Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
Teleki Pál öngyilkosságától a második világháborúba lépésünkig
Magyarországnak a maga útját kell követnie saját nemzeti érdekei leghatékonyabb védelmében – írta Mussolini Horthy Miklósnak, Teleki Pál öngyilkosságának a hírére reagálva. A közölt iratok a magyar–olasz kapcsolatok csupán három hónapos, de rendkívül intenzív és tragikus időszakát mutatják be. Az olasz külügyminisztérium levelezéséből, a Berlinből, Zágrábból, Bukarestből érkezett táviratokból körvonalazódik ki hazánk történelme 1941. április 2-tól június 27-ig: ekkortól Magyarország hadiállapotban lévőnek tekintette magát Oroszországgal.
Források
Teleki Pál öngyilkossága
Giuseppe Talamo olasz követ április 2-án délben jelentett először Teleki Pál öngyilkosságáról, és annak feltételezhető okairól (1. dok.), majd néhány órával később közölte, hogy hivatalosan az öngyilkosságot jelölik meg Teleki halála okaként. (2. dok.) Horthy Miklós egy nappal később elküldött levelében tájékoztatta Benito Mussolinit a jugoszláv rendszerváltozás kihatásairól a magyar politikára, és Teleki ezzel is kapcsolatos öngyilkosságáról. (3. dok.) Mussolini csak április 19-én mondott köszönetet Horthy tájékoztatásáért, hangsúlyozva, hogy „az Ön által részletesen leírt helyzetben Magyarországnak a maga útját kell követnie a saját nemzeti érdekei leghatékonyabb védelmének érdekében". (4. dok.)
Dino Alfieri berlini olasz nagykövet április 4-i táviratából megtudhatjuk, hogy a magyar hadügyminiszter vitte Berlinbe Horthy Hitlernek írt levelét, amelyben megmagyarázza a magyar miniszterelnök öngyilkosságát. (5. dok.) Talamo április 4-i táviratából kitűnik, hogy Bárdossy miniszterelnöki kinevezése nem volt nehézségek nélküli. (6. dok.)
1.
Talamo budapesti követ távirata Anfuso kabinetfőnöknek
Budapest, 1941. április 2. 12 óra 50 perc
Titkos, Anfuso számára, személyes megfejtésre!
Teleki Pál miniszterelnököt a ma reggeli korai órákban holtan találták íróasztalánál. Teljesen bizonyos forrásból származó hír szerint, amelyet a legszigorúbb titoktarás kötelezettsége mellett tudtam meg, öngyilkos (megismétlem: öngyilkos) lett. Különböző feltételezések forognak fenn, amelyek közül a legvalószínűbb szerint: egy munkában kimerült és Teleki grófnő nagyon súlyos betegsége miatti családi gondok következtében elkeseredett ember végzetes gesztusáról van szó, akit erre sarkalltak a Magyarországot olyan megoldásokra kényszerítő politikai körülmények, amelyeket Teleki feltehetőleg el akart kerülni.
A hivatalos verzió más lesz, ezért ismételten kérem a teljes titoktartást.
DDI. 9. s. VI. k. 840. dok. 795.
2.
Talamo budapesti követ távirata a külügyminisztériumnak
Budapest, 1941. április 2. 16 óra 30 perc
200. sz. táviratomra.
A Teleki gróf halála körüli különböző mesterséges és hiteltelen híresztelések miatt, amelyek között a politikai gyilkosság lehetősége is felmerült, és annak következtében, hogy a jelzett táviratomban közölt hír a parlamenti körökben is elterjedt, most úgy döntöttek, hogy hivatalosan az öngyilkosságot közlik.
DDI. 9. s. VI. k. 842. dok. 796.
3.
Horthy Miklós kormányzó levele Mussolini kormányfőnek
Budapest, 1941. április 3.
Van szerencsém az alábbiakban tájékoztatni Nagyméltóságodat a március 27-i jugoszláv regime-változások kihatásairól a magyar politikára és Magyarország helyzetére.
Március 27-én délelőtt fél tíz órakor Hitler kancellár magához kérette berlini követemet és közölte vele azt, hogy a jugoszláv események következtében elérkezett az a pillanat, amikor Magyarország Jugoszlávia elleni revíziós igényeit megvalósíthatja, még pedig olyképpen, hogy a németek oldalán elintézzük a jugoszláv kérdést.
Sztójay követ még aznap Budapestre repülve jelentette nekem a birodalmi kancellár közléseit.
A birodalmi kancellár által üzentekre a másolatban és a fordításban mellékelt március 28-ról keltezett
Ezen levél átadása után Budapestre jött egy német tábornok, hogy a Jugoszlávia elleni magyar beavatkozásnak részleteit a magyar vezérkarral megbeszélje. Április hó 1-én egy minisztertanácson, amelyen magam is részt vettem, részletekbe menően megtárgyaltuk Magyarországnak rendkívül nehéz morális helyzetét, amely a csak nemrégen érvénybe lépett magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződés következtében állott elő, továbbá Magyarország esetleges beavatkozásának körülményeit, különös tekintetbe véve az elemi károk által okozott rendkívül nagy ellátási nehézségeket, és azok kihatásait a mozgósított hadseregre. Döntés ezen a minisztertanácson nem történt, de szükségesnek mutatkozott, hogy a magyar fegyveres beavatkozás bizonyos részletei a németekkel még tisztáztassanak.
Egy nappal a minisztertanács után Teleki gróf miniszterelnök, aki Nagyméltóságodat annyira tisztelte és becsülte, véget vetett életének. Teleki gróf tragikus halála, amelynek okát csakis egy rendkívüli lelkiismereti konfliktusban látom, mélyen megrendített engem és az egész magyar nemzetet. Teleki gróf a közvetlenül halála előtt hozzám írt vázolja azokat a körülményeket, melyek a Jugoszláviával kötött barátsági paktumból kifolyólag lelkiismeretét terhelik.
Nagyméltóságod, aki oly jól ismeri a magyar lelkületet, megérti, hogy Teleki gróf öngyilkossága kifejezője volt annak a lelkiismereti konfliktusnak, amely nemcsak az ő halálát okozta, hanem amelyet az egész magyar nemzet vele együtt érez. Ebből a meggondolásból kiindulva, és átérezve azt a történelmi felelősséget, amely a mai időben engem és kormányom minden tagját terheli, a másolatban és fordításban mellékelt levelet intéztem
Kérem Nagyméltóságodat, hogy ezen rendkívül nehéz időben hazám és népem iránt ugyanazon megértést és jóindulatot mutassa, amelyben Nagyméltóságod minket mindig részesített.
Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem kifejezését.
Horthy Miklós s. k.
DDI 9. s. VI. k. 848. dok. 800-801. (Horthy levelét a DIMK V. kötetének 994-995. oldalain található eredeti szöveg alapján közöljük a DDI-ben található olasz variánssal egybevetve.)
4.
Mussolini kormányfő levele Horthy kormányzónak
Róma, 1941. április 19.
Nagyra értékeltem az Ön nekem küldött április 3-i üzenetét [lásd az I/3. dokumentumot], és köszönetet mondok Önnek érte.
Súlyos gyászt jelentett számomra Teleki gróf tragikus halála, akihez a személyes barátság szálai fűztek, és megújítom őszinte részvétem kifejezését.
Üzenetében Ön személyesen tájékoztatott a legutóbbi események eredményeként Magyarországon kialakult helyzetről, a magyar politikáról, és tájékoztatott az Ön által a Führernek küldött levelekről is.
Az Ön által részletesen leírt helyzetben Magyarországnak a maga útját kellett követnie a saját nemzeti érdekei leghatékonyabb védelmének érdekében.
Magyarország az eddig követett politikájához hűen megerősítette legszorosabb együttműködését a tengelyhatalmakkal, vállalva a részvételt fegyveres erőivel abban a harcban, amelyet Itália és Németország kezdett el a
Bizonyos vagyok abban, hogy ez a nemzet szándékainak teljes felfogásával hozott döntés a magyar nép számára biztos sikert fog hozni. Kifejezem Önnek ezzel kapcsolatos örömemet és rokonszenvemet, s - a régi barátsággal - nemes országának jövőjére és virágzására irányuló legjobb kívánságaimat.
DDI 9. s. VI. k. 941. dok. 882-883.
5.
Alfieri berlini nagykövet távirata a külügyminiszternek
Berlin, 1941. április 4.
Teleki öngyilkosságát itt - a felesége betegsége és gyenge idegállapota mellett - annak az erkölcsi helyzetnek tulajdonítják, amelybe a jugoszláviai események miatt személyesen került, figyelembe véve ismert angolbarát érzelmeit is.
Ma reggel, külön repülőgéppel ideérkezett a magyar hadügyminiszter.
Már ma fogadta őt Hitler, akinek átadta
DDI 9. s. VI. k. 855. dok. 805-806.
6.
Talamo budapesti követ távirata a külügyminiszternek
Budapest, 1941. április 4.
Teleki gróf halála továbbra is kommentárokat vált ki és következményekkel jár. Ezek közül az ellenségesek megpróbálják a miniszterelnök gesztusát olybá feltüntetni, mint végső tiltakozást a Tengely nyomása ellen, amelyet Magyarország sorsára gyakorol.
A Bárdossy kinevezésével járó öröklődés nem volt nehézségek nélküli. Miután elvetették egy katonai kormány kinevezését, feltehetőleg azért is, hogy ne keltsenek riadalmat az országban, kitűnt, hogy - Teleki és Csáky eltűnése után - hiányzanak az adott pillanatnak megfelelő politikai személyek. Híresztelték, majd csaknem elhatározták Koretezse Pisherlez [sic! - a rejtjel-távirat megfejtése után ez lett Keresztes-Fischerből!] belügyminiszter kinevezését, kemény jelleméért és a Magyarország Kormányzójához való közelségéért, továbbá azért, mert egyidejűleg meg tudta volna valósítani a kormányzó pártok egységét.
Miután ő ezt elutasította, és állhatatosan Bárdossy kinevezése mellett kardoskodott, mindez az utóbbi kinevezéséhez vezetett, aki - amint már jelentettem - mutathatja a magyar külpolitika folyamatosságát és a kormány elsődlegesen végrehajtó jellegét.
Bárdossy nem ingadozások nélkül fogadta el a hatalmat. Az első benyomások szerint a Bárdossy-kormány, amely nem tükröz teljes egyetértést, a Kormányzó közvetlen felelősségének növekedéséhez vezethet.
DDI 9. s. VI. k. 852. dok. 803.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő