Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
„A párt érdeke mindenek felett”
Hárman a spanyolosok közül – Marschall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata
„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."
A Katonai Felsőbíróság határozata a Katonai Főtörvényszék 1949. december 19-ei ítéletének hatályon kívül helyezéséről
1954. szeptember 7.
| Katonai Felsőbíróság 00158/1954. | SZIGORÚAN TITKOS! |
A Népköztársaság nevében!
A Katonai Felsőbíróság Budapesten, 1954. évi szeptember hó 7-én zárt ülés alapján Marschall László volt rendőrezredes és társai perújítási ügyében meghozta a következő
Végzést:
a halálbüntetést szenvedett
I. r. Marschall László volt r. ezredes [...]
az 1949. május 30. óta fogva tartásban volt, jelenleg szabadlábon lévő
V. r. Csatári (Kálcsics) József volt ht. alez. [...] és
az 1949. július 2. óta fogva tartásban volt, s jelenleg szabadlábon lévő
VI. r. Mátyás László (Katz László) volt r. ezds. [...]
Elítéltekkel szemben a népi demokratikus államrend elleni bűntett és más bűncselekmények miatt keletkezett ítéleteket, éspedig a budapesti katonai törvényszék 1949. november hó 8-án kelt Hb. 1545/1949. számú elsőfokú ítéletét, továbbá a Katonai Főtörvényszék 1949. december hó 19-én kelt I. 306/1949. számú jogerős ítéletét a reájuk vonatkozó részében teljes terjedelmében
hatályon kívül helyezi.
Indoklás:
A budapesti katonai törvényszék, illetve a Katonai Főtörvényszék a fent hivatkozott ítéletekben népi demokratikus államrend elleni bűntett és más bűncselekmények miatt I. r. Marschall László terheltet jogerősen kötél által végrehajtandó halálra, mint főbüntetésre, V. r. Csatári József terheltet 13 évi kényszermunkára és VI. r. Mátyás László terheltet 15 évi kényszermunkára, mint főbüntetésre, továbbá mindhárom terheltet mellékbüntetésekre ítélte. I. r. terhelten a halálbüntetést végrehajtották, V. és VI. r. terheltek időközben szabadlábra kerültek.
A legfőbb ügyész ebben az ügyben felülvizsgálatot folytatott, s ennek eredményeként a Katonai Felsőbírósághoz a terheltek javára perújítási indítványt nyújtott be. A bűnügyi iratok alapján feltételezhető, hogy terheltek a korábbi eljárás során a velük szemben alkalmazott kényszerítő körülmények hatása alatt tettek magukra nézve terhelő vallomást és a terhükre rótt bűncselekményeket nem követték el. Így a perújítási indítvány alaposnak látszik.
A fentiekhez képest a Katonai Felsőbíróság a Bp. 221.§ (1) bekezdés alapján a rendelkező rész szerint határozott.
Budapest, 1954. szeptember 7.
| (Ledényi Ferenc hb. alez.) a tanács elnöke | (Gátfalvi Ottó hb. szds.) jegyzőkönyvvezető |
Jelzet: ÁBTL 2.1 I/8. 298-299. Géppel írt végzés, Ledényi Ferenc hadbíró ezredes és Gátfalvi Ottó hadbíró százados aláírásával és a Katonai Felsőbíróság körpecsétjével.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő