Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
„Sztálinhoz száll a hálaének, ki a jövőnk apja lett…”
Sztálin 70. születésnapja Magyarországon
„A községben, a főutcán különösen hatalmas táblák, zászlók és különösen megnyerő volt, Sztálin elvtársnak egy ötágú csillagban elhelyezett képmása, amit az ott dolgozó villanyszerelők villanylámpákkal láttak el. Este, mikor a faluban az első villanyfény kigyúlt, Sztálin elvtárs képe teljes kivilágításban nézett a falura. Nagy öröm volt ez.”
Források
A Magyar Dolgozók Pártja KV Titkársága és a Minisztertanács határozata Sztálin 70. éves születésnapjának megünneplésére
a.
Javaslat
Sztálin elvtárs 70. éves születésnapjának megünneplésével kapcsolatosan
•1.) Javasoljuk, hogy a Minisztertanács küldjön ki hivatalos kormánybizottságot az ünnepség előkészítésére.
A bizottság elnöke: Rákosi elvtárs.
Tagjai a következők legyenek: Szakasits[Árpád], Gerő [Ernő], Farkas [Mihály], Révai[József], Kádár [János], Marosán [György], Apró [Antal]elvtársak.
Dobi [István], Mihályfi [Ernő], Ortutay [Gyula], Nagy Dániel, Erdei Ferenc, Darvas [József], Balogh Péter
Major [Tamás], Kodály [Zoltán], Rusznyák [István], Illyés [Gyula], Gergely S[ándor]
Kisfaludi Strobl [Zsigmond]
Jóboru [Magda], Non [György] és Bernáth [György]
(Összesen: 23 tag)
•2.) Az e heti pénteki Minisztertanács javasolja ennek a bizottságnak a kiküldését.
A bizottság a jövő hét elején üljön össze és bocsásson ki egy felhívást Sztálin születésnapjának megünneplésével kapcsolatosan.
•3.) Javasoljuk, hogy Sztálin elvtárs születésnapjával kapcsolatosan az egyes üzemek tegyenek munkafelajánlást: vállalják a 3 éves terv befejezését az év vége előtt vagy termelékenység emelésével kapcsolatosan konkrét feladatokat. A mozgalom a W[eiss] M[anfréd] vagy valamelyik más nagyüzem munkásainak állásfoglalásával kezdődjék, amely a jövő hét végén a kormány által kiküldött bizottság felhívása után hangzik el.
•4.) A kormánybizottság felhívása után a sajtó kezdje meg a Sztálin ünnepség előkészítésével kapcsolatosan a sajtó propagandát.
•5.) Mivel a Titkárság által az ünnepség megszervezésére kiküldött pártbizottság több tagja távol van, javasoljuk új pártbizottság kiküldését a következő elvtársakból: Révai, Farkas, Apró, Bíró Zoltán, Major [Tamás], Hazai [Jenő], Bíró László, Csillag M[iklós] és Gondos E[rnő] elvtársakból. A bizottság felelőse: Révai elvtárs legyen.
•6.)
***
A Titkárság határozata
8. napirendi pont
Sztálin elvtárs 70. születésnapjának előkészítéséről jelentés és javaslatok.
Előadó: Orbán elvtárs.
A Titkárság úgy határoz, hogy Sztálin születésnapjára küld:
1 szobrot
1 gobelint
1 dohánykészletet, pipákkal
1 alkoholos szekrényt 100 üveg részére
1 kis alkoholos szekrényt 18 üveg részére.
A pártszervezetek (üzemi és falusi) küldenek 30 egyéb ajándékot.
A honvédség 2-3 szép puskát, 1 vadászkést, 1 távcsövet.
Sztálin születésnapjának megünneplésével kapcsolatos javaslatot Rákosi terjeszti a Minisztertanács elé. A minisztertanácsi előterjesztésről kommünikét kell kiadni.
A kormánybizottságra vonatkozó javaslatot a Titkárság a következő változtatásokkal fogadja el:
Bernáth elvtárs, Balogh István és Kodály Zoltán kimaradnak, Non elvtárs helyére Szűcs [Lajos] elvtárs, Kodály helyére Csók István.
A pártbizottságot a Titkárság fogadja.
A munkafelajánlások előkészítéséért felelős Apró elvtárs. Hétfőre tervet kell vinni a Sz[ervező] B[izottság] elé.
Orbán elvtárs nézzen utána, volt-e más országban felhívás?
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 54. cs. 66. ő. e. 1949. október 12. (Magyar Országos Levéltár Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség Titkárság)
b.
311-es számú
Jegyzőköny
az 1949. évi október hó 14. napján reggel 9 órakor Dobi István, a Minisztertanács elnökének elnöklete alatt tartott minisztertanácsról.
[...]
Dobi István, a minisztertanács elnöke: A minisztertanács ülését megnyitja és bejelenti, hogy Rákosi Mátyásnak, a minisztertanács elnökhelyettesének napirend előtti közölni valója van.
1./
Rákosi Mátyás, a minisztertanács elnökhelyettese: Javasolja, hogy a magyar nép nagy barátjának, Sztálin generalisszimus[z]nak december hó 21-i 70. születésnapja megünneplésére kormánybizottság alakuljon, amelynek a feladata az ünneplés módjainak előkészítése. A kormánybizottságban a magyar nép minden rétegének lehetőleg képviselve kell lennie.
Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.
A bizottság elnökévé:
Rákosi Mátyást, a minisztertanács elnökhelyettesét,
Tagjaivá pedig:
Szakasits Árpád [Elnöki Tanács elnöke]
Gerő Ernő [államminiszter]
Farkas Mihály [honvédelmi miniszter]
Révai József [népművelési miniszter]
Kádár János [belügyminiszter]
Marosán György [könnyűipari miniszter]
Apró Antal [SZOT főtitkára]
Dobi István [Minisztertanács elnöke]
Mihályfi Ernő (Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke]
Ortutay Gyula [vallás- és közoktatásügyi miniszter]
Nagy Dániel [SZÖVOSZ igazgatója]
Erdei Ferenc [földművelésügyi miniszter]
Darvas József [építésügyi miniszter]
Major Tamás
Rusznyák István
Illyés Gyula
Gergely Sándor
Kisfaludi Strobl Zsigmond
Csók István
Jóború Magda [MNDSZ főtitkára] és
Szűcs Lajost [MINSZ főtitkára] jelölte ki.
[...]
Jelezet: MOL XIX-A-83-a-311. - 1949. október 14. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyvek.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő