Német csapatok jelennek meg Luxemburgban, válaszul Franciaország mozgósítja haderejét.Tovább
Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjának megünneplése
Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján.
Ünnepség Koreában, szállítmány a koreai Rákosi Mátyás Hadikórházba
a.
Egészségügyi Minisztérium
Államtitkár
Keleti Ferenc elvtársnak Lerakni.
MDP Központ Adminisztratív osztály Csanádi Gyögy vizsgáltatja ki. Kapunk róla jelentést.
Budapest
Koreai kórházunk részére Rákosi elvtárs születésnapján 4 vagonból álló küldeményt indítottunk el, amelynek tartalma 699 ládában gyógyszer, műszer, DDT, növényvédelmi szerek és állati fertőző betegségek elleni védekezésre alkalmas szérum.
A szállítmányt Otporon keresztül irányítjuk, ahol a kórház megbízottai fognak a továbbszállításról gondoskodni.
A vagonok feladásánál bizonyos nehézségeink voltak. Mellékelem ebben az ügyben készült feljegyzésemet.
Budapest, 1952. március 10.
Elvtársi üdvözlettel:
(dr. Rostás Oszkár)
1 db melléklet
L[ássa]. Ratkó Anna
Ha fennáll a veszély, hogy egyes gyógyszerek tönkre mennek, különösen ki kell vizsgálni. Azonban ezt ne tőlünk kérjék, hanem ők vizsgálják ki.
KF [Keleti Ferenc]
MOL M-KS-276. f. 96. cs. 7. ő. e. (MDP Központi Vezetőség Adminisztratív Osztály Egészségügyi alosztály.) Géppel írt, eredeti, kézzel kiegészített tisztázat.
b.
Korea, 1952. március 20.
Tárgy: Rákosi Mátyás elvtárs 60 éves születés-napjával kapcsolatos megnyilvánulások Koreában.
69. Biz. Pol. 1952.
Előzmény: 250., 242., 243., 244., 251. Nyílttáv
Előadó: Balog[h] Mária
Melléklet: 5 drb újság
1 drb fordítás, újságból
1 drb „jelszavak" a kiállításon
3 drb Beszédek és levél
1 drb beszéd orosz fordítása.
Az előzmény számokon már közölt megnyilvánulások dokumentáló anyagát felterjesztem.
(Pásztor Károly) sk.
követ
Kiadmány hiteléül:
[Balogh Mária]
köv. titk
Külügyminiszter Úrnak
udapest
*
Melléklet: a
69. Biz. Pol. 1952.-höz.
Tárgy: Pásztor Károly követ beszéde a magyar képkiállítás megnyitásán. - 1952. III. 9-én.
Kedves Elvtársak!
A mai nappal megnyíló magyar képkiállítás azt a célt szolgálja, hogy egyrészt képet adjon Magyarország gazdasági helyzetéről, szocialista építéséről és a magyar nép jelenlegi életszínvonaláról, valamint ezen keresztül is közelebb hozzuk országunkat, népünket a hős koreai néphez, még bensőségesebbé, még melegebbé tegyük népeink között fennálló elszakíthatatlan barátságot.
Ezt a képkiállítási anyagot a magyar nép ajándékképpen küldte a koreai népnek azzal, hogy ezzel is megkönnyítse és előresegítse az imperialisták elleni kemény harcát.
Nagy jelentőséggel bír az is, hogy a magyar kiállítás aznap nyílik meg, amikor Vezérünk, Rákosi elvtárs 60. születésnapját ünnepli a magyar nép.
Kérem Önöket, hogy a magyar nép e szerény ajándékát fogadják olyan meleg szívből, mint amilyen szívből küldte ezt a magyar nép.
Éljen a hős koreai nép és a magyar nép elszakíthatatlan barátsága!
(Beszéd orosz nyelven lett elmondva, melyet koreai nyelvre fordítottak.)
*
Melléklet: a
69. Biz. Pol. 1952.-höz
Tárgy: Jelszavak a magyar képkiállításon.
1.) Rákosi elvtárs portréja fölött:
„1892-1952.
Üdvözöljük a 60 éves Rákosi Mátyás elvtársat!"
2.) „Éljen Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép szeretett vezére, aki önzetlenül segíti a koreai népet!"
3.) „Éljenek a magyar dolgozók, a szocializmus építői és a béke szilárd védelmezői!"
4.) „Éljen a magyar és koreai nép örök barátsága!"
5.) „Éljen a nemzetközi szolidaritás!"
6.) „Éljen Kim Ir Szen!"
7.) „Éljen Mao Cse Dun!"
8.) „Éljen Sztálin Generalisszimusz, a világ dolgozóinak nagy vezére és felszabadítónk!"
9.) „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek saját kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette!" (Sztálin)
MOL KüM XIX-J-14-a-69/Biz.Pol.-1952. 13. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 02.
1914
1934
Hindenburg német elnök halála után Adolf Hitler megszerzi az elnöki és a kancellári hatalmat is (vezér és nemzeti kancellár lesz).Tovább
1945
Véget ér a potsdami konferencia, többek közt megállapodás születik a mai lengyel-német határról (Odera-Neisse határvonal) és Berlin négy...Tovább
1945
A Beneš-dekrétumok megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő