Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami iskolákhoz kapcsolódó ifjúsági egyesületek országos méretű szervezését...Tovább
Parasztpolitika papíron és a valóságban 1953–1954 fordulóján
„Az elítéltetésem alapjául szolgáló cselekményt 1953. július 30-án […] követtem el a tudattalanság határán mozgó rendkívül felindult lelkiállapotban, amit a sértett Korpics József csáfordi községi vb. elnök velem szemben indokolatlanul energikus magatartása és a bizottsági tagok némelyikének durva bánásmódja váltott ki belőlem. A […] gúnyolódó szavakon felháborodva csaptam a csupasz kútmerítő rúddal, tehát nem fegyverrel, hanem a kezem ügyében levő ártalmatlan szerszámmal Korpics József felé, akit meg nem ütöttem, és meg nem sebesítettem.”
Fekete János csanádpalotai szegényparaszt panasza adó- és beszolgáltatási kötelezettségének igazságtalan megállapítása miatt
a.
Fekete János kérelme Nagy Imre „minisztertanácselnök elvtárshoz"
Csanádpalota, 1953. [dátum nélkül]
Fekete János kérelme Nagy Imre minisztertanácselnök elvtárshoz!
Szíveskedjen meghalgatni nekem van másfélhold földecském minden évben fele búza, fele kukorica. Megértettük és örömmel fogadtuk a kormánynak azon határozatát hogy elengedi 10% azaz tízszázalékát a beszolgáltatásnak de azt nem tudjuk megérteni hogy a Csanádpalotai tanács miért tett rá 65 - azaz hatvanöt százalékot mert minden mázsára 65 kilót kell ráadni mert a tanácsházán így számolnak. Azért ha jó termés volt is ebben az évben nem mindenkinek sikerült jól nekem nagyon kevés lett öt mázsányi ennek több mint felét bekellene adni. Ki van írva 159 kiló ezt még megszorozzák 65-tel akkor meg nézhetem mi marad nekem hogy is bírjam a kis malackám meghizlalni. Én már nem is vagyok nagyon fiatal a hetvenedik évben élek munkába nem vesznek fel mert ott mind a fiatalok kellenek. A múlt évben kérvényel fojamodtam az öregségi segéjért egy évig el huzavonázták és akkor viszaküldték elutasítoták a kérelmemet mert van egy és fél hold kapott földem amejért a tizenötös háborút végig szenvedtem. A vagyon váltsági földet kaptam melyet én tisztességesen ki is fizettem. Én tőlem sok otit fogtak a fiatal életem a gyárban töltöttem vagy 30 kampánt ledolgoztam de azt mondták hogy az már rég elmúlt. Hát ha elmúlt miért követelnek tőlem állam biztosítást mi okból biztosítsam én az államot? Amiért fölrúg mert öreg vagyok? Nem tudom honnan gondolják hogy vegyem a pénzt még egy kevés adóm is van fizetni de azt már majd csak kifizetem ha Isten segít.
Még a disznó vágásról szeretnék tudni valamit. Azt is úgy tudjuk hogy a kormány elengedte minden család vághat egy hízót szabadon nem kell beadni belőle semmit. De itt nem úgy van. Most énnekem van egy kis fiatal hízócskám. Vagyok én és a feleségem 52-ben is vágtam egy 90-95 kilósat abból bekellet adni 8 kiló zsírt a bödönbe nem jutott jóformán semmi. Most is így lesz mert nagyon kicsi a hízó és kevés a kukorica. Tessék elhinni hogy ez nem jól van így. Arra a másfél hold földre kiírtak 14 kiló sertéshúst és 5 kiló marha húst honnan fizessem meg ennek a húsnak kilóját 15 forintér, honnan vegyem a pénzt nem tudom miből vegyem elő mert itten úgy gondolják dögöljünk meg éhen. Ezek kérem mindent kérnek zsírt, húst, pénzt, csak azzal nem törődnek hogyan vegyük elő.
Nagyon kérem Nagy Imre Minisztertanácselnök elvtársat hogy sziveskedjen meghalgatni és levelemre válaszolni sürgősen egyben bocsánatot kérek, hogy tolakodom ezen levelemmel de nincs tehetségem hogy felmenjek Budapestre személyesen pedig szóval még többet tudnék mondani hogy mit is csinálnak a tanácstagok a néppel. Isten áldja meg.
becses válaszát sürgősen várva vagyok
elvtársi üdvözlettel Fekete János
Csanádpalota 411 Dózsa György u.
Jelzet: MOL XIX-A-2-v-890/1954. Nagyalakú kockás füzetlapra kézzel, tintával írt levél.
A miniszterelnöki titkárságon a levélhez az alábbi, írógéppel írt feljegyzést csatolták: „Fekete János. Csanádpalota, Dózsa György u. 411. - A kormánynak az a határozata, hogy elengedi a beszolg. 10%-át. Nem tudja, hogy miért számol úgy a tanács, hogy minden mázsára 65 kg-ot még rá kell adni. A kormány megengedte, hogy minden család vághat egy hízót, ami után nem kell beadni, de náluk nem úgy van. Sokalja [sic!] másfél hold földje után az adót és beszolgáltatást."
b.
A minisztertanács elnöki titkárságának átirata az illetékes helyi hatósághoz, melyben azt Fekete János panaszának kivizsgálására utasítja
Budapest, 1954. január 26.
890/1954.
[195]4. január 26.
Megyei Tanács Elnökének
Hódmezővásárhely
Mellékelten megküldjük Fekete János, Csanádpalota, Dózsa Gy. u. 411. sz. alatti lakos Minisztertanács Elnökének írt beadványát, melyben sérelmezi, hogy a tanács a beszolgáltatás területén nem a rendeletnek megfelelően jár el. Sérelmezi továbbá, hogy adó- és beszolgáltatási kötelezettségét aránytalanul magasan állapították meg.
Kérjük az Elvtársat, hogy az ügyet vizsgáltassa meg és az eredményről február 28-ig küldjön értesítést, a csatolt beadvány és nevezettnek küldött válaszmásolatuk egyidejű megküldése mellett.
1 db. melléklet
Elvtársi üdvözlettel:
(Hornok Bálint)
Minisztertanács Elnökének
Titkársága
Jelzet: MOL XIX-A-2-v-890/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata, Hornok Bálint titkárságvezető saját kezű szignójával.
c.
A makói járási tanács elnökének jelentése a megyei tanácshoz a Fekete János ügyében tett intézkedésekről
Makó, 1954. március 2.
Makói járási tanács vb. titkárságától
18-F-2/1954. T.
Tárgy: Fekete János panasza.
Hiv. sz.: 187-F-6/1954. T
Melléklet: 2 db.
Csongrádmegye Tanácsa Vb. Elnökének
Hódmezővásárhely
Fenti tárgyban nevezett panaszát a begyűjtési osztály kivizsgálta, és megállapította, hogy nevezett részére a kukorica elengedést alkalmazta a helyi tanács és azt a rendeletnek megfelelően más cikkel helyettesítette be. Sertésvágási engedélyét szintén megkapta 1954. január hó 6-án, míg a levélben említett 1954-55 évi húskivetést is mérsékelte a begyűjtési osztály, az 1 kh. 270 n.öl terület után elengedte a beszolgáltatást, mivel nevezett a 65 évet meghaladta, így tehát panaszosnak ügye elintézést nyert.
M a k ó, 1954. március 2.
A vb. nevében:
Szabó Sándor
vb. elnök
Jelzet: MOL XIX-A-2-v-890/1954. Írógéppel írt tisztázat a vb. elnök saját kezű aláírásával.
Az ügyhöz tartozó iratok mellett megtalálható még a makói járási tanács begyűjtési osztálya által Fekete Jánosnak írt levél, melyben a fentiekről értesítették, valamint a Csongrád megyei tanács elnökének a miniszterelnök titkárságához írt levele, melyben tájékoztatást ad az ügy elintézéséről, illetve, amelynek mellékleteként a fent közölt, illetve az ügyfélnek írt levél másolatát megküldte.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 02.
Elhunyt Széchenyi Andor utazó (*1865)Tovább
Csepelen üzembe helyezik a 250 wattos HUTH-adók egyikét. A Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreinek továbbítására használták.Tovább
New Yorkban bemutatják a King Kong című filmet.Tovább
Moszkvában elkezdődik a Lev Davidovics Trockij elleni per.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő