Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább
Az Ezredévi Kiállítás 1896-ban
„Ami a kiállítási területet illeti, az eddig folytatott tárgyalások mai állása a következő: A fő- és székváros közönsége 1892. évi november 9-én tartott közgyűléséből 1104. szám alatt hozott határozata alapján arról volt szíves értesíteni, hogy úgy a városligetnek azt a részét, mely az 1885-iki országos kiállítás czéljaira rendelkezésére állott, mint a Stefánia út jobb oldalán levő és a nyári színkörig elterjedő városligeti részt is átengedni kész; s egyúttal közölte azon óhajtásokat, melyeket a fő- és székváros érdekeire való figyelemmel szem előtt kíván tartatni.”
2. Felhívás a zeneoktatási kiállításhoz szükséges tárgyak bejelentéséről
1895. július 2.
AZ 1896-IKI
EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS
III/5. ALCSOPORTJA.
Felhívás
Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás közoktatásügyi III/5. alcsoportja felöleli a zenei szakoktatást is. Mivel azonban a zene-oktatásnak leginkább csak eszközei állíthatók ki szemléleti úton, főleg e körből fog kikerülni az, amit zeneművészeti szaknevelésünk be fog mutathatni. Kívánatos és szükséges, hogy e szak is méltóan legyen képviselve, hogy a zeneiskolák hozzájáruljanak, s hogy arra az előkészületeket mielőbb megtegyék.
Tisztelettel kérjük ennélfogva a zene-iskolák tek[intetes] igazgatóit, tanárait és a zeneművészet összes tanférfiait, hogy a f. évi október hó végéig bejelentsék, hogy mennyiben és mivel járulnak hozzá a zeneművészeti szakoktatás kiállításához.
A kör, melyből a kiállítás tárgyai vehetők, a következő:
•1. zeneiskolák eddig kiadott Évkönyvei, illetve Értesítői;
•2. zeneiskolák tantervei és tanmenetei;
•3. mindennemű statisztikai táblázatok és kimutatások;
•4. zeneiskolák épületeinek és egyes tantermeinek fényképei;
•5. zeneiskolák rövid története, nyomtatásban kiadva;
•6. elméleti tankönyvek;
•7. ének-iskolák, valamint a hegedű, zongora, orgona vagy más hangszerek régi és újabb iskolái, azokra vonatkozó tanulmányok, nemkülönben elméleti és gyakorlati művek, methodikák, illetve methodikai munkák;
•8. zenetanárok arczképei, lehetőleg az egész tanári testület egy képen;
•9. régi zenetanárok arczképei és mellszobrai;
•10. vakok zenei nevelésére vonatkozó eszközök;
•11. minden találmány, mely a zenei szakoktatás tökéletesítésére vonatkozik.
Tisztelettel kérjük a zeneművészet t. tanférfiait, hogy szíveskedjenek a mellékelt bejelentési lap rovatait pontosan kitöltve f. évi október hó végéig - és pedig két példányban - dr. Harrach József csoportbiztos czímére (Budapest, Andrássy út 67. sz.) beküldeni.
Budapest, 1895. júl. 2.
Az ezredéves kiállítás közoktatásügyi III/5. alcsoport bizottsága nevében:
Szmrecsányi Miklós,
oszt. tanácsos, elnök.
Jelzet: MOL XXXII-23-i-3. 42. d. - Magyar Országos Levéltár. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. KSH elnöke alá tartozó szervek iratai.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 13.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
