A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”
„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”
Egy évvel később...
a.
| Havas [Ernő] elvtárs [kézírással] | 0068/kf 7. |
| MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZET?SÉGE AGIT. PROP. OSZTÁLY | Látta: Farkas Mihály elvtárs B I Z A L M A S! (Készült: 24 pl.) JI. |
Javaslat
Sztálin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésre
- Az egész magyar sajtó március 5-én (a hetilapok, folyóiratok első márciusi számukban) emlékezzen meg Sztálin elvtársról vezércikkek, illetve belső irodalmi cikkek formájában. A Szabad Nép, Népszava, Szabad Föld, Néphadsereg, továbbá a megyei pártlapok és a képes hetilapok (Nők Lapja, Béke és Szabadság, Új Világ) közöljenek fényképet is Sztálin elvtársról.
A Társadalmi Szemle és a Propagandista márciusi száma vezércikkben méltassa Sztálin elvtárs szerepét.
A cikkek az SZKP 50. évfordulójára kiadott tézisek alapján mutassák meg Sztálin elvtársnak, mint Lenin ügye nagy folytatójának szerepét a szocialista társadalom felépítésében. Emlékezzenek meg Sztálin elvtársnak, mint zseniális hadvezérnek szerepéről a második világháborúban; mutassák meg, mit jelentett számunkra a szovjet nép és a hős Vörös Hadsereg felszabadító harca és győzelme. - Az üzemekben, falvakban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, hivatalokban s egyéb intézményekben, továbbá a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom alakulatainál március 5-én a pártalapszervezetek tartsanak kisgyűléseket Sztálin elvtárs emlékére. Az előadók részére a KV Agit[ációs- és] Prop[aganda] Osztálya készítsen beszédanyagot.
- Felmerül a kérdés, tegyünk-e ki március 5-én gyászlobogót a középületekre.
Budapest, 1954. február 16.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. cs. 163. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Agitációs- és Propaganda Osztály)
b.
| GER? elvtárs! | Szigorúan bizalmas! Készült: 12 példányban. |
Vissza.
II/17-én. Gerő [kézírással aláírt]
- 1954. március 5-én a központi, köztársasági és területi lapokban vezércikkek és más cikkek formájában megemlékezni I. V. Sztálinról. Ehhez a „Pravda" sajtóirodáján keresztül a köztársasági, határterületi és területi lapok részére megfelelő propagandista cikkeket küldeni.
A „Kommunyiszt"-ben vezércikket közölni I. V. Sztálinról.
A „Vaproszi Filozofii", „Vaproszi Ekonomiki", „Vaproszi Isztorii", „Plánovoje Hozajsztvo", „Maladoj Kommunyiszt" 1954. márciusi számában, valamint a köztársasági pártfolyóiratokban vezércikkekben méltatni I. V. Sztálin szerepét, mint Lenin nagy ügyének folytatóját.
I. V. Sztálin emlékéről szóló cikkekben megmutatni Őt, mint V. I. Lenin ügyének nagy folytatóját, megvilágítani I. V. Sztálin szerepét, szoros kapcsolatban a Kommunista Párt és a szovjet nép tevékenységével a szocialista társadalom felépítésében, megmutatni a Párt és a szovjet nép megbonthatatlan egységét.
Vezérfonalként felhasználni a cikkek előkészítésénél I. V. Sztálin halálával kapcsolatos az SZKP KB-nak, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelső Tanács elnökségének felhívását „A Párt valamennyi tagjához, a Szovjetunió valamennyi dolgozójához", a „SZKP KB Propaganda és Agitációs osztályának téziseit A Szovjetunió Kommunista Pártjának ötven esztendeje", az SZKP KB szeptemberi ülésének határozatait és a Párt és a kormány utána következő határozatait. - Az üzemekben, műhelyekben, kolhozokban, szovhozokban, gépállomásokon, hivatalokban és katonai alakulatoknál kisgyűléseket tartani I. V. Sztálin emlékére.
- Az „Ogonyok", a „Szovjetszkaja Szojuz", „Szména", „Szovjetszkaja Zsenscsina", „Rabotnica" és „Kresztjanka" folyóiratokban, valamint a lapokban I. V. Sztálin arcképét közölni.
- Március 5-én a hivatali, üzemi, társadalmi épületeken és a házkezelőségeken gyászlobogót kitenni.
Budapest, 1954. február 17.
[aláírás nélkül]
Jelzet: MOL M-S 276. f. 61. cs. 369. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Iroda információs anyagai)
c.
H/19/1954.
| MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZET?SÉGE | Szigorúan bizalmas! Láttam: 1954. |
HATÁROZAT
Sztálin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésről
- Az egész magyar sajtó március 5-én (a hetilapok, folyóiratok első márciusi számukban) emlékezzen meg Sztálin elvtársról vezércikkek, illetve belső irodalmi cikkek formájában. A Szabad Nép, Népszava, Szabad Föld, Néphadsereg, továbbá a megyei pártlapok és a képes hetilapok (Nők Lapja, Béke és Szabadság, Új Világ) közöljenek fényképet is Sztálin elvtársról.
A Társadalmi Szemle és a Propagandista márciusi száma vezércikkben méltassa Sztálin elvtárs szerepét.
A cikkek a SZKP 50. évfordulójára kiadott tézisek és az SZKP Központi Bizottságának a választókhoz szóló felhívása alapján mutassák meg Sztálin elvtársnak, mint Lenin ügye nagy folytatójának szerepét a szocialista társadalom felépítésében. Emlékezzenek meg Sztálin elvtársnak, mint zseniális hadvezérnek szerepéről a második világháborúban; mutassák meg mit jelentett számunkra a szovjet nép és a hős Vörös Hadsereg felszabadító harca és győzelme. - A nagyobb üzemekben, falvakban, jelentősebb termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, továbbá a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom alakulatainál március 5-én a pártalapszervezetek tartsanak kisgyűléseket Sztálin elvtárs emlékére. Az előadók részére a Központi Vezetőség Agit.-Prop. Osztálya készítsen beszédanyagot.
Kiküldve: 1954. február 22-én.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 60. cs. 418. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV, PB, Titkárság, SZB nyomtatott határozatai, körlevelei)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
