„A párt érdeke mindenek felett”
„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."
Czakó Kálmán legfőbb ügyész jelentése Nagy Imre miniszterelnöknek Marschall László és társai perújítási ügyéről
1954. október 18.
| LEGFŒBB ÜGYÉSZ | Szigorúan titkos! Különösen fontos! |
Feljegyzés
Nagy Imre elvtárs részére.
Budapesten, 1954. október 14-én tárgyalta a Katonai Felsőbíróság Marschall László volt rendőrezredes és társainak Csatári József és Mátyás László volt rendőrezredesek perújítási ügyét. A bíróság nevezetteket büncselekmény hiányában az ellenük 1949-ben hűtlenség és szervezkedés büntette miatt emelt vád alól felmentette.
Marschall László és társai a munkásmozgalom régi tagjai, akik többek között részt vettek a spanyol polgárháború harcaiban. Ügyük felülvizsgálata megállapította, hogy mindhárman Spanyolországban hősiesen harcoltak és úgy a felszabadulás előtt, mint a felszabadulás után aktív pártmunkát végző kommunisták voltak. Ennek eredményeképpen mindhárom személyt teljesen rehabilitáltuk.
A bírósági tárgyalás során megállapítást nyert, hogy Marschall László és társai ellen 1949-ben a vizsgálatot Szarvas Pál államvédelmi alezredes vezette, aki annakidején szintén részt vett a munkásmozgalomban, és a spanyol polgárháborúban is önkéntesként harcolt. Szarvas személyesen ismerte mindhárom vádlottat, azok jellemét és érdemeit és tudta azt, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtek el. Ennek ellenére Szarvas Pál a rábízott vádlottaktól tudva hamis vallomásokat vett ki kényszerrel, fenyegetés és a párt érdekeire való hivatkozás árán. Így pl. Marschall Lászlót gumibottal súlyosan bántalmazta és kényszeríttette olyan vallomásra, amelynek alapján azután Marschallt halálra ítélték és felakasztották. Mátyással aláíratott hamis jegyzőkönyvet a párt érdekeire való hivatkozással, amelynek alapján Mátyás Lászlót 15 évi szabadságvesztés büntetésre ítélték, amelyből 5 évet börtönben is töltött. Hasonlóan járt el Csatárival szemben is.
A vádlottak vallomása megegyezik a tanuként kihallgatott Vértes János volt áv. őrgy. Vallomásával. Vértes, mint kihallgató szemtanúja és részese volt Szarvas Pál kegyetlenkedéseinek.
A felülvizsgálat során tudomást szereztünk arról, hogy Marschall László és társaihoz hasonló sorsra jutottak Csébi Lajos, Ráth Károly, Kovács Ferenc és Beck János volt spanyol harcosok, ezek ügyét azonban a bíróság még nem tárgyalta. Az elvtársak, akikkel szemben Szarvas Pál 1949-ben törvénytelenül eljárt, beszélgetés során elmondották, hogy Szarvas Pál Spanyolországban csak a polgárháború vége felé került bevetésre, harcokban jóformán nem vett részt és a szabadságharc bukása után az internáló táborban passzív magatartást tanúsított.
1950-ben elkerült az államvédelmi hatóságtól. Péter Gáborék, mint az ÁVH emberét a külügyminisztériumba ajánlották, ahol huzamosabb ideig főosztályvezető volt. Jelenleg a Magyar Népköztársaságnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba delegált nagykövete.| Budapest, 1954. október 18. | Czakó Kálmán |
Jelzet: MOL M-KS 276 f. 74. cs. 38. ő. e. - géppel írt feljegyzés. Czakó Kálmán saját kezű aláírásával. A feljegyzés szöveghűen van gépelve, de helyesírási hibák nélkül.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő