Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább
„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”
Sztálin halála Magyarországon 1953-ban
„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”
Források
A gyászszertartás-elrendelése
a.
10. sz.
Szigorúan bizalmas!
Jegyzőkönyv
a Titkárság 1953. március 6-i rendkívüli ülésérŐl
| Jelen vannak: | Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Kristóf István, Hegedűs András, Hidas István, Horváth Márton, Földvári Rudolf, Ács Lajos, Vég Béla elvtársak. |
Napirendi pont:
1.) Sztálin elvtárs halálával kapcsolatos tennivalók.
ElŐadó: Rákosi Mátyás elvtárs.
| A Titkárság tudomásul veszi Rákosi elvtárs megemlékezését Sztálin elvtárs haláláról és a következŐ határozatot hozza: | |
| Országgyűlés során következő ülését 1953. március 9-ére össze kell hívni. Az ülésszak első napirendje Sztálin elvtársról szóló megemlékezés legyen. Törvényben kell megörökíteni Sztálin elvtárs érdemeit hazánk felszabadításában: a magyar dolgozó nép soha el nem múló háláját Sztálin elvtárs iránt. | |
| A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, Minisztertanács és az Elnöki Tanács forduljon felhívással a Párt valamennyi tagjához, az ország dolgozó népéhez Sztálin elvtárs halála alkalmából. | |
| A Központi Vezetőség Titkársága tagjai, a Minisztertanács Elnöksége tagjai, az Elnöki Tanács elnöke, a Parlament elnöke tolmácsolják a Szovjetunió budapesti nagykövetének Pártunk tagjai és az egész magyar dolgozó nép Sztálin elvtárs halála felett érzett mély fájdalmát, s a szovjet néppel való együttérzését. | |
| Nemzeti gyászt kell elrendelni a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével. | |
| A temetés napján az egész országban gyászünnepségeken kell megemlékezni Sztálin elvtársról. | |
| A K. V. Agit[ációs- és] Prop[aganda], Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a Budapesti Pártbizottság szervezzék meg, hogy az egész országban röpgyűléseken emlékezzenek meg Sztálin elvtárs haláláról. A röpgyűlések anyagául a Szabad Nép különkiadását, a Központi VezetŐség, a Minisztertanács és Elnöki Tanács felhívását kell felhasználni. A röpgyűlésekrŐl küldjenek táviratokat a Szovjet Követségre. | |
| A K. V. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya értesítse a SZOT, a DISZ, az MNDSZ, az hogy a Szovjetunió budapesti nagykövetének e szervezetek tagsága nevében fejezzék ki együttérzésüket a Szovjetunió népeit ért mérhetetlen veszteség alkalmából. | |
| A K. V. Agit[ációs- és] Prop[aganda] Osztálya adjon utasítást a vidéki lapok szerkesztŐségeinek a TASZSZ jelentésének közlésére. A megyei lapok vezércikkben foglalkozzanak Sztálin elvtárs halálával. | |
| A további szükséges intézkedések megtételére a Titkárság bizottságot küld ki. A bizottság tagjai Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Nagy Imre elvtársak. | |
| K. m. f. |
| Rákosi [kézírással] fŐtitkár |
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 54. cs. 234. Ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Titkárság)
b.
MINISZTERTANÁCS HIVATALA
| Készült 50 példányban. 40. számú példány Kapják: az összes miniszterek és a Minisztertanács alá rendelt hivatalok vezetői |
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának
0479/20/1953. sz.
határozata
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elrendelte, hogy szeretett vezérünk és tanítónk, I. V. Sztálin elvtárs temetése időpontjában, március hó 9-én d. e. 10 órakor hazánk összes üzemeiben és vállalatainál, a vasútnál, a közlekedésnél, a postánál, valamennyi hivatalban, iskolában és intézménynél népünk mélységes gyászának és tiszteletének kifejezéséül 5 perces munkaszünetet tartsanak.
Budapest, 1953. március 7.
| Rákosi Mátyás s. k. a Minisztertanács elnöke |
Jelzet: MOL XIX-A-83-a-479/20-1953. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzŐkönyvek)
c.
MINISZTERTANÁCS HIVATALA
Valamennyi Miniszter elvtársnak
és a Minisztertanács alá rendelt
hivatalok vezetőinek
Mellékelten megküldöm a Minisztertanács 0479/20/1953. számú határozatát, és közlöm, hogy az abban foglaltak holnap, a napi sajtó útján nyilvánosságra kerülnek.
A munkaszünetre vonatkozó határozat nem vonatkozik olyan munkaterületekre, melyekben az 5 perces munkaszünet emberéletet veszélyeztetne, vagy nagy népgazdasági kárral járna.
Kérem az elvtársat, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Az 5 perces munkaszünet ünnepélyesebbé tételére javasolom a gyári szirénák megszólaltatását.
Budapest, 1953. március 7.
| Szalai Béla s. k. a Minisztertanács Hivatala vezetŐje |
Jelzet: MOL XIX-A-83-a-479/20-1953. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyvek)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 03.
1922
1930
Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább
1935
Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább
1941
Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább
1945
A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő