Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
Források a felvidéki magyarok sorsáról a második világháború után
„Amikor a most uralmon lévő csehszlovák parancsnokság Rozsnyóra került, az ő kormánybiztosuk a magyar iskolákat bezárással fenyegette, de ezt az orosz parancsnokság letiltotta, a magyar tanítás tovább folyt, sőt az orosz parancsnok a premontrei gimn[áziumi] igazgató előtt azt a kijelentést tette, a csehszlovák vezető előtt, hogy ti minket becsaptatok, azt mondottátok, hogy a felvidéki terület mind szlovák, s minél tovább tartózkodom itt, annál jobban tapasztalom, hogy ez a vidék teljesen magyar.”
Petheő Károly egyházi szakértő jelentése és VKM feljegyzés a miniszterelnöknek az iskolai oktatás megszüntetéséről az elcsatolt Oroszváron
a.
Petheő Károly 1947. október 25-i feljegyzése az oroszvári iskola magyar nyelvű tanításáról
Feljegyzés
A pozsonyi magyar konzulátus felhívására folyó hó 23-án kiszálltam Oroszvárra, hogy megállapítsam, mi a békeszerződés alapján átadott 3 községben tanügyi téren a helyzet.
Oroszvárt Szily Vendel r. k. [római katolikus] plébánoshelyettest és az Isteni Megváltó Leányainak zárdáját kerestem fel.
Az elcsatolás előtti idő alatt az apácák közül ketten tanítottak a helybeli rk [római katolikus] iskolában. A zárda fenntartási költségeit a tanítói államsegélyből fedezték. A plébános és az ott maradt szerzetesnők közölték velem, hogy az átadás napján, folyó hó 15-én megjelent a pozsonyi tanfelügyelőség kiküldöttje, és felhívta őket, folytassák a tanítást. A következő napon, folyó hó 16-án a pozsonyi főtanfelügyelő viszont élőszóval tudomásukra hozta nekik és a még ott levő két magyar tanítónőnek, hogy a magyar nyelvű tanítás megszűnt és szolgálatukat továbbra nem veszik igénybe.
A községi komissar [komisszár] ezután felhívta a magyar tanerőket, hogy a pozsonyi tanfelügyelőségre menjenek be, ha szlovák iskolában hajlandók tanítani.
A két civil tanítónő felkereste a tanfelügyelőséget és ott aláírtak egy nyilatkozatot, amely szerint megtanulnak szlovákul, és szlovák vidékre mennek tanítani.
A községben jelenleg tanítás nincs, a volt r. k. iskolán szlovák nyelvű felirat [van]: „Szlovák népiskola...". A szlovák iskolákba a beíratást folyó hó 23-án és 24-én tartották és a tanítást folyó hó 27-én kezdik meg az odahelyezett szlovák tanerők.
Budapest, 1947. évi október 25-én
Dr. Petheő Károly
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-1. tétel-158889-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi kulturális Kapcsolatok Osztálya.) Eredeti, gépelt és kézzel aláírt tisztázat.
b.
Belső feljegyzés és átirat a miniszterelnöknek a békeszerződésben foglaltak megsértéséről
Dr. Peth[e]ő Károly, a pozsonyi magyar meghatalmazott hivatalába beosztott egyházi szakértő budapesti tartózkodása alkalmából benyújtott írásbeli jelentéséből kitűnik, hogy az 1947. október 15-én a csehszlovák hatóságok által birtokba vett Oroszvár községben már 16-án megjelent a pozsonyi főtanfelügyelő, s kijelentette, hogy a magyar nyelvű tanítás megszűnt, és az ott lévő tanítók szolgálatát tovább igénybe nem veszik, hacsak nem kötelezik magukat, hogy megtanulnak szlovákul, és hajlandók tiszta szlovák vidéken állást vállalni. A volt r. kat. [római katolikus] iskolára kitették a táblát: Állami népiskola és a szlovák nyelvű tanításra a beiratkozásokat 23-án és 24-én tartották meg. A tanítást pedig október 27-én kezdik meg az odahelyezett szlovák tanerők.
Mivel a csehszlovák kormányzat kötelezte magát, hogy a pozsonyi hídfő körzetébe eső 3 községben megadja a lakosságnak az állampolgársági és művelődési jogokat, a magyar tanításnak erőszakos beszüntetése megsérti a szerződést, erre a miniszterelnök úr és a külügyminiszter úr figyelmét a szükséges lépések megtétele végett, fel kell hívni.
Miniszterelnöknek
Budapest
A folyó évi október 15-én a csehszlovák államhatalom által birtokba vett Oroszvár községben - a pozsonyi meghatalmazott hivatalába általam kiküldött egyházi szakértő személyes tapasztalata és jelentése szerint - még f[olyó] hó 16-án megjelent a pozsonyi főtanfelügyelő, és kijelentette, hogy a magyar nyelvű tanítás azonnali hatállyal megszűnik, az ott maradt magyar tanerőket pedig csak úgy hajlandók átvenni, ha kötelezik magukat, hogy megtanulnak szlovákul, és tiszta szlovák vidéken állást vállalnak. Folyó hó 23-án és 24-én a tanerők meg is kezdték a beíratásokat, és a szlovák nyelvű tanítás kezdetét f. hó 27-re tűzték ki.
Mivel a csehszlovák kormányzat a békeszerződésben kötelezte magát, hogy a pozsonyi hídfő körzetébe tartozó átcsatolásra került 3 község magyar lakosságában minden jogát tiszteletben tartja, az oroszvári magyar iskola azonnali beszüntetése a békeszerződésben vállalt kötelezettségek semmibe vételét s az ott élő magyar lakosság jogainak súlyos megsértését jelenti, ami ellen a magyar kormányzatnak - megítélésem szerint - feltétlenül tiltakoznia kell. A Csehszlovákiában élő magyarság széles rétegei évek óta a legelemibb emberi jogok nélkül élnek; velük szemben azonban a csehszlovák kormányzat semmiféle kötelezettséget nem is vállalt. Viszont vállalta a most átcsatolt 3 község magyar lakossága minden jogának tiszteletben tartását, így a magyar kormánynak meg van adva a lehetősége arra, hogy a fentebb vázolt szerződés-szegés ellen a legerélyesebben felemelje tiltakozó szavát.
Tisztelettel kérem Miniszterelnök Urat, hogy ebben a tekintetben a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.
Budapest, 1947. október 27.
Krammer [Jenő]
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-1. tétel-158889-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi kulturális Kapcsolatok Osztálya.) Eredeti, gépelt belső feljegyzés, valamint Bassola Zoltán osztályvezető által kiadmányozott levélfogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő