azzal is egyetért, hogy e traumát máig nem heverte ki az ország. A békeszerződés pontos évszámát ugyanakkor a válaszadók csupán 43%-a idézte fel helyesen, mintegy harmada (34%) pedig – tévesen – azt gondolja, hogy az csupán száz évig érvényes, és 2020. június negyedike után hatályát veszti.

Ezért is rendkívül fontos, hogy Trianonról minél több kiegyensúlyozott szemléletű, a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű szülessen. Reményeink szerint ezt a célt szolgálják az ArchívNet idei 2–3. számában megjelenő dokumentumközlések is. Szerzőinkhez hasonlóan „Trianont” nem egyetlen dátumhoz – 1920. június 4-éhez – köthető eseményként, hanem hosszabb, évekig tartó folyamatként értelmezzük. E folyamat szerves részét képezte az elveszített háború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a történeti Magyarország egyes részeinek idegen katonai megszállása, csakúgy, mint az utóbbi nyomán bekövetkezett fokozatos főhatalomváltás: a magyar közigazgatás felszámolása és az új hatalmi struktúrák kiépítése.

Összeállításunk témája tehát: „Megszállás, iserifmpériumváltás, Trianon”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 2-es június 4-én, míg a 3-as ugyanezen hónap 16-án. A most megjelenő 3. szám első írásának szerzője, Völgyesi Zoltán azt bizonyítja meggyőzően, hogy 1918 novemberében és december első felében a szlovák lakosság egy része ‒ főleg a Felvidék keleti felében ‒ ellenezte a csehszlovák orientációt, és nyíltan kifejezte a Magyarországhoz való lojalitását. Bojtos Gábor az első világháború ideje alatt, majd 1918 után a szülőföldjüket tömegesen elhagyó menekültekről ír. Öt sikeres egyéni integrációs életutat vázol fel, mind az öt személy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei menekült tisztviselő volt. Demjén Ágnes a gróf Batthyány Tivadar belügyminisztersége idején, 1918 végén eszközölt főispáni kinevezéseket elemzi, és arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható a főispáni karban történt személyi változások magas száma. Péterffy Gergely vasúttörténeti írása nem kapcsolódik ugyan a témához, viszont szemléletes módon tárja az olvasó elé a magyar állam által 1947-ben viszontagságos körülmények között vásárolt 510 amerikai gőzmozdony ügyét. Dokumentumközlését mindeddig ismeretlen, látványos korabeli fotókkal illusztrálja.

 

Budapest, 2020. június 16.

A szerkesztők