A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Szeptember végén – 1989
„Fejti György nyilatkozata – miszerint a „politikai primadonnák” nagy fellépése várható a kongresszuson – helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező” hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.”
A budapesti pártbizottság információs jelentése
1989. szeptember 28.-október 4.
Belpolitika
1. Az MSZMP közelgő kongresszusát széles körű és élénk várakozás előzi meg. A lakosság (párttag és pártonkívüli egyaránt) nagy jelentőséget tulajdonít a tanácskozásnak. A kongresszusra való felkészülést szolgáló küldöttcsoporti összejövetelek vitái arra mutatnak, hogy együtt van jelen a párt jövője iránti aggodalom és a gyökeres megújulás iránti igény. Ugyanakkor a pártközvélemény a párt vezetőinek gyakran egymásnak ellentmondó nyilatkozatai alapján a kongresszus kimenetelét illetően elbizonytalanodott és szkeptikus. Sokan tartózkodó álláspontra helyezkedtek párttagságuk fenntartását illetően a kongresszus eredményétől függően. Mind több alapszervezetben a tagdíjat visszatartják, a párttagságot pedig „szüneteltetik".
Az üzemi pártszervezetek jelzései szerint a párttagság körében fásultságot, közömbösséget tapasztalnak. Élénkülő „értelmiségellenes" tendenciák bontakoznak ki. Ez egyrészt abból származik, hogy sokan nem tudnak eligazodni a pártban folyó „viták tengerében". Másrészt a képviseletük hiányában (a munkás küldöttek alacsony száma miatt) úgy érzik, hogy kirekesztésükkel, véleményük meghallgatása nélkül születnek döntések. A feszültnek mondható hangulatban folynak a párt jövőjéről, a leendő tisztségviselők személyéről történő találgatások. Vannak, akik a pártszakadást elkerülhetetlennek tartják. Mások viszont abban bíznak, hogy a szélsőségek leválásával, a párt nevének megtartásával létrejöhet az MSZMP kívánt szervezeti, politikai és cselekvési egysége.
Fejti György nyilatkozata - miszerint a „politikai primadonnák" nagy fellépése várható a kongresszuson - helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező" hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.
A közvéleményben ma együtt van jelen a várakozás, a félelem, a bizonytalanság és tapasztalható növekvő ellenszenv az MSZMP iránt. A kongresszustól azt várják, hogy az határozottan és látványosan elhatárolódik a kompromittált pártvezetőktől és új, hiteles vezetők kerülnek a párt élére.
2. A Fegyveres Erők Napja tüntetésekben megnyilvánuló, szélsőséges megnyilvánulásoktól sem mentes fellépés a Munkásőrség ellen további aggodalommal töltötte el az állományt. Bizonytalanok és elkeseredettek a történtek miatt. Hasonló „életérzések" jellemzik a párt, szakszervezeti és „hagyományos" társadalmi szervezetek tagjait
3. A mind több napi megélhetési gonddal küszködő lakosság körében aggodalmat váltott ki annak bejelentése, hogy jövő évben az alapvető élelmiszerek ára szabaddá válik. A közvélemény szeretne világosan látni az elképzelések majdani hatását illetően, és ezért részletes felvilágosítást sürgetnek.
4. Felháborodást váltott ki az úgynevezett valutacsekk bevezetése. Az előzetes híradásokkal szemben - a beváltáskor magas kezelési költséget számolnak fel - becsapásnak minősíti k az érdekeltek.
5. Az október 23-a megünneplésével kapcsolatos elképzelések ismertetése nem segíti a nemzeti megbékélés ügyét. A nap nemzeti ünneppé való nyilvánítása további indulatokat gerjeszthet - fogalmazódott meg. A mai helyzetben „nem a múlton kell rágódni, hanem a tennivalókra kellene irányítani a nemzet figyelmét".
6. Az Országgyűlés munkáját általában elismerő vélemények kísérték.
Külpolitika
1. Továbbra is figyelem kíséri az NDK-ból kitelepülni vágyók ügyét. A már-már egészen kelet-európai üggyé növekvő probléma végleges megoldása sürgőssé kezd válni. A kelet-európai országokból menekülni kényszerült százezrek arról tanúskodnak, hogy a „létező szocializmus" képtelen megnyugtató választ adni az elégedetleneknek - fogalmazódott meg.
2. A román vezetés durva, a realitásokat figyelmen kívül hagyó beavatkozását a
a közvélemény elítéli. A közös fellépés sürgetését egyenesen nevetségesnek minősíti a lakosság.3. Érdeklődés kíséri a nyugati országok erőfeszítéseit, amelyek a lengyel és magyar gazdaság talpra állítása érdekében történik.
Kérjük, hogy az anyagot felhasználás után megsemmisíteni szíveskedjen.
dr. Bródy Péter
Az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályának 1989. október 5-ei jelentése a szeptember 28. - október 4-ei időszak eseményeinek visszhangjáról (40. hét) Budapest Főváros Levéltára XXXV. 1. c. 439. ő. e. - Az MSZMP Budapesti Bizottság Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 28. - október 4-ei információs jelentése. 72 példányban készült, dr. Bródy Péter helyett Tóvizi Ilona által hitelesített, géppel írott másodlat
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő