Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább
Bárányos Károly földművelésügyi miniszter esete a munkásvadászokkal
Az itt közölt, minisztertanács elé terjesztett kinevezési javaslat az 1945–1948 közötti koalíciós korszak állami személyzeti politikájának egy rendhagyó dokumentuma. A számos – elsősorban a politikai rátermettség szerint szelektáló – kinevezési javaslat között ritka az olyan előterjesztés, amelyben a kisgazdapárti miniszterek hangot mernek adni ellenvetésüknek a munkáspárti jelöltek szakmai hozzá nem értése miatt.
Forrás
Magyar földművelésügyi miniszter
9508/1946. eln. 1.
Előterjesztés a minisztertanácshoz
I.
Sas Árpád szerződéses előadónak miniszteri titkárrá való kinevezése tárgyában. (A pénzügyminiszter úr 111 323/1946. szám alatt hozzájárult.)
II.
A 2500/1945. ME sz. rendelet 2. §-ának (3)
valamint a 8100/1946. ME sz. rendelet alapján tisztelettel kérem a t. Minisztertanácsot, szíveskedjen felhatalmazást adni ahhoz, hogy Sas Árpád szerződéses előadót, aki a Földmívelésügyi Minisztérium Vadászati ügyosztályán a VII. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő illetmények mellett teljesít szolgálatot, a minisztérium központi fogalmazási személyzetének létszámába a VII. fizetési osztály 3. fokozatába, ideiglenesen kinevezhessem.Az 1150/1945. ME számú rendelet
alapján tisztelettel kérem a Minisztertanácsot, szíveskedjen nevezettet a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele alól felmenteni, mert az 1933: XVI. tc. 39. §-a (1) bekezdése szerint jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX. vagy annál magasabb fizetési osztályba van sorozva, csak azt lehet alkalmazni, aki az elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikerrel letette. Minthogy pedig nevezettet a VII. fizetési osztályba szándékozom kinevezni, a felmentés megadása nélkül kinevezni nem lehetne.Nevezett 1907-ben született, nős, egy gyermeke van, vasesztergályos volt, és a Szakszervezeti Tanács igazolása szerint 1925. óta a magyar szakszervezeti mozgalomnak harcos tagjaként működött. A reakció éveiben önfeláldozóan küzdött a szabad demokratikus Magyarországért.
A múlt évben a Földművelésügyi Minisztériumba került, ahol a Vadászati osztályon szerződéses előadóként nyert alkalmazást. Jelenleg is ott dolgozik, a munkásvadászok ügyeit intézi, a demokrácia érdekében, és a munkások megelégedésére.
Nevezettet ideiglenes jelleggel kívánom kinevezni, mert a 10 070/1945. ME sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében megkívánt - a doktori oklevelet pótló -
Tisztelettel kérem előterjesztésem szíves elfogadását, és megjegyzem, hogy ahhoz a pénzügyminiszter úr 111 323/1946. sz. alatt hozzájárult.
MOL XIX-A-83-a-171. sz. jegyzőkönyv 58. napirendi pontjához tartozó előterjesztés. Géppel írt, stencil eljárással sokszorosított, aláírás, illetve hitelesítés és keltezés nélküli tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 27.
1920
1939
Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább
1940
Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább
1987
„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő