Albert Einstein publikálja „A mozgó testek elektrodinamikájáról” című dolgozatát, melyben bevezeti a speciális relativitáselméletet.Tovább
Archívum
A hazai cserkészet kétségtelenül a két világháború közötti időszakban élte virágkorát. Országos szervezetük, a Magyar Cserkész Szövetség (továbbiakban: MCSSZ) az ifjúság nevelése mellett jelentős külügyi tevékenységet valósított meg, melynek nyomán nemzetközi színtéren a „megcsonkított Magyarország” ügyét is tematizálni tudta. Így a Horthy-korszak egyik kultúrdiplomáciai csúcsteljesítményét jelentette az, hogy a IV. világjamboree-t vendégül láthatta Magyarország. Hogy milyen narratívát tettek magukévá az ide sereglő nyakkendős fiatalok a magyar kultúráról és nemzetünk helyzetéről, abba betekintést enged az itt közölt angol nyelvű forrás és annak lábjegyzetelt fordítása, hogy a világ másik feléről érkező ausztrál cserkészek emlékezetében mi maradt meg a gödöllői jamboree-ról.
1918 őszén a 20. század legnagyobb méretű spontán paraszti forradalma bontakozott ki Magyarországon. A levéltári iratokban az 1918 őszi erőszakos események számos formájára találhatunk példát Szabolcs vármegyére vonatkozóan. A spontán lövöldözéstől kezdve, az olykor tömeges, máskor egyénileg elkövetett fosztogatásokon, lopáson át, a kegyetlen gyilkosságig minden megtörtént. Az erőszakos események forgatókönyve szinte minden esetben azonos volt: a hazatért frontkatonák a magukkal hozott fegyvereikkel lefegyverezték, máshol elüldözték a karhatalmat, majd kifosztották az üzleteket. Ezt követte a magyar közigazgatás helyi szereplőinek a megfenyegetése, megalázása, fizikai bántalmazása. Jelenlegi ismereteink szerint a féktelen lakossági erőszaknak Szabolcs vármegyében tizenhat halálos áldozata és négy súlyos sérültje volt.
Pehm Józsefné, Kovács Borbála 1960. február 5-én, péntek hajnalban távozott az élők sorából. A témával korábban akkor foglalkoztunk, amikor Anthony Pearce budapesti munkásságát mutattuk be, amely során kissé felületesen, a bulvárlapok színvonalán számolt be Mindszenty bíboros amerikai menedékéről. Ezúttal azt kívánjuk még részletesebben áttekinteni, milyen lépéseket tett a Robinnak becézett és tapasztalatlan Robert Gordon Pym Mannock Reuters-tudósító, amikor február 5-én értesült az amerikai követségtől a bíboros édesanyjának az elhalálozásáról. Jelen tanulmány Mindszenty bíboros elhunyta 50. évfordulójának évében jelenik meg.
Kada Lajos címzetes érsek, pápai nuncius életrajzi interjúkötetében így emlékezett vissza első lelkipásztori beosztására: „Abban az időben Zágon József prelátus volt a külföldön élő magyarok apostoli vizitátora, ő nevezett ki a szentelésem után az itáliai menekült magyarok lelkipásztorává.” A kérdésünk az, mi késztette Kada Lajost arra, hogy helyzetjelentést írjon a magyar menekültekről?
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Ezen a napon történt június 30.
1905
1934
A „Hosszú kések éjszakáján” (június 30-ára virradó éjszaka) Hitler leszámol a náci párton belüli ellenzékével, és feloszlatja az SA-t. (...Tovább
1947
Az utolsó magyar hadifoglyot is elengedték nyugati szövetséges hatalmak.Tovább
1951
Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.Tovább
1954
A svájci labdarúgó világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megveri a kétszeres világbajnok Uruguayt.Tovább
- 1 / 2
- >
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő