Kétnapos szovjet-amerikai csúcstalálkozó Bécsben, Hruscsov és John F. Kennedy között.Tovább
Egyetemi diáksztrájk mozgalom 1988-ban
A felsőoktatás a ’80-as évek végén
„A magyar felsőoktatás [..] nem képes megfelelni a modern kor támasztotta követelményeknek, a magyar társadalom rövid- és hosszú távú érdekeinek. Egyetemeinkre és az ott folyó oktatásra – egész évben és intézményesen – a poroszos hagyományok, a tantervutasítás, az autonómia hiánya, az átideologizáltság, a teljesítmény központúság és a minőségi szempontokat érvényesíteni képtelen mennyiségi termelés jellemző. Ezt a helyzetet és állapotot tarthatatlannak és az eddigi módon megreformálhatatlannak tartjuk. A felsőoktatás egészét kell megváltoztatni, új alapokra helyezni.”
A dokumentumokról
A Művelődési Minisztérium, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya végig fokozott figyelemmel kísérte az eseményeket, és minden lényeges momentumot igyekezett dokumentálni. Czibere Tibor művelődési miniszter iratai között jelentős mennyiségű irat maradt az utókorra (MOL XIX–I–9–c–2937–1988. szám alatt), akinek személyesen is megküldték a követeléseket, vagy éppen illetékes intézkedésre a más hivatalhoz érkezett beadványokat is neki küldték át. Ezen kívül Pusztai Ferenc felsőoktatásért felelős miniszterhelyettes is követte a fejleményeket, és több ügyben hivatalból intézkedett (iratai megtalálhatóak: MOL XIX–I–9–p állag). A párthoz érkezett vagy ott keletkezett iratok az M–KS 288. fond 36/1988. csoport 2. őrzési egységében találhatóak.
A korabeli dokumentumok az akkor már nagymértékben használt fénymásoló-gépek és a nyomdatechnika alkalmazása miatt viszonylag nagy példányszámban terjedtek el. Többségük ráadásul meglehetősen terjedelmes, ezért egyrészt igyekeztünk a fontosabb, másrészt a rövidebb és lényegre törőbb forrásdokumentumokat közre adni kizárólag az őszi események fejleményeiről.
A diáksztrájkról keletkezett iratok egy része telexen keresztül érkezett, másik részük, a jelentések és a feljegyzések többsége írógéppel vagy számítógéppel (gyakran gyors iramban) készült, így gyakoriak voltak a félreütések, a betűtorlódások. Ezeket egy kivételével automatikusan javítottuk, illetve a vesszők és a hosszú „ú” és „í” betűk hiányát pótoltuk. A nagy és kis kezdőbetűk használatán, valamint a gyakori kötőjelek alkalmazásán nem változtattunk, a korabeli kiemeléseket meghagytuk.
A szövegben a korabeli egyetemek és főiskolák, valamint karaik nevét nagyon gyakran mozaikszavakkal adták meg. Ezeket a gyakorlatunktól eltérően nem a szövegben oldjuk fel szögletes zárójelek között, hanem itt soroljuk fel a rövidítéseket és a teljes, hivatalos nevüket.
BME = Budapesti Műszaki Egyetem
ELTE = Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)
JATE = József Attila Tudományegyetem (Szeged)
JPTE = Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs)
KLTE = Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen)
MKKE = Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
ÁJTK = Állam- és Jogtudományi Kar
BTK = Bölcsészettudományi Kar
TTK = Természettudományi Kar
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő