"Legfőbb érték az ember"

1955-ben fiatalkorúként börtönben

„A zárkák két személyesek, kicsiny, szűk helyiségek. Egy-egy kétszemélyes zárkában azonban nem két fiatal, hanem 12 van elhelyezve. Öt szalmazsákon fekszik a 12 fiatalkorú. Több szalmazsák nem is volna a helyiség rövidsége miatt itt elhelyezhető. Ezek a szalmazsákok is aligha mondhatók, hogy szalmával tömöttek. Kb. 10 cm magasságúak, töredékkel teltek, piszkosak, úgyhogy a falnál összeállítva nem magasabb 50 cm-nél az 5 zsák. A leány letartóztatottak nem is fekszenek a zsákokra, inkább a padlóra, pokrócra, mert annyira bolhásak, poloskásak a zsákok, hogy nem bírnak azon aludni.”

Feljegyzés 

IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM.

1630-1/55 VIII/ 23/1
c/263/55

L. Apró
955. VIII.26.

F e l j e g y z é s .

1955. augusztus 12-én a Kozma utcai Országos Börtönben megvizsgáltuk a fiatalkorúak elhelyezését, továbbá, hogy mennyi idő alatt kerülnek elszállításra, mennyi időt töltenek és milyen körülmények között előzetes letartóztatásban.

Négy zárkában vannak elhelyezve a fiúk és két zárkában a lányok. A zárkák két személyesek, kicsiny, szuk helyiségek. Egy-egy kétszemélyes zárkában azonban nem két fiatal, hanem 12 van elhelyezve. Öt szalmazsákon fekszik a 12 fiatalkorú. Több szalmazsák nem is volna a helyiség rövidsége miatt itt elhelyezhető. Ezek a szalmazsákok is aligha mondhatók, hogy szalmával tömöttek. Kb. 10 cm magasságúak, töredékkel teltek, piszkosak, úgyhogy a falnál összeállítva nem magasabb 50 cm-nél az 5 zsák. A leány letartóztatottak nem is fekszenek a zsákokra, inkább a padlóra, pokrócra, mert annyira bolhásak, poloskásak a zsákok, hogy nem bírnak azon aludni. A fiatalkorúak saját behozott rongyos, piszkos ruhájukban vannak, amelyet kimosni nincs alkalmuk. Mint a kísérőnk mondotta, 5 dkg szappant kapnak havonta egy személyre, ez pedig csak 3 napra elég. Egy lavór van a helyiségükben. Hatan mosdanak egy lavór vízben, mert több vizet nem kapnak. WC nincs, erre a célra egy vödör van ebben a szuk helyiségben a 12 fiatalkorú részére. Sétán legutóbb megelőzően 8 nappal voltak az udvaron. - A kísérő őrmester elvtárs azt mondta, hogy az esőzés miatt nem tudták kivinni a foglyokat, mert a sáros udvarról sok piszkot vittek be a házba.

Ilyen zsúfolt, egészségtelen körülmények között hosszú hónapokat töltenek tétlenül. Munkát semmit sem végeznek. A büntetőeljárás lassúsága folytán átlag 3 hónapot töltenek itt a fiatalkorúak, de akinek rövidebb tartam a büntetése - 6-7 hónap -, azokat már nem is szállítják Sátoraljaújhelyre a fiatalkorúak börtönébe, hanem itt tölti le semmittevéssel, munkátlanul, egészségtelen körülmények között az elitélési időt. Bizonyos, hogy az eddigi csavargó, munkakerülő fiatalok - és túlsúlyban ilyenekről van szó - nem válnak rendesebbé, és aki azelőtt dolgozott is, az is csak elszokik a munkától, a szabad életben nehezen fog helytállni, becsületes emberré válni. Nem csak hogy segítséget nem kap ahhoz, hogy a kulturáltabb, tisztességes munkáséletet megismerje, hanem ellenkezőleg, a piszkot, a munkátlanságot szokja meg, és nem utolsósorban a homoszekszualitásra való hajlam is kifejlődhet, és ahogy a tapasztalat ezt mutatja, ez nem is marad el az ilyen zsúfolt, embertelen körülmények között való élésnél.

Véleményünk szerint sürgősen kell változtatni ezen a helyzeten. Átlagosan 60-70 fiatalkorú van előzetes letartóztatásban, és ezek szabadulásuk után nem a szocializmus lelkes építői, hanem inkább annak gátlóivá válnak, és környezetükre is rossz befolyást gyakorolnak.

A fiatalkorúak vonatkozásában minden területen külön rendelkezések vannak érvényben. Külön törvény rendelkezik arról, hogy az ügyészek, bírák milyen megkülönböztetett eljárás útján intézzék a fiatalkorúak ügyeit, hogy a nevelő hatás náluk fokozottabban érvényesüljön. Ugyanakkor az ezen a területen fennálló állapot turhetetlensége miatt az igazságügyi szerveknél érvényesülni kívánt nevelő hatás ilyen körülmények között értelmetlenné válik.

Ha a börtönviszonyok problémája nem is oldható meg rövid időn belül, azonban a nem nagy számú előzetes, illetve büntetését töltő fiatalok elhelyezésének megjavítása nem tur halasztást.

Javasoljuk, hogy az illetékes szervek haladéktalanul vizsgálják meg, és szüntessék meg a fennálló állapotot.

Budapest, 1955. augusztus 16.

 

Hegedüs Andrásné s.k.
Legfőbb Ügyészség
 Ságvári Magda s.k.
Igazságügyminisztérium

A jelentés az eredetivel megegyezik
Csendes Károly

MOL 276. f. 65. cs. 324. őe. Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai.

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő