Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
Teleki Pál öngyilkosságától a második világháborúba lépésünkig
Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról
Magyarországnak a maga útját kell követnie saját nemzeti érdekei leghatékonyabb védelmében – írta Mussolini Horthy Miklósnak, Teleki Pál öngyilkosságának a hírére reagálva. A közölt iratok a magyar–olasz kapcsolatok csupán három hónapos, de rendkívül intenzív és tragikus időszakát mutatják be. Az olasz külügyminisztérium levelezéséből, a Berlinből, Zágrábból, Bukarestből érkezett táviratokból körvonalazódik ki hazánk történelme 1941. április 2-tól június 27-ig: ekkortól Magyarország hadiállapotban lévőnek tekintette magát Oroszországgal.
A magyar-olasz kapcsolatokról
Talamo budapesti követ május 26-án jelentette, hogy Bárdossy László miniszterelnök június 3-án kíván elindulni két naposra tervezett római látogatására. (1. dok.) Június 14-i táviratában - az MTI közleménye alapján - ismertette a magyar miniszterelnök tájékoztatóját a látogatásról. (2. dok.)
1.
Talamo budapesti követ távirata Ciano külügyminiszternek
Budapest, 1941. május 26.
Bárdossy, akivel most találkoztam, elmondta, megállapodott hadügyminiszterével arról, hogy ez utóbbi látogatására az övé után kerül sor, és intézkedett egy ennek megfelelő nyilatkozat megtételéről.
A miniszterelnök június 3-án szándékozik elindulni feleségével együtt, lehetőleg repülővel legalább Velencéig, hogy elkerülje a hosszú ausztriai kerülőt. A látogatás két napig tarthatna, a megérkezés napját nem számítva, és szükséges egy vatikáni kihallgatást is beiktatni. Az elutazás a harmadik nap következhetne.
Kérem Excellenciád szükséges útmutatásait, hogy Velence után repülővel vagy vonaton folytassák az utazást, továbbá, hogy elkísérjem-e vagy sem a miniszterelnököt, amint ezt német kollégám tette Bárdossy legutóbbi németországi látogatása során.
Amint a miniszterelnök mondta nekem, a magyar hadügyminiszter látogatására ez után, június 9-e körül kerülhetne sor, mindenesetre
DDI (Documenti Diplomatici Italiani) 9. s. VII. k. 166. dok. 162-163.
2.
Talamo budapesti követ jelentése Ciano külügyminiszternek
Budapest, 1941. június 14.
Bárdossy miniszterelnök a kormánypárt tegnap esti plenáris ülésén hosszú beszédet mondott a bel- és külpolitika kérdéseiről, amint erről külön jelentésben számolok be, különös hangsúlyt helyezve római látogatására.
Kifejezte elégedettségét azzal, hogy találkozhatott a Führerrel és von Ribbentroppal, hozzátéve, hogy már ekkor megállapították római látogatásának időpontját, amelyet azután nem várt események miatt elhalasztottak. Ezután Bárdossy elmondta, hogy az elmúlt héten végre lehetősége nyílott arra, hogy kifejezze tiszteletét Őfelségének, a Császárnak és a Királynak, a Ducénak, és felvehette a kapcsolatot Excellenciáddal. A miniszterelnök ehhez hozzáfűzte, hogy mind Németországban, mind Itáliában örömmel tapasztalhatta a magyar nemzet iránt megnyilvánuló barátság, tisztelet és egyetértés számos jelét, amelyekért ismételten kifejezte háláját.
Ezután utalt a Pápa által adott kihallgatásra, majd azzal fejezte be külpolitikai expozéját, hogy mind Itáliában, mind Németországban tapasztalhatta a derűs és bizakodó nyugalmat, az erőt és elszántságot, amelyeket a két népben meglévő mély magabiztosság táplál. Ez nemcsak a vezető körökben tapasztalható, hanem az egész lakosságban; és ahhoz a meggyőződéshez vezet, hogy a hatalmas erőfeszítések és a nagy áldozatok után nem maradnak el a sorsformáló eredmények sem.
DDI 9. s. VII. k. 259. dok. 250.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő