Az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája támadás-sorozatot intéz több adriai olasz hadikikötő és ipartelep ellen, válaszul az előző esti...Tovább
Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Kimutatás a Rákosi díszelőadás megrendeléseiről és költségelőirányzatáról
a.
272. szám [195]2. február 27.
1952. Bodrog Erzsébet iparművész
Budapest
V. Váci u. 9. (T: 180-151.)
Rákosi Mátyás születésnapja alkalmából rendezendő díszelőadásra 1 drb 210 cm átmérőjű babérkoszorúval keretezett Lenin és Sztálin emblémát megrendelünk. Készítendő a kiválasztott anyagból, iparművészi plasztikus aranyhímzéssel, applikációval.
A fejek rajzánál szigorúan kell alkalmazkodni a Pártközpont által jóváhagyott embléma-rajzhoz.
Szállítási határidő: március 6-án.
Anyag- és munkadíj: 5000 Ft.
Megrendeléskor 2000 Ft fizetendő, hátralévő összeg pedig a szállítás után átutalandó az 50.153 sz. csekkszámlára.
(dr. Nyáry László) (Juhász Andor)
h. üzemigazgató gazdasági vezető
MOL XXVI-I-3-272-1952. 12. doboz (Magyar Országos Levéltár Magyar Állami Operaház iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
*
294 szám [195]2. március 4.
1952.
Kiss László festőművész
Budapest
Megbízzuk Önt a Rákosi Mátyás születése napjára készített album szövegének beírásával Oláh Gusztáv főrendezőnek utasítása alapján.
A fenti munka elvégzéséért fizet az Operaház 700. -frt tiszteletdíjat, mely a munka elvégzése után esedékes.
Szállítási határidő 1952. március hó 5-én déli 12 óra.
(Juhász Andor)
gazdasági igazgató
MOL XXVI-I-3-294-1952. 12. doboz (Magyar Országos Levéltár Magyar Állami Operaház iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
*
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA Budapest, 1952. március 4.
BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG b/7/4277..../2952. Ko/HJné
GAZDASÁGI OSZTÁLY
A válasznál és számlázásnál kérjük e számra hivatkozni-4
Magyar Állami Opera
Bdapest
Megrendeljük a benyújtott költségvetés alapján a március 8-i rendezvény belső és külső dekorációját azzal, hogy a színpadi dekoráció 4. pontjába felvett pálmák kölcsöndíját mi a Főkert felé fizetjük és így ez az Önök által benyújtott költségvetésből kiesik.
Elvtársi üdvözlettel:
(Kertész István)
MOL XXVI-I-3-292-1952. 12. doboz (Magyar Országos Levéltár Magyar Állami Operaház iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
*
292 szám [195]2. március 4.
Nagybudapesti Pártközpont Gazdasági Osztálya
Budapest
Mellékelten megküldjük a március 8-iki díszelőadás költségvetését 2 példányban. Kérjük az egyik példányt aláírva visszaküldeni. A bevételi kiesésünket, 43 400 Ft-ot a 91.980-008/65. p. ü. 50. bevételi számlánkra kérjük átutalni. A fennmaradó személyi és dologi kiadások 70 %-áról 70 000. -Ft-ról inkasszó nyilatkozatot kérünk, hogy az összeget lehívhassuk.
2 drb melléklet.
(Dr. Nyáry László)
Üzemigazgató h.
1952.
Állami Operaház
292/1952.
Színpadi dekoráció (Opera, Rákosi díszelőadás) költségelőirányzata
1.) Új textilanyag
a) 360 fm 90 cm széles serge 49.86 Ft/fm 17 949.60 -Ft
ebből 240 fm vegyi festése 9.15/ fm festés 2196-
b) 24 fm 310 cm széles páris 174.80 Ft/fm 4195.20-
c) 70 „25/m/m-es pamutzsinór (az aranyzsinórokhoz)
36 Ft/fm 2520-
16 fm 20 cm-es rojt műselyemből 16.18 Ft/fm 258.88 -
4.5 fm 50 „ rojthoz pamutzsinór 150 Ft 675 -
6 „ 6 „ aranyrojt 33.87 Ft/fm 203.22 -
d) fehér filc 140 -
e) vörös és nemzeti taft szalag 24 fm á 10.31 Ft 247.44 -
2.) Scenikai műterem anyag, munkadíj 2900 -
3.) Művirág
a) zászlóvégekre 100 szál tűzpiros szegfű textilből
és plumóza á 8 Ft 1000 -
210 cserép peonia fehér 21 000 -
210 „ „ rózsaszín á 50 á-Ft
4.) Főkert: pálmák kölcsönzése (10 drb) 810 -
5.) 210 cm Lenin, Sztálin aranyhímzett embléma, iparművészi munka, anyag, munkadíj cca: 5000 -
6.) Selyemre festett köztársasági címer, elkészítési díja 400 -
7.) Fehér selyem betűapplikálás, kirajzolás, páris anyag-összeillesztés, varrás 500 -
8.) Kárpitosanyag, munkadíj 1000 -
9.) Asztalos „ „ 6.70 -
10. Rákosi elvtárs portréjához különböző képmegoldások
(Bánhidy, Grantner, rajzok és fényképek) + keret 10 000 -
11.) Díszítők 2 560 -
12.) Világosítók 1400 -
13.) Bojtok (26 drb) kasírozása, mintázása, szerelése 800 -
14.) Tervezés, művészeti vezetés 3000 -
Összesen: 79 425.34 -Ft
Előadással kapcsolatos kiadás.
6-8-iki költségvetés bevételi térítés á 21 700 -Ft 43 400 -Ft
Próbák és előadással kapcsolatos túlórák 4800 -Ft
Zenekar két próba 11 800 -Ft
Összesen: 60 000 -Ft
Összesítés
Színpadi dekoráció 79 425.34 -Ft
Előadással kapcsolatos kiadás 60 000 -Ft
Összesen: 139 425.34 -Ft
Budapest, 1952. március 4.
(Babati Ferenc) (Dr. Nyáry László)
gazd. igazgató h. üzemigazgató h.
MOL XXVI-I-3-292-1952. 12. doboz (Magyar Országos Levéltár Magyar Állami Operaház iratai.) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő