A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
„A párt érdeke mindenek felett”
Hárman a spanyolosok közül – Marschall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata
„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."
A Katonai Felsőbíróság határozata a Katonai Főtörvényszék 1949. december 19-ei ítéletének hatályon kívül helyezéséről
1954. szeptember 7.
| Katonai Felsőbíróság 00158/1954. | SZIGORÚAN TITKOS! |
A Népköztársaság nevében!
A Katonai Felsőbíróság Budapesten, 1954. évi szeptember hó 7-én zárt ülés alapján Marschall László volt rendőrezredes és társai perújítási ügyében meghozta a következő
Végzést:
a halálbüntetést szenvedett
I. r. Marschall László volt r. ezredes [...]
az 1949. május 30. óta fogva tartásban volt, jelenleg szabadlábon lévő
V. r. Csatári (Kálcsics) József volt ht. alez. [...] és
az 1949. július 2. óta fogva tartásban volt, s jelenleg szabadlábon lévő
VI. r. Mátyás László (Katz László) volt r. ezds. [...]
Elítéltekkel szemben a népi demokratikus államrend elleni bűntett és más bűncselekmények miatt keletkezett ítéleteket, éspedig a budapesti katonai törvényszék 1949. november hó 8-án kelt Hb. 1545/1949. számú elsőfokú ítéletét, továbbá a Katonai Főtörvényszék 1949. december hó 19-én kelt I. 306/1949. számú jogerős ítéletét a reájuk vonatkozó részében teljes terjedelmében
hatályon kívül helyezi.
Indoklás:
A budapesti katonai törvényszék, illetve a Katonai Főtörvényszék a fent hivatkozott ítéletekben népi demokratikus államrend elleni bűntett és más bűncselekmények miatt I. r. Marschall László terheltet jogerősen kötél által végrehajtandó halálra, mint főbüntetésre, V. r. Csatári József terheltet 13 évi kényszermunkára és VI. r. Mátyás László terheltet 15 évi kényszermunkára, mint főbüntetésre, továbbá mindhárom terheltet mellékbüntetésekre ítélte. I. r. terhelten a halálbüntetést végrehajtották, V. és VI. r. terheltek időközben szabadlábra kerültek.
A legfőbb ügyész ebben az ügyben felülvizsgálatot folytatott, s ennek eredményeként a Katonai Felsőbírósághoz a terheltek javára perújítási indítványt nyújtott be. A bűnügyi iratok alapján feltételezhető, hogy terheltek a korábbi eljárás során a velük szemben alkalmazott kényszerítő körülmények hatása alatt tettek magukra nézve terhelő vallomást és a terhükre rótt bűncselekményeket nem követték el. Így a perújítási indítvány alaposnak látszik.
A fentiekhez képest a Katonai Felsőbíróság a Bp. 221.§ (1) bekezdés alapján a rendelkező rész szerint határozott.
Budapest, 1954. szeptember 7.
| (Ledényi Ferenc hb. alez.) a tanács elnöke | (Gátfalvi Ottó hb. szds.) jegyzőkönyvvezető |
Jelzet: ÁBTL 2.1 I/8. 298-299. Géppel írt végzés, Ledényi Ferenc hadbíró ezredes és Gátfalvi Ottó hadbíró százados aláírásával és a Katonai Felsőbíróság körpecsétjével.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1903
1937
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
1944
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
1944
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
1944
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő