India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
Egyetemi diáksztrájk mozgalom 1988-ban
„A magyar felsőoktatás [..] nem képes megfelelni a modern kor támasztotta követelményeknek, a magyar társadalom rövid- és hosszú távú érdekeinek. Egyetemeinkre és az ott folyó oktatásra – egész évben és intézményesen – a poroszos hagyományok, a tantervutasítás, az autonómia hiánya, az átideologizáltság, a teljesítmény központúság és a minőségi szempontokat érvényesíteni képtelen mennyiségi termelés jellemző. Ezt a helyzetet és állapotot tarthatatlannak és az eddigi módon megreformálhatatlannak tartjuk. A felsőoktatás egészét kell megváltoztatni, új alapokra helyezni.”
3. Kristó Gyula dékán levele a Minisztériumnak
15-82/1988.
Művelődési Minisztérium
Józsa György elvtársnak,
főosztályvezető
Budapest, 1884 Szalay u. 10-14.
Tisztelt Józsa Elvtárs!
Mint Ön előtt Szövényi Zsolt osztályvezető tájékoztatásából, valamint a tömegkommunikációs eszközök híradásából ismert, karunkon 1988. szeptember 28-án 1 napos hallgatói sztrájk zajlott le, amelynek bizonyos követelései minisztériumi állásfoglalást igényelnek. Tekintettel azonban arra, hogy a követelések másik része a Karon folyó oktatás dolgát érinti, hajlamos vagyok úgy megítélni, hogy a hallgatók által válaszadásul a minisztériumtól kért 30 napos határidő (lejárta: 1988. október 28.) a kari oktatás kérdéseit illetően rám, mint a kar dékánjárta is vonatkozik. Annak érdekében. Hogy a jelzett napig a hallgatókat tájékoztatni tudjam, részint a minisztériumnak szóló tájékoztatás kötelezettségével, részint pedig további lépéseink engedélyezése célzatával az alábbiakat közlöm Főosztályvezető elvtárssal.
1. Már a sztrájkot megelőzően, a tavalyi ifjúsági parlamenti állásfoglalásnak megfelelően intézkedtem, hogy e tanévtől kezdve a karon az előadások látogatása nem kötelező.
2. Ugyancsak a sztrájkot megelőzően kimunkáltunk egy olyan elképzelést, amely az 1989/90. tanévtől kezdődően ott, ahol a feltételek erre megvannak, bevezetnénk a párhuzamos előadások és szemináriumok meghirdetését, illetve azok hallgatók általi szabad választását.
Tisztelettel kérem Főosztályvezető elvtársat, levélben, telefonon, vagy telexen szíveskedjék a közeli hetekben a harmadik pontban foglaltakban kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatni, hogy legkésőbb október 28-án a hallgatóknak magam is megadhassam a kart érintő oktatási kérdésekben a tájékoztatást.
Szeged, 1988. október 4.
Kristó Gyula
(Dr. Kristó Gyula dékán)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
