Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
"Legfőbb érték az ember"
„A zárkák két személyesek, kicsiny, szűk helyiségek. Egy-egy kétszemélyes zárkában azonban nem két fiatal, hanem 12 van elhelyezve. Öt szalmazsákon fekszik a 12 fiatalkorú. Több szalmazsák nem is volna a helyiség rövidsége miatt itt elhelyezhető. Ezek a szalmazsákok is aligha mondhatók, hogy szalmával tömöttek. Kb. 10 cm magasságúak, töredékkel teltek, piszkosak, úgyhogy a falnál összeállítva nem magasabb 50 cm-nél az 5 zsák. A leány letartóztatottak nem is fekszenek a zsákokra, inkább a padlóra, pokrócra, mert annyira bolhásak, poloskásak a zsákok, hogy nem bírnak azon aludni.”
Feljegyzés
IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM.
1630-1/55 VIII/ 23/1
c/263/55
L. Apró
955. VIII.26.
F e l j e g y z é s .
1955. augusztus 12-én a Kozma utcai Országos Börtönben megvizsgáltuk a fiatalkorúak elhelyezését, továbbá, hogy mennyi idő alatt kerülnek elszállításra, mennyi időt töltenek és milyen körülmények között előzetes letartóztatásban.
Négy zárkában vannak elhelyezve a fiúk és két zárkában a lányok. A zárkák két személyesek, kicsiny, szuk helyiségek. Egy-egy kétszemélyes zárkában azonban nem két fiatal, hanem 12 van elhelyezve. Öt szalmazsákon fekszik a 12 fiatalkorú. Több szalmazsák nem is volna a helyiség rövidsége miatt itt elhelyezhető. Ezek a szalmazsákok is aligha mondhatók, hogy szalmával tömöttek. Kb. 10 cm magasságúak, töredékkel teltek, piszkosak, úgyhogy a falnál összeállítva nem magasabb 50 cm-nél az 5 zsák. A leány letartóztatottak nem is fekszenek a zsákokra, inkább a padlóra, pokrócra, mert annyira bolhásak, poloskásak a zsákok, hogy nem bírnak azon aludni. A fiatalkorúak saját behozott rongyos, piszkos ruhájukban vannak, amelyet kimosni nincs alkalmuk. Mint a kísérőnk mondotta, 5 dkg szappant kapnak havonta egy személyre, ez pedig csak 3 napra elég. Egy lavór van a helyiségükben. Hatan mosdanak egy lavór vízben, mert több vizet nem kapnak. WC nincs, erre a célra egy vödör van ebben a szuk helyiségben a 12 fiatalkorú részére. Sétán legutóbb megelőzően 8 nappal voltak az udvaron. - A kísérő őrmester elvtárs azt mondta, hogy az esőzés miatt nem tudták kivinni a foglyokat, mert a sáros udvarról sok piszkot vittek be a házba.
Ilyen zsúfolt, egészségtelen körülmények között hosszú hónapokat töltenek tétlenül. Munkát semmit sem végeznek. A büntetőeljárás lassúsága folytán átlag 3 hónapot töltenek itt a fiatalkorúak, de akinek rövidebb tartam a büntetése - 6-7 hónap -, azokat már nem is szállítják Sátoraljaújhelyre a fiatalkorúak börtönébe, hanem itt tölti le semmittevéssel, munkátlanul, egészségtelen körülmények között az elitélési időt. Bizonyos, hogy az eddigi csavargó, munkakerülő fiatalok - és túlsúlyban ilyenekről van szó - nem válnak rendesebbé, és aki azelőtt dolgozott is, az is csak elszokik a munkától, a szabad életben nehezen fog helytállni, becsületes emberré válni. Nem csak hogy segítséget nem kap ahhoz, hogy a kulturáltabb, tisztességes munkáséletet megismerje, hanem ellenkezőleg, a piszkot, a munkátlanságot szokja meg, és nem utolsósorban a homoszekszualitásra való hajlam is kifejlődhet, és ahogy a tapasztalat ezt mutatja, ez nem is marad el az ilyen zsúfolt, embertelen körülmények között való élésnél.
Véleményünk szerint sürgősen kell változtatni ezen a helyzeten. Átlagosan 60-70 fiatalkorú van előzetes letartóztatásban, és ezek szabadulásuk után nem a szocializmus lelkes építői, hanem inkább annak gátlóivá válnak, és környezetükre is rossz befolyást gyakorolnak.
A fiatalkorúak vonatkozásában minden területen külön rendelkezések vannak érvényben. Külön törvény rendelkezik arról, hogy az ügyészek, bírák milyen megkülönböztetett eljárás útján intézzék a fiatalkorúak ügyeit, hogy a nevelő hatás náluk fokozottabban érvényesüljön. Ugyanakkor az ezen a területen fennálló állapot turhetetlensége miatt az igazságügyi szerveknél érvényesülni kívánt nevelő hatás ilyen körülmények között értelmetlenné válik.
Ha a börtönviszonyok problémája nem is oldható meg rövid időn belül, azonban a nem nagy számú előzetes, illetve büntetését töltő fiatalok elhelyezésének megjavítása nem tur halasztást.
Javasoljuk, hogy az illetékes szervek haladéktalanul vizsgálják meg, és szüntessék meg a fennálló állapotot.
Budapest, 1955. augusztus 16.
Hegedüs Andrásné s.k. Legfőbb Ügyészség | Ságvári Magda s.k. Igazságügyminisztérium |
A jelentés az eredetivel megegyezik |
MOL 276. f. 65. cs. 324. őe. Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő