Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla lesz.Tovább
Szeptember végén – 1989
„Fejti György nyilatkozata – miszerint a „politikai primadonnák” nagy fellépése várható a kongresszuson – helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező” hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.”
Források
A budapesti pártbizottság információs jelentése
1989. szeptember 21.-27.
Belpolitika
l. Az elmúlt hét végén került sor az MSZMP budapesti küldöttértekezletére. Az értekezlet véleményezte a párt Alapszabály-tervezetét és a Történelmi utunk
az MSZMP Megválasztotta a még hiányzó 20 kongresszusi küldöttet. A pártértekezlet támogatta azt a többségi véleményt, hogy a programnyilatkozat elvi jellegű, értékrendet, új szemléletet képviselő legyen. Fontosnak tartotta, hogy ennek nyomán készüljön el a párt politikai és választási programja. Különösen fontosnak tartotta, hogy a válságkezelés feladatait tartalmazó program mielőbb elkészüljön. Javasolta, hogy a párt alakítsa ki új viszonyát az ifjúsághoz, a munkássághoz és dolgozza ki új felfogását a szakszervezetekre és az ifjúsági szervezetekre. A vita alapján a kongresszus előkészítő és ügydöntő munkája figyelmébe ajánlja az alábbi főfeladatokat:- az ország helyzetének megítélése;
- a tulajdonviszonyokról alkotandó felfogás;
- a modellváltás értelmezése;
- pártunk jellege, működési módja és szinterei;
- a tudomány, az oktatás, a kultúra stratégiai kérdésnek minősítése.
A pártértekezlet a tervezett egy nappal szemben két napig tartott és ez az érdeklődők, az eseményt figyelemmel kísérők körében találgatásokra adott okot. A fővárosi kommunisták igénylik, hogy képviselőik útján minél előbb érdemi tájékoztatást kapjanak az értekezlet munkájáról.
2. A pártelnökség tagjainak hét végi
élénk visszhangot váltottak ki. Németh Miklós [miniszterelnök] nyilatkozata arra mutat, hogy a pártelnökségen belül is viszály van - hangzott el. Pozsgay Imre nyilatkozatát egyenesen „politikai zsarolásnak" minősítették egyesek. Többen ugyanakkor attól tartanak, hogy szavait pontatlanul adta vissza a sajtó - mintegy lejáratni akarván Ugyanígy sokan „hátba támadásnak" minősítik az Élet és Irodalom újságban megjelent cikket. Mások viszont - a fentiekre is figyelemmel - Pozsgay Imre köztársasági elnökjelölését az MSZMP részéről hibásnak minősítik. A többségi véleményként azonban az fogalmazódott meg, hogy személyében a párt egyetlen hiteles elnökjelöltjét veszítheti el, ha tudatos lejáratása tovább folytatódik.3. Viszonylag kevés aktivista jelenlétében nyílt meg kedden délután a Villányi úti Politikai Propaganda és Művelődési Központban az MSZMP fővárosi választási centruma, amely egyszerre szolgálja majd a párt politikai céljait, választási előkészületeit és a szimpatizánsok tömegeinek megnyerését - hangzott el A jelenlévők, és a híradások alapján mások is helyeslik, hogy a párt már most és tudatosan beindítja választási tevékenységét.
4. Várakozás előzte meg, és élénk figyelem kíséri az országgyűlés munkáját. Németh Miklós beszéde egyértelmű helyeslést váltott ki. A közvélemény egyetért abban, hogy az úgynevezett sarkalatos törvényeket mielőbb el kell fogadni. Helyeslést váltott ki a kisnyugdíjasok támogatásának
5. A pártközvélemény szerint a legutóbbi MSZMP KB-ülésről kiadott közlemény „semmitmondó" minősítést kapott. A párton belül - a kongresszusi készülődés kapcsán - növekszik a politikai aktivitás - jelezték több helyről. A tagságban együtt van jelen a bizakodás és a nyugtalanság a párt jövőjét illetően.
6. Kedvező visszhangja van az idei
.7. Megoszlanak a vélemények hazánk izraeli képviseletének megnyitása ügyében. Vannak, akik attól tartanak, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele az arab országok leplezetlen reagálását, gazdasági kapcsolataink és külkereskedelmi lehetőségeink romlását jelentik. Mások szerint a magyar-izraeli kapcsolatok korábbi megszüntetése volt a hiba és nem a mostani
Külpolitika
Az elmúlt időszakban a nemzetközi élet eseményei háttérbe szorultak közvéleményünkben. Jelzéseket csak az SZKP KB-ülésről, a szovjet-amerikai külügyminiszteri
ezek szerény visszhangjáról kaptunk.Kérjük, hogy az anyagot felhasználás után megsemmisíteni szíveskedjen.
dr. Bródy Péter
Az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 28-ai jelentése a szeptember 21. - 27-ei időszak eseményeinek visszhangjáról (39. hét) Budapest Főváros Levéltára XXXV. 1. c. 439. ő. e. - Az MSZMP Budapesti Bizottság Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 21. - 27-ei információs jelentése. 72 példányban készült, dr. Bródy Péter helyett Tóvizi Ilona által hitelesített, géppel írott másodlat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
