Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Hadirokkant sors a második világháború után
A hadirokkant „ott reszket hidegrázósan, roncs idegekkel az utcasarkon, világtalan szemmel, fehér botjára támaszkodva és ott ül a hídfőknél, villamos végállomásoknál, sétatereken, fél karral, fél lábbal vagy mind a két végtagja híjjával. […] Mindennapi útjainkon előttünk bicegnek, roskadoznak, mint a nemzet lelkiismeretének élő, tragikusan vonagló és vádoló jelképei. […] Vádolják […] a haladás, az emberiesség, a közjólét ellenségeit, e romlott képzeletű, rögeszmékbe zavarodott politikusokat, akik két világháborúba taszították a békés, munkás és emberi életet szomjazó népeket.”
Bakos Imre újkécskei hadirokkant tüdőbeteg svájci gyógykezelése
Tek[intetes] Népjóléti Minisztériumnak
Az elmúlt hónapokban olvastam arról, hogy Magyarországról Svájcba fognak kivinni tüdőbetegeket az ot[t]ani természet és a levegő nagy gyógyhatása véget[t]. Kérem a T. minisztériumot, hogy én, mint tüdőbeteg és 100% hadirok[k]ant vagyok, én is nagyon szeretnék azok közé tartozni, akiket majd kivisznek gyógyulni.
1944. október 1-[j]én felülvizsgálatra voltam küldve 6 hónapi egészségügyi szabacságra.[!] Én meg is érkeztem a rendeltetési helyemre, de a kórházi leletemet nem tudták a rendeltetésire jut[t]atni már a háborús hejzet [!] miat[t]. És ek[k]or az én felülvizsgálatom teljesen tárgytalanná vált a háborús hejzet [!] miatt. Majd 23 hónapot töltöt[t]em el a felülvizsgálatig idehaza ugyan ojan [!] állapotban, mint ma vagyok. Majd 1946. augusztus hónap saját kérelmemre felülvizsgálatra hívtak és így 1946. szept[ember] 1. óta, mint 100% hadirokkant vagyok. Most azt szeretném még tudni, hogy arra a 23 hónapra, amikor még nem voltam leszázalékolva, nem-e járna valami címen pénzbeli támogatás, mint elmaradt rok[k]ant járulék.
És még azt szeretném megtudni pontosan, hogy amikor a rok[k]ant járulékomat fojósították[!] 70 forintba havonta és akkor a hét első hónapokra miért csak 60-60 forintot adtak nekem.
Kérem a T. Népjóléti Minisztériumot, hogy kérésemet és panaszomat hal[l]gassák meg és mindezekről választ kérek.
Csat. 1 drb hadirok[k]ant igazolványt.
Tisztelet[t]el
| Bakos Imre Újkécske, Petőfi u. 24. |
***
| 131.902 szám. Érk. 1948. | IV. osztály |
TÁRGY:
Bakos Imre újkécskei hadirokkant tüdőbeteg svájci gyógykezelésének ügye
ELINTÉZÉS
Községi Elöljáróságnak,
Újkécske
Bakos Imre Újkécske, Petőfi utca 24. szám alatt lakó 100%-os tüdőbeteg hadirokkant Svájcban való gyógykezelését kérte. Értesítse nevezettet, hogy ez idő szerint tüdőbetegeket Svájcban való kezelésére hadirokkant jogon lehetőség nincs.
Hadirokkantsági igényének megállapítása előtt terjedő időre hadirokkant járadékban nem részesíthető.
Felhívom egyben, hogy kérelmére a hadirokkant járadékának összegére vonatkozó felvilágosítást saját hatáskörében oldja meg.
1948. III. 5.
[olvashatatlan aláírások]
Jelzet: MOL XIX-C-1-i-131902-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
1911
1913
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
1921
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
1924
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
1936
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő