Az Ezredévi Kiállítás 1896-ban

„Ami a kiállítási területet illeti, az eddig folytatott tárgyalások mai állása a következő: A fő- és székváros közönsége 1892. évi november 9-én tartott közgyűléséből 1104. szám alatt hozott határozata alapján arról volt szíves értesíteni, hogy úgy a városligetnek azt a részét, mely az 1885-iki országos kiállítás czéljaira rendelkezésére állott, mint a Stefánia út jobb oldalán levő és a nyári színkörig elterjedő városligeti részt is átengedni kész; s egyúttal közölte azon óhajtásokat, melyeket a fő- és székváros érdekeire való figyelemmel szem előtt kíván tartatni.”

2. Felhívás a zeneoktatási kiállításhoz szükséges tárgyak bejelentéséről

1895. július 2.

 

AZ 1896-IKI

EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS

III/5. ALCSOPORTJA.

Felhívás

Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás közoktatásügyi III/5. alcsoportja felöleli a zenei szakoktatást is. Mivel azonban a zene-oktatásnak leginkább csak eszközei állíthatók ki szemléleti úton, főleg e körből fog kikerülni az, amit zeneművészeti szaknevelésünk be fog mutathatni. Kívánatos és szükséges, hogy e szak is méltóan legyen képviselve, hogy a zeneiskolák hozzájáruljanak, s hogy arra az előkészületeket mielőbb megtegyék.

Tisztelettel kérjük ennélfogva a zene-iskolák tek[intetes] igazgatóit, tanárait és a zeneművészet összes tanférfiait, hogy a f. évi október hó végéig bejelentsék, hogy mennyiben és mivel járulnak hozzá a zeneművészeti szakoktatás kiállításához.

A kör, melyből a kiállítás tárgyai vehetők, a következő:

•1.                 zeneiskolák eddig kiadott Évkönyvei, illetve Értesítői;

•2.                 zeneiskolák tantervei és tanmenetei;

•3.                 mindennemű statisztikai táblázatok és kimutatások;

•4.                 zeneiskolák épületeinek és egyes tantermeinek fényképei;

•5.                 zeneiskolák rövid története, nyomtatásban kiadva;

•6.                 elméleti tankönyvek;

•7.                 ének-iskolák, valamint a hegedű, zongora, orgona vagy más hangszerek régi és újabb iskolái, azokra vonatkozó tanulmányok, nemkülönben elméleti és gyakorlati művek, methodikák, illetve methodikai munkák;

•8.                 zenetanárok arczképei, lehetőleg az egész tanári testület egy képen;

•9.                 régi zenetanárok arczképei és mellszobrai;

•10.             vakok zenei nevelésére vonatkozó eszközök;

•11.             minden találmány, mely a zenei szakoktatás tökéletesítésére vonatkozik.

Tisztelettel kérjük a zeneművészet t. tanférfiait, hogy szíveskedjenek a mellékelt bejelentési lap rovatait pontosan kitöltve f. évi október hó végéig - és pedig két példányban - dr. Harrach József csoportbiztos czímére (Budapest, Andrássy út 67. sz.) beküldeni.

Budapest, 1895. júl. 2.

Az ezredéves kiállítás közoktatásügyi III/5. alcsoport bizottsága nevében:

                                                                                                 Szmrecsányi Miklós,

                                                                                                 oszt. tanácsos, elnök.

 

Jelzet: MOL XXXII-23-i-3. 42. d. - Magyar Országos Levéltár. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. KSH elnöke alá tartozó szervek iratai.

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő