Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton
„Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak, a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig - szám szerint mintegy 150 - derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott."
a.
Budapest, 1940. augusztus 9.
A budakörnyéki járás főszolgabírájától. Tárgy: Különleges (zsidó)
munkaszolgálatosok vissza-rendelése
Szám: 8691/1940. kig.
Solymár, Pesthidegkút és Nagytétény községek elöljáróságainak.
Az alispán úrnak a fent írt tárgyban kiadott rendeletét oly felhívással adom ki, hogy amidőn a községben foglalkoztatott különleges zsidó munkás osztag a munkáját befejezte, annak megtörténtét az alispán úrhoz haladéktalanul jelentse, és kérje a zsidó munkásalakulat visszairányítását.
A rendelet a következőképpen szól:
„Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. Szám: 4739/1940.kig. Tárgy: Különleges zsidó munkásszázadok visszarendelése. Valamennyi m. város polgármesterének és járás főszolgabírájának.
A Honvédelmi Miniszter Úr 203/1940. H. M. számú rendelete értelmében a különleges zsidó munkásszázadokat foglalkoztató munkaadóknak a munka befejezését és a munkásszázadok visszairányítását haladéktalanul kérni kell.
Ehhez képest felhívom Polgármester, Főszolgabíró Urat, hogy hatósága területén a zsidó munkásszázadokat foglalkoztató munkaadókat értesítse, hogy hozzám azonnal jelentsék be a munka befejezését és azt, hogy a zsidómunkás [sic!] alakulatok visszairányítását kérik.
A munkaadók hozzám benyújtott bejelentését az illetékes kerületi honvédparancsnoksággal azonnal közölni fogom.
A munkaadóknak azt is be kell jelenteni, hogy az igénybe vett zsidómunkás alakulat, melyik honvédkerületi parancsnoksághoz tartozik.
Budapest, 1940. évi augusztus hó 5. alispán helyett: dr. Blaskovich s. k. vm. főjegyző"
Budapest, 1940. évi augusztus hó 9.
A kiadmány hiteléül:
[Pál Ödön] dr. Horváth s. k.
irodavezető főszolgabíró
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7684/1940. - Az irat külzetén: Tisztelt Alispán Úr! F. sz. rendeletére t. jelentem, községünkben alkalmazott 50 főből álló különleges munkaszolgálatost felettes hatóságuk, a 208-as különleges munkás zlj. parancsnoksága (Szentendre) a mai napon visszarendelte. P[est]h[idegkút], 940. okt. 1. Szentannai.
Pesthidegkút, 190. szeptember 13.
Ad 7684/1940 kig. Pesthidegkút község elöljáróságától.
Tekintetes
M. kir. 208. számú Különleges Munkásszázad Parancsnoksága
Szentendre, Izbég
Felhívására tisztelettel értesítem, hogy miután a községünkbe kihelyezett szakasz a megkezdett munkálatokat befejezni nem tudta, annak további foglalkoztatására a községnek szüksége volna.
Minthogy azonban községünk háztartása nem rendelkezik a kihelyezett szakasz élelmezésével járó költségek fedezetével, illetve a rendelkezésre állott fedezetet már felhasználtuk, tisztelettel kérem, szíveskedjék a hozzánk kihelyezett szakaszt kincstári élelmezés mellett továbbra is községünkben foglalkoztatni.
Egyben közlöm, hogy a kincstári élelmezés mellett való átengedés iránt illetékes helyen a szükséges lépéseket folyamatba helyeztük, addig is, amíg érdemi döntést kapunk, az élelmezést vállaljuk.
Pesthidegkút, 1940. szeptember 13.
[aláírás nélkül]
vezetőjegyző
Jelzet: BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7684/1940.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő