Elindul az első Tour de France.Tovább
Népnevelők a „csiga brigádok” ellen
Tolnaiak harca a begyűjtési csata győzelméért 1951-ben
„Dolgozó parasztságunk a város területén az aratási munka elvégzése után igen kis mértékben fogott csak hozzá a gabonaneműeknek a behordásához a cséplőgéphez, ami gátolja a cséplőgépek munkáját. Ezért felhívjuk az elvtárs figyelmét, hogy még a ma este folyamán minden népnevelőt mozgósítson a területére, akik mozgósítsák a dolgozó parasztságot a learatott gabonának a cséplőgépekhez való behordására. Fel kell számolni azt a nézetet, hogy a búzának még a kepében kell érni, és azt is, hogy kemény a tarló és nem lehet szántani.”
Forrás
| MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SZEKSZÁRDI PÁRTBIZOTTSÁGA július 14. SZEKSZÁRD | Szekszárd, 1951. |
Kedves Titkár elvtárs!
A város területén az aratási munka a mai nappal a zab kivételével befejezettnek tekinthető. Az elkövetkezendő időkben a legfontosabb feladata minden Pártszervezetnek a dolgozó parasztság mozgósítása a learatott gabonák behordására a cséplőgépekhez, a népnevelők biztosítása a cséplőgépekhez és az agitációs munka vivése teljes lendülettel a begyűjtés teljesítésének érdekében. A feladatok közé tartozik még, hogy dolgozó parasztságunk a csépléssel párhuzamosan a tarlóhántási és másodvetési munkákat is végezze.
Az ellenőrzés során a cséplőgépeknél megállapítottuk, hogy a Pártszervezetek többsége részéről, a népnevelők többsége nem jelent meg, ezért a Titkár elvtárs fokozottabban ellenőrizze a népnevelőket a munkájukban és biztosítsa a cséplőgépeknél a népnevelők megjelenését.
Dolgozó parasztságunk a város területén az aratási munka elvégzése után igen kis mértékben fogott csak hozzá a gabonaneműeknek a behordásához a cséplőgéphez, ami gátolja a cséplőgépek munkáját. Ezért felhívjuk az elvtárs figyelmét, hogy még a ma este folyamán minden népnevelőt mozgósítson a területére, akik mozgósítsák a dolgozó parasztságot a learatott gabonának a cséplőgépekhez való behordására. Felkell számolni azt a nézetet, hogy a búzának még a kepében kell érni, és azt is, hogy kemény a tarló és nem lehet szántani. Fel kell lépni az ilyennemű megnyilvánulások ellen.
Összegezve: az előttünk álló legfontosabb feladat a cséplés, a begyűjtés, tarlóhántás, másodvetés időben való elvégzése. Ennek érdekében a Titkár elvtárs biztosítsa, minden körülmények között, a cséplőgépeknél a népnevelők , és a népnevelők még a ma este folyamán a körzetükbe tartozó minden dolgozó parasztot lejárjanak és mozgósítsák őket a gabonának a behordására a cséplőgépekhez.
Felkérjük a Titkár elvtársat, hogy az összekötőket minden kedden, csütörtökön és szombaton reggel 9 óráig a városi Pártbizottságra küldje be pontosan.
| Elvtársi üdvözlettel Szabópál Antal |
TML - XXIV/403 MESZÖV iratai 1947-73. (Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára - XXIV/403 MESZÖV iratai 1947-73. Pártutasítások, jegyzőkönyvek, jelentések, beszámolók )
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő