A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”
Sztálin halála Magyarországon 1953-ban
„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”
Egy évvel később...
a.
| Havas [Ernő] elvtárs [kézírással] | 0068/kf 7. |
| MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZET?SÉGE AGIT. PROP. OSZTÁLY | Látta: Farkas Mihály elvtárs B I Z A L M A S! (Készült: 24 pl.) JI. |
Javaslat
Sztálin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésre
- Az egész magyar sajtó március 5-én (a hetilapok, folyóiratok első márciusi számukban) emlékezzen meg Sztálin elvtársról vezércikkek, illetve belső irodalmi cikkek formájában. A Szabad Nép, Népszava, Szabad Föld, Néphadsereg, továbbá a megyei pártlapok és a képes hetilapok (Nők Lapja, Béke és Szabadság, Új Világ) közöljenek fényképet is Sztálin elvtársról.
A Társadalmi Szemle és a Propagandista márciusi száma vezércikkben méltassa Sztálin elvtárs szerepét.
A cikkek az SZKP 50. évfordulójára kiadott tézisek alapján mutassák meg Sztálin elvtársnak, mint Lenin ügye nagy folytatójának szerepét a szocialista társadalom felépítésében. Emlékezzenek meg Sztálin elvtársnak, mint zseniális hadvezérnek szerepéről a második világháborúban; mutassák meg, mit jelentett számunkra a szovjet nép és a hős Vörös Hadsereg felszabadító harca és győzelme. - Az üzemekben, falvakban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, hivatalokban s egyéb intézményekben, továbbá a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom alakulatainál március 5-én a pártalapszervezetek tartsanak kisgyűléseket Sztálin elvtárs emlékére. Az előadók részére a KV Agit[ációs- és] Prop[aganda] Osztálya készítsen beszédanyagot.
- Felmerül a kérdés, tegyünk-e ki március 5-én gyászlobogót a középületekre.
Budapest, 1954. február 16.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. cs. 163. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Agitációs- és Propaganda Osztály)
b.
| GER? elvtárs! | Szigorúan bizalmas! Készült: 12 példányban. |
Vissza.
II/17-én. Gerő [kézírással aláírt]
- 1954. március 5-én a központi, köztársasági és területi lapokban vezércikkek és más cikkek formájában megemlékezni I. V. Sztálinról. Ehhez a „Pravda" sajtóirodáján keresztül a köztársasági, határterületi és területi lapok részére megfelelő propagandista cikkeket küldeni.
A „Kommunyiszt"-ben vezércikket közölni I. V. Sztálinról.
A „Vaproszi Filozofii", „Vaproszi Ekonomiki", „Vaproszi Isztorii", „Plánovoje Hozajsztvo", „Maladoj Kommunyiszt" 1954. márciusi számában, valamint a köztársasági pártfolyóiratokban vezércikkekben méltatni I. V. Sztálin szerepét, mint Lenin nagy ügyének folytatóját.
I. V. Sztálin emlékéről szóló cikkekben megmutatni Őt, mint V. I. Lenin ügyének nagy folytatóját, megvilágítani I. V. Sztálin szerepét, szoros kapcsolatban a Kommunista Párt és a szovjet nép tevékenységével a szocialista társadalom felépítésében, megmutatni a Párt és a szovjet nép megbonthatatlan egységét.
Vezérfonalként felhasználni a cikkek előkészítésénél I. V. Sztálin halálával kapcsolatos az SZKP KB-nak, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelső Tanács elnökségének felhívását „A Párt valamennyi tagjához, a Szovjetunió valamennyi dolgozójához", a „SZKP KB Propaganda és Agitációs osztályának téziseit A Szovjetunió Kommunista Pártjának ötven esztendeje", az SZKP KB szeptemberi ülésének határozatait és a Párt és a kormány utána következő határozatait. - Az üzemekben, műhelyekben, kolhozokban, szovhozokban, gépállomásokon, hivatalokban és katonai alakulatoknál kisgyűléseket tartani I. V. Sztálin emlékére.
- Az „Ogonyok", a „Szovjetszkaja Szojuz", „Szména", „Szovjetszkaja Zsenscsina", „Rabotnica" és „Kresztjanka" folyóiratokban, valamint a lapokban I. V. Sztálin arcképét közölni.
- Március 5-én a hivatali, üzemi, társadalmi épületeken és a házkezelőségeken gyászlobogót kitenni.
Budapest, 1954. február 17.
[aláírás nélkül]
Jelzet: MOL M-S 276. f. 61. cs. 369. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Iroda információs anyagai)
c.
H/19/1954.
| MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZET?SÉGE | Szigorúan bizalmas! Láttam: 1954. |
HATÁROZAT
Sztálin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésről
- Az egész magyar sajtó március 5-én (a hetilapok, folyóiratok első márciusi számukban) emlékezzen meg Sztálin elvtársról vezércikkek, illetve belső irodalmi cikkek formájában. A Szabad Nép, Népszava, Szabad Föld, Néphadsereg, továbbá a megyei pártlapok és a képes hetilapok (Nők Lapja, Béke és Szabadság, Új Világ) közöljenek fényképet is Sztálin elvtársról.
A Társadalmi Szemle és a Propagandista márciusi száma vezércikkben méltassa Sztálin elvtárs szerepét.
A cikkek a SZKP 50. évfordulójára kiadott tézisek és az SZKP Központi Bizottságának a választókhoz szóló felhívása alapján mutassák meg Sztálin elvtársnak, mint Lenin ügye nagy folytatójának szerepét a szocialista társadalom felépítésében. Emlékezzenek meg Sztálin elvtársnak, mint zseniális hadvezérnek szerepéről a második világháborúban; mutassák meg mit jelentett számunkra a szovjet nép és a hős Vörös Hadsereg felszabadító harca és győzelme. - A nagyobb üzemekben, falvakban, jelentősebb termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, továbbá a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom alakulatainál március 5-én a pártalapszervezetek tartsanak kisgyűléseket Sztálin elvtárs emlékére. Az előadók részére a Központi Vezetőség Agit.-Prop. Osztálya készítsen beszédanyagot.
Kiküldve: 1954. február 22-én.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 60. cs. 418. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV, PB, Titkárság, SZB nyomtatott határozatai, körlevelei)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő