Elindul az első Tour de France.Tovább
Az Ezredévi Kiállítás 1896-ban
„Ami a kiállítási területet illeti, az eddig folytatott tárgyalások mai állása a következő: A fő- és székváros közönsége 1892. évi november 9-én tartott közgyűléséből 1104. szám alatt hozott határozata alapján arról volt szíves értesíteni, hogy úgy a városligetnek azt a részét, mely az 1885-iki országos kiállítás czéljaira rendelkezésére állott, mint a Stefánia út jobb oldalán levő és a nyári színkörig elterjedő városligeti részt is átengedni kész; s egyúttal közölte azon óhajtásokat, melyeket a fő- és székváros érdekeire való figyelemmel szem előtt kíván tartatni.”
3. Árusítási tájékoztató a kiállító cégek és személyek részére
Tájékoztatás
az ezredéves kiállítás területén kiállítók által folytatandó elárusítás ügyében.
1896. január 21.
Az elárusítás módozatai Az ezredéves kiállításon bemutatott tárgyak:
Közvetlen és közvetve
elárusítás a) közvetlen a kiállító vagy ennek megbízottja, vagy
b) az igazgatóság kebelében szervezett elárusítási osztály közreműködésével, tehát közvetve árusíthatók el.
Detailszerű elárusítás A közvetlen folytatott elárusítás ismét lehet:
1. detailszerű, a mennyiben a kiállítás területén készült tárgyak,
emléktárgyak,
háziipari czikkek,
ékszerek,
arany- és ezüst-áruk,
díszmű-tárgyak,
anyag- és üvegipari tárgyak,
művirágok,
műlakatos- és fémipari czikkek,
élelmezési czikkek stb.
a vevők által azonnal el is vihetők, ha azok azonnal lehetőleg hason-minőségű és mennyiségű tárgyakkal pótoltatnak a kiállító által;
A kiállított tárgyakra
szorítkozó elárusítás. 2. tisztán a kiállított tárgyakra vonatkozó, a mennyiben e tárgyak az 1. pontban felsorolt kategóriák alá nem tartoznak, s így a kiállítás szabályzata értelmében a kiállítás bezárta előtt el nem vihetők.
A közvetlen elárusítás feltételei Akinek elfogadott bejelentése van és a kiállítandó tárgyait akár detailszerűen, akár a 2-ik pontban adott módozat szerint közvetlenül maga vagy személyzete által akarja elárusítani, tartozik:
Engedély a) elárusítási engedélyért folyamodni;
Illeték b) a megállapított elárusítási illetéket fizetni;
(Az elárusítási illetékeket tárgyazó díjszabást kiállítási igazgatóság készséggel küldi meg minden érdeklődőnek.)
A megbízott c) megbízottját az igazgatóságnál bejelenteni.
A közvetett elárusítás feltételei Aki az igazgatóság kebelében szervezett elárusítási osztály, illetve a felügyeleti személyzet közreműködését kívánja igénybe venni:
a) külön elárusítási engedélyt váltani nem tartozik;
b) nem elárusítási illetéket, hanem a tényleg eladott tárgyak után fizet jutalékot;
Jutalék (A jutalék nagyságát tárgyazó díjszabást a kiállítás igazgatósága készséggel küldi meg az érdeklődőknek.)
Meghatalmazás c) tartozik, a mennyiben ezt bejelentési ívén nem tette volna, ez nem tette volna, ez irányban meghatalmazást adni a kiállítás igazgatóságának.
A közvetlen elárusítással megbízott belépése a kiállításra A kiállító, ki tárgyainak közvetlen elárusítására engedélyt kapott, és megbízottat állított, kívánhatja, hogy megbízottja részére szabad bemenetre jogosító munkásjegy állíttassék ki.
Az elárusítási osztály elszámolása A kiállító, aki tárgyainak elárusításával a kiállítás elárusítási osztályát bízta meg, kívánhatja, hogy az elárusítás eredményéről részletes könyvkivonat, elszámolása kézbesíttessék neki, nemkülönben, hogy a kiállított tárgyak alapján megrendelések is fogadtassanak el javára.
Figyelmeztetés Minden kiállítónak érdekében áll az elárusítás kérdését mielőbb tisztázni, nehogy a kiállítás megnyitását megelőző néhány heti időben kérelmének gyors elintézése a munkahalmaz miatt akadályokba ütközzék.
Budapesten, 1896. évi január hó 21-én.
Az ezredéves országos kiállítás
Igazgatósága
Jelzet: MOL XXXII-23-i-3. 42. d. - Magyar Országos Levéltár. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. KSH elnöke alá tartozó szervek iratai.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
